166863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az őszibarack szálvesszős metszéssel való termesztésére
MAGYAR «EPKOZTAKSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. I. 28. (HE-584) Közzététel napja: 1974. VII. 27. Megjelent: 1976. IX. 30. 166863 Nemzetközi osztályozás: A 01 g 17/00 3/00 HEGEDŰS Antal, 48%, Dr. GULYÁS Sándor, 32%, Szeged, HEGEDŰS Aladár, 20%, Nagybaracska Eljárás az őszibarack szálvesszős metszéssel való termesztésére A találmány tárgya eljárás az őszibarack szálvesszős metszéssel való termesztésére. A gyümölcstermesztés a facsemetéket előállító és nevelő csemetekertekben kezdődik. Ezeket a csemetekerteket a célnak legkedvezőbb, legjobb minőségű talajokra telepítik. Az ilyen kedvező körülmények között nevelt gyümölcsfacsemeték főgyökere általában 80—150 cm mélységig hatol a talajba. A gyümölcsfacsemeték e kedvező körülményeket szokják meg. A telepítendő gyümölcsösbe a végleges helyre kerülő csemete főgyökerét általában a kivétel alkalmával elvágják, sőt legtöbbször visszavágják a jól fejlett oldalgyökereket is. Ennek az a káros következménye, hogy az elvágott fagyökér nem tud mélyre hatolni. Az oldalgyökerek pedig az elvágott vezérgyökeret nem képesek pótolni és a megfelelő vízellátást biztosítási. Ezért a gyakran rosszabb körülmények közé áttelepített csemeték egy része nem is ered meg az új helyén, hanem elpusztul. A megmaradtak lassan és gyengén fejlődnek és ennek megfelelően a termésük sem mindig kielégítő. Az állandó termésmennyiség, a jó minőség, valamint az élettartam növelése érdekében döntő szerepe van a gyümölcsfa metszésének. A metszést sok esetben olyankor végzik el, amikor a gyümölcsfa védekező képessége — pl. a virágzás vagy a megtermékenyülés idején — nem kielégítő és ezért az ágak vissza vágási sebhelye esetleg napokon át nedvedzik. Ennélfogva a termés nem fejlődik kielégítő-10 15 20 25 30 en, mert a fa a sebek begyógyítására fordítja erejét. Az őszibarack esetében a fejlődés 6—8 napot is késik, ami igen jelentős anyagi veszteséggel jár, de emellett a következő évi termőágak és termőrügyek is satnyábbak lesznek. Az őszibarack-termelésben nagyrészt még mindig az ún. klasszikus francia rövidmetszést alkalmazzák. Ez a metszési mód különösen az alföldi őszibarackosokban — ahol a fák szinte minden évben erőteljesebb növekedést mutatnak, mint a hegyvidékeken — kifogásolható. Ennél az eljárásnál a rövidre és közepes hosszúságára — vagyis hagyományosan — metszett őszibarackfák koronaveszszőiből mintegy 70%-ot távolítanak el és a fák főleg emiatt viszonylag kevés termést hoznak. Ha a metszéssel a virágrügyek számát annyira lecsökkentjük, hogy a gyümölcs ritkítása feleslegessé válik, akkor a termés összes mennyisége is annyira lecsökkenhet, hogy a termelés gazdaságilag már nem kifizetődő (TUFTS; 1919, 1927.) Az éveken keresztül tartó, rövidcsapos metszés következtében ezek a fák igen sok felesleges vesszőt termelnek. A lombkorona besűrűsödik, a metszés nagymértékben munkaigényessé válik. Az egyidejűleg létrehozott igen nagyszámú vágási felület miatt a fák a sebek begyógyítására törekednek, a meghagyott virágokat és később a termés egy részét eldobják, miáltal a termésátlagok alacsonyak maradnak. Találmányunk célja olyan őszibarackmetszési 166863
