166843. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkonvektor

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1973. VI. 29. A közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. IX. 30. (El—484) 166843 Nemzetközi osztályozás: F 24 c 3/02 Feltalálók: Dr. KERESZTES Sándor, oki. gépészmérnök, Budapest 80%, ZACHÁR László, oki. kohómérnök, Székesfehérvár 20%. Tulajdonos: Építéstudományi Intézet, Budapest 50%, Székesfehérvári Könnyűfémmű, Székesfehérvár-50% Fűtőkonvektor A tal- nány fűtőkonvektor épületek belső tereinek ntésére, ahol a hőleadás előnyösen alumíniumötvözetből készült, pl. mángorlással előállított bordás fűtőcsöveken keresztül történik, amelyekben hőhordozó közeg áramlik, a bordás 5 fűtőcsövek hosszanti oldaluk mentén célszerűen fal mellé helyezett huzatnövelő kürtő aljába vannak beépítve, a leadandó fűtőteljesítmény beállítása pedig légoldali szabályozás útján valósul meg. 10 Épületek belső terének fűtésére széles körben ismeretesek és használatosak a bordás csövekből előállított fűtőtestek. A bordás csövek kiváló hőátadási tulajdonságokkal rendelkeznek. Különösen a mángorolt alumínium bordáscsövekkel 15 szereztek kedvező tapasztalatokat, amelyek elsősorban mint levegő—folyadék hőcserélő elemek bizonyultak hatásosaknak. A mángorolt bordáscsövek azonban — jó tulajdonságaik ellenére — csak az ún. kényszer 20 áramlású berendezésekben váltak be, mivel az ismert, természetes levegőáramlású készülékekben elhelyezve nem tudják hőleadó hatásukat megfelelően kifejteni. Emiatt üzemeltetésük gazdaságtalan. 25 A konvektív hőcsere egyik legfontosabb alkalmazási területe az épületek belső tereinek konvektív hőleadókkal való fűtése. Erre a célra próbálkoztak az említett alumíniumból készült mángorolt bordáscsövek alkalmazásával, de a kísér- 30 letek — a meg nem felelő hőteljesítmény miatt — nem vezettek kellő eredményre. Az eddig ismert beépítési módszerek esetében a fűtőtestként szolgáló bordáscsöveket vagy egymagukban, vagy egymás fölé helyezték el. Mivel az egy darab bordáscső fűtőteljesítménye csak igen csekély légterű helyiség kifűtésére alkalmas, nagyobb helyiségek esetében mindenképpen szükséges a fűtőcsövek számának növelése. Az eddigiekben az volt a szokás, hogy a helyiség valamelyik fala mentén több fűtőcsövet helyeztek el egymás fölött. Ennek az volt az oka, hogy a fűtőberendezést lehetőleg egy helyre kívánták koncentrálni. Egyrészt azért, mert így kevesebb vezetékre volt szükség, másfelől pedig a fűtőcső jelenléte általában akadályozza az illető fal mentén történő bútorozást. Emiatt nem kívánatos, hogy a fűtőcsövek a helyiség több fala mentén legyenek elosztva, vagy akárcsak egyetlen nagyobb falsík mentén széthúzva legyenek elhelyezve. A fenti okokból a fűtőcsöveket közvetlenül egymás fölé helyezték. Ez az elhelyezésmód azonban a tapasztalatok szerint kedvezőtlen és gazdaságtalan. Így pl. ha négy darab bordás fűtőcsövet helyeznek egymás fölé, akkor is csupán az egyetlen bordáscső fűtőteljesítményének 1,7-szeresét lehet fűtőteljesítményként elérni. Általában elmondható, hogy a fűtőcsövek számának növelésével csak igen kismértékben 166843