166877. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet kerámiai idomtestek, főként tégla máglyába rakásához
166877 3 4 hogy az idomtestmáglya középtávolsága nagyobb legyen, mint a felvett idomtestrétegek középtávolsága, az ismert megoldások csődöt mondanak. Továbbá az ismert máglyarakógépeknél egyrészt a lesüllyesztés átkapcsolása kedvezőtlen késleltetést okoz, másrészt a lassú süllyesztésű markolóknak viszonylag csekély a teljesítménye. A találmány célja az előbbiekben említett hátrányok kiküszöbölése, feladata pedig, hogy olyan egyszerű, és nem költséges konstrukciót hozzon létre, amely a lehető legkisebb szerkezeti magasság mellett biztosítja a markoló kielégítő vezetését, és a markoló 180°-os elfordításához csupán egyetlen közös hajtást igényel. Ezenkívül a markolók egymáshoz viszonyított távolsága üzem közben állítható kell legyen, és a markolók függőleges mozgásának vo-tól vmax sebességértékig és viszont fokozatmentesen szabályozhatónak kell lennie. A találmány értelmében ezt a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy egy mozgatható kocsin emelőszerkezet révén vezetett és függőleges irányban mozgatható középső oszlop van elhelyezve, amelynek alsó vége keretszerűen kiképzett kereszttartóval van ellátva, amelyen két vagy több, egy-egy forgatható markolót tartó markolókocsi mozgathatóan van elhelyezve. Továbbá a kereszttartó középső részén munkahengerek vannak elhelyezve, amelyek dugatytyúrúdjai a markolókocsihoz csuklósan vannak kapcsolva. Ezenkívül a szerkezetnek kapcsolórudazata van, amely egy forgáspontban ágyazott emelővel van ellátva, amelynek emelőkarjaihoz két, szabad végével a markolókocsihoz csatlakoztatott kapcsolórúd van csuklósan kapcsolva. Egy további találmányi ismérv szerint csak egy markoló van forgatóhajtással ellátva, és ennek forgómozgása mindenkor a markoló sarokpontjain elrendezett, a szomszédos markoló gömbcsészéivel kapcsolódó csapok' révén van a szomszédos markolóra továbbítva. A találmány szerinti szerkezet részét alkotó emelőszerkezet lényegében a középső oszlop körül háromszögben csoportosított, és kúpkerekek révén egymással játék mentesen összekapcsolt fogastengelyekből van kialakítva, amelyek középső szakaszán, a középső oszlopon függőlegesen rögzített fogaslécekkel kapcsolódó fogaskerekek vannak elhelyezve. A találmány egy további kiviteli alakjánál a fogaslécek és fogaskerekek párosával vannak a középső oszlophoz hozzárendelve, és a fogaskerékpárok között a fogasléc-párok között rögzített nyomólécen legördülő nyomógörgők vannak elhelyezve. Előnyös, ha az emelőszerkezet ismert, a kocsi pontos helyzetbeállítására is alkalmas tirisztoros szabályozású egyenáramú szabályozómotor révén van meghajtva. A találmány előnyei főként abban állnak, hogy az emelőszerkezet mind a középső oszlop függőleges mozgatását, mind annak pontos vezetését megoldja, ami által a szerkezetet csekély magassággal lehet kialakítani. Továbbá a markolók forgatásához csupán egy meghajtószerkezetre van szükség. A markolók távolsága és ezáltal az idomtestmáglya távolsága is beállítható. A tirisztoros szabályozású hajtás alkalmazása révén az idomtestekre ható, a gyorsulásból és lassulásból származó erők elviselhető határok között maradnak, úgyhogy a markolók nagy átlagos függőleges sebességgel működtethetők. A találmányt az alábbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon: az 1. ábra a szerkezetet oldalnézetben mutatja; a 2. ábra az emelőszerkezet metszete; a 3. ábra a markolókat felülnézetben tünteti fel; a 4. ábra a markolókat 45°-kal egymás felé fordított helyzetben mutatja; az 5. ábra a markolókat megváltoztatott középtávolsággal mutatja. Az 1. ábrán a szerkezet általános felépítését szemléltetjük. Az 1 síneken haladó 2 kocsin van elhelyezve a 3 emelőszerkezet, amelyben a több élű 4 középső oszlop van vezetve, amelynek alsó vége egy keretszerű 5 kereszttartóval van ellátva. Az 5 kereszttartón a 6 futókerekek segítségével a 7,8 markolókocsik mozgathatók, amelyek a 9, 10 markolókat tartják. A 9 markoló (3. ábra) sarokpontjain függőlegesen álló 11 csapok vannak elhelyezve, amelyek a 10 markolón, ugyancsak annak sarokpontjain elhelyezett 12 gömbcsészékkel kapcsolódnak. A 9 markoló forgatására a 7 markolókocsin elhelyezett 13 forgató hajtás szolgál. A már említett 12 gömbcsészék és 11 csapok révén a 9 markoló forgómozgása a 10 markolóra van átadva. A 9, 10 markolók mindenkor egyenletes középtávolságát egy kapcsolórudazat biztosítja, amely a kereszttartó közepén a 14 forgáspontba ágyazott 15 kétkarú emelőből áll, amelynek karjaihoz 16, 17 kapcsolórudak vannak csuklósan csatlakoztatva, amelyek viszont a 7, 9 markolókocsikkal mozgó kapcsolatban állnak. A 9, 10 markolók forgómozgás közben állandóan változó távolsága 90°-os elfordulás után két, a 7, 8 markolókocsikat rugalmasan összekapcsoló 18, 19 húzórugó segítségével ismét visszaáll eredeti méretére. A 4. ábra a 9, 10 markolóakt 45°-os elfordulás után mutatja, amikoris a markolóknak a kereszttartó közepére vonatkoztatott kezdeti távolsága egyenletesen növekszik, majd a forgómozgás során az ábrán feltüntetett helyzetben legnagyobb értékét elérte. A 7, 8 miarkolókoosik között elhelyezett 18, 19 húzórugők biztosítják az állandó kapcsolatot legalább egy 11 csap és egy 12 gömbcsésze között. Az 5. ábrán olyan szerkezetet tüntettünk fel, amelynél a 9, 10 markolók középtávolsága az előbbiektől eltér. Erre a távolságváltoztatásra az 5 kereszttartó középső részén elhelyezett 20, 21 munkahengerek szolgálnak, amelyeknek 22, 23 dugattyúrúdjai a 7 ill. 8 markolókocsihoz vannak kapcsolva. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2