166859. lajstromszámú szabadalom • Nyomásra működő hidraulikus szabályozó szelep

1 folyadék forrásból és egy előre meghatározott értékű kisebb nyomású folyadékot adunk a má­sodik térből a csúszás mentesítő eszközre. A találmány egy példakénti kiviteli alakját mutatja a csatolt egyetlen ábra, amely a nyo­másra működő szabályozószelep szerkezet hosz­szanti metszetét ábrázolja. Az ábra szerinti szabályozó szelepnek van egy (1) háza, amelyben hosszanti zártvégű (2) furat van kiképezve. A (2) furat (3), (4), (5), (6) szaka­szai rendre egyre nagyobb átmérő szerint van­nak felfúrva. A (6) felfúrt-szakasz külső nyitott vége csavarmenettel van ellátva, amelybe a (8) dugasz középső (7) menetes-szakasza illeszkedik. A (8) dugasz csökkentett átmérőjű (9) belső-vége lényegében egyvonalba esik az (5) és (6) furat­szakaszok közötti (10) vállal. A (2) furatban dolgozó (11) dugattyú a (3) fel­fúrt-szakaszon keresztül belenyúlik az (5) fel­fúrt-szakaszba. A (11) dugattyú el van látva a sugárirányú (12) peremmel, amely ütköző elem­ként szolgál a (13) nyomórugó számára. A (13) nyomórugó másik vége a (2) furat vége és a (3) felfúrt-szakasz közötti (14) vállra fekszik fel. A (13) rugó igyekszik a (11) dugattyút olyan hely­zetben tartani, amelyben a tengelyirányú (15) tolórúd átnyúlik a csészealakú (17) szelepülés­tag belső zárt végén kialakított középponti (16) nyíláson. Egy középponti viszonylag nagy átmérőjű (19) nyílással és átmérőjében (20) csatornával ellátott (18) távolságtartó-elem helyezkedik el a (17) sze­lepülés-tag és egy vele ellenkező irányban csé­szealakú, az (5) felfúrt-szakaszban levő (21) sze­lepülés-tag között. A (17) és (21) szelepülés-ta­gok, valamint a (18) távolságtartó-elem össze­fekvő felületei a (8) dugasz (9) belsővége tartja össze a (3) és (4) felfúrt-szakaszok közötti (22) vállhoz szorítva azokat. A (8) dugasz (9) belső-végén van kialakítva a centrális (23) fészek, amely a hosszanti (24) fu­rathoz kapcsolódik. Utóbbi külső végéről felfúrt (25) szakasszal van ellátva. A (24) furaton keresztül dolgozik a (26) du­gattyú, amelynek külső végén a (25) felfúrt­szakaszban elhelyezkedő sugárirányú (27) perem van kialakítva. A (27) perem ütköző elemként szolgál a (13) nyomórugónál erősebb (28) nyomó­rugó számára, amelynek másik vége a (29) üt­köző-elemen fekszik fel. A (29) ütköző-elem a (25) felfúrt-szakasz külső végébe van becsavar­va, és a benne kiképzett (30) csatorna közleke­dést biztosít a (25) furat és a külső légkör között. A (26) dugattyú el van látva egy előrenyúló axiális (31) tolórúddal, amely a (21) szelepülés­tag belső zárt végén kiképezett középponti (32) nyíláson nyúlik keresztül. A (33) szeleptag golyó-alakú, és a (17) és a (21) szelepülés-tagok között meghatározott (34) kamrában helyezkedik el. Nyugalmi helyzetben a (33) szelepgolyó a (16) nyílást körülvevő sze­lepüléseken fekszik fel az erősebb (28) nyomó­rugó erejének hatására, amelyet a (31) tolórúd ad tovább a szelepgolyóra. Ebben a helyzetben a (20) csatornán keresztül a (34) kamrával kapcso-2 latban álló (3) sugárirányú (35) beömlő-nyílás és a (3) felfúrt szakasz, valamint a (17) szelep­ülés-tag belső felülete által meghatározott (37) első-térhez kapcsolódó sugárirányú (36) kiömlő-5 nyílás között a közlekedés meg van szakítva. Mivel azonban a (33) szelepgolyó eltávolítva áll a (32) nyílást körülvevő szelepüléstől, a (34) kamra közlekedik egy második sugárirányú (38) kiömlő-nyílással a (32) nyíláson, a (23) fészek, 10 valamint a (21) szelepülés-tag belső felülete által meghatározott (39) második-téren és a (8) dugasz (9) belső-végében kiképzett sugárirányú (40) csa­tornákon keresztül. Ha a (35) beömlő-nyílás nyomás alatti hidrau-15 likus folyadékot szolgáltató forrással áll kapcso­latban, akkor a folyadéknyomás nyugalmi hely­zetben továbbadódik a második (38) kiömlő-nyí­láshoz a (19) téren és a (39) második-téren ke­resztül. Ez mindaddig fennáll, amíg a (26) du-20 gattyú végére ható, a (39) második-térben levő nyomás elér egy előre meghatározott értéket, amely által a (26) dugattyúra gyakorolt erő na­gyobb, mint az erő különbség a (13) és (28) nyo­mórugők között, amelyek ellenkező irányban 25 hatva a (33) szelepgolyóra a (16) nyílást körül­vevő szelepülésre felfekve tartják azt. Ekkor a (26) dugattyú visszahúzódik a (29) ütköző-elem felé és lehetővé teszi, hogy a (33) szelepgolyó a gyengébb (13) nyomórugó hatására felfeküdjék 30 a (22) nyílást körülvevő szelepüléseken. Ezt kö­vetően a (35) beömlő-nyílás közlekedésbe kerül az első (36) kiömlő-nyílással a (37) első-téren keresztül. A második (38) kiömlő-nyílásra adott nyomás 35 állandó értéken marad mindaddig, amíg a kiöm­lő-nyíláshoz kapcsolódó készülék működése ha­tására a nyomás nem csökken. Amikor a (39) második-térben a nyomás az előre meghatározott érték alá esik, az effektív 40 rugóerő a (33) szelepgolyót ellenkező irányba mozdítja el, és így a (35) beömlő-nyílás újra köz­lekedésbe kerül a második (38) kiömlő-nyílás­sal, amíg a nyomás a (39) második-térben ismét eléri az előre meghatározott értéket. Ezután a 45 működés a fent leírtak szerint ismétlődik tovább. A találmány szerinti megoldás biztosítja, hogy a 39 második-térben mindig fennáll egy előre meghatározott nyomás érték, mielőtt nyomás alatti folyadék hat az első (36) kiömlő-nyílásra. 50 A (39) második-térben kívánatos nyomásérték beállítható a (28) nyomórugó erejének változta­tásával. Ez pedig a (29) ütköző-elemnek a (8) dugaszban levő (25) felfúrt-szakaszában történő tengelyirányú elmozdításával hajtható végre. Szabadalmi igénypontok: 1. Nyomásra működő szabályozó szelepszerke-60 zet, amelynek háza egy egymástól eltávolítva álló szelepülés párt, a szelep ülések közötti kam­rában elhelyezkedő és a kamra, valamint a sze­lepülések ellenkező felén a házban kialakított első-, illetve második-tér közötti közlekedést a 65 szelepüléseken történő váltakozó illeszkedésével 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom