166804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványolaj-hulladék biológiai megsemmisítésére
166804 A nyomelemek számos hulladékanyagban, például a melasz desztillációs maradékban is jelen vannak. Az ásványolaj-hulladékanyagok, mint nyers petróleum, desztillációs iszapok, olajok és kenőzsír, 5 oldható olajok emulgeálására biológiailag lebontható diszpergáló anyagokat, mint csontfeldolgozásból származó enyvet, állati bőrt vagy halat és természetes gumikat (tragant, arabmézga) alkalmazunk. Az ásványolaj-hulladékok biológiai lebontására 10 alkalmas specifikus készítmények főként melasz desztillációs maradékból állnak, amelynek nitrogén-tartalmát ammóniumnitrát, foszfor-tartalmát dikalcium-foszfát, végül széntartalmát kalciumkarbonát hozzáadásával állíthatjuk be. 15 A melasz desztillációs maradék (vinasse) olcsó nitrogén- és nyomelem-forrást jelent önmagában is desztillációs maradékként. A képződött melasz desztillációs maradék azonban eltérően a. melasztól cukrot és alkoholt csak csekély mennyiségben tártai- 20 maz. Az utóbbiak a mikroorganizmusok által legkönnyebben hasznosítható szénforrások, így esetleges jelenlétük nem befolyásolja az ásványolaj -hulladékok széntartalmú részeinek biológiai lebontását. 25 Az ásványolaj-maradékok biológiai megsemmisítésére alkalmas készítmény 40—60 súly% melasz desztillációs maradékot, 0—12 súly% ammónium -nitrátot, 3—8 súly% dikalciumfoszfátot, 25—40 súly% kalciumkarbonátot és 1—3 súly% enyvet 30 tartalmaz. Az ammóniumnitrát hozzáadása nem mindig szükséges, mivel a melasz desztillációs maradék kellő mennyiségű nitrogént tartalmazhat. A találmány szerint ásványolaj-hulladékanyagok 35 megsemmisítésénél 100 súlyrész hulladékanyaghoz 70—200 súlyrész előbbi összetételű készítményt adunk, majd a keveréket súlyára számítva 10—30-szoros mennyiségű vízzel elkeverjük és a kapott emulziót levegőztetjük. 40 A találmány szerinti eljárás részleteinek szemléltetésére az alábbi példákat ismertetjük: 1. példa 45 Desztillációs maradékként képződő ásványolajhulladék megsemmisítésére az alábbi összetételű pasztát használjuk fel: 50 kalciumkarbonát enyv (bőrenyv) víz 29% 1% 20% A fenti pasztát egyenlő részarányban ásványolajhulladékkal elkeverjük, majd a keveréket súlyára számítva 20-szoros mennyiségű vízbe bekeverjük. A kapott emulziót levegőztetett tartályban tartjuk. 25 nap állás után kromatográfiás úton kimutatható, hogy a jelenlevő szénhidrogének teljes mértékben elbomlottak. 2. példa Kenő zsírtartalmú ásványolaj-hulladék megsemmisítésére az alábbi összetételű pasztát alkalmazzuk: káliumtartalmú melasz-desztillációs maradék magnéziumtartalmú melaszdesztillációs maradék dikalciumfoszfát kalciumkarbonát enyv (arabmézga) víz 15% 30% 6% 30% 1% 18% A fenti összetételű pasztához egyenlő részarányban kenőzsirtartalmú ásványolaj-hulladékot adunk és a keveréket súlyára számítva 30-szoros mennyiségű vízzel elkeverjük. A kapott emulziót homok és kavics keverékére öntjük. 60 nap eltelte után homok-kavics keverékben szénhidrogén-nyom mutatható ki. nem melasz-desztillációs maradék ammóniumnitrát dikalciumfoszfát 39% 7% 4% Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás ásványolaj-hulladék megsemmisítésére, azzal jellemezve, hogy az ásványolaj hulladékot enyv segítségével vízben emulgeáljuk és az emulzió nitrogéntartalmát 6—8 súly%-ra, foszfortartalmát 1—3 súly%-ra állítjuk be a hulladékanyag száraz súlyára számítva és a szénhidrogének elbomlásáig ismert módon levegőztetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 100 rész megsemmisítendő ásványolaj-hulladékhoz célszerűen 70—200 rész olyan összetételű készítményt adunk, amely 40—60 súly% melasz desztillációs maradékot, 0— 12 súly% ammóniumnitrátot, 3—8 súly% dikalciumfoszfátot, 25—40 súly% kalciumkarbonátot és 1—3 súly% enyvet tartalmaz. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76.0185 — Kossuth Nyomda, Budapest. F. v.: Monori István vezérigazgató 2