166803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rúdalakú, kis széntartalmú szerkezeti acélok folyamatos hőkezelésére

166803 8 a nagyfrekvenciás tekercsben elég magasra kell ah­hoz felmelegíteni anélkül, hogy az eltelt rövid idő után a hőmérséklet kiegyenlítési tartományban a t = t^ időpontot elérje. A gyakorlatban ezt az időpontot, illetve hőmér­sékletet meghatározott átmérőjű rúdra az előtolási sebesség, a frekvencia és a teljesítmény figyelembe­vételével kell kiszámolni. így például a magtérfo­gathoz képest igen vékony kérget lehet igen magas hőmérsékletre (jóval az Ac3 pont fölé) hevíteni, vagy esetleg vastag kérget lehet olyan hőmérsékletre me­legíteni, amely nem esik messze (50—200 °C-ra) a t2 időponthoz tartozó hőmérséklettől (1. ábra). A továbbiakban néhány példát ismertetünk az 1., 2., 3. és 4. táblázatok segítségével. A táblázatok­ban különböző keresztmetszetű rudakra vonatkozó­an tüntettük fel a mechanikai tulajdonságoknak a találmány szerinti eljárás hatására történt megvál­tozását. Valamennyi anyagot az 1. ábrán t = t2 -vel jelölt időpontban hűtöttük le. Az ^4-val jelölt érté­kek a kiindulási anyag tulajdonságait mutatják. A I-vel jelölt értékek viszonylag gyengébb hűtéssel (33—5 at nyomású vízzel) elért eredményeket, a II-vel jelölt értékek intenzívebben hűtött (7—12 at vízzel) anyagok tulajdonságait szemléltetik. Az 1. táblázatban megadott mechanikai tulajdonságok­hoz a következő adatok tartoznak: Kiindulási állapot (A) Összetétel szobahőmérsékletű, mele­gen hengerelt 0,16% C, 0,9% Si, 0,52% Mn továbbá vas és a szo­kásos szennyezők 6 mm 2 másodperc 4 ata, 8 liter 1 kg acélhoz 8 ata, 26 liter 1 kg acélhoz Átmérő a tekercsben töltött idő hűtés I II a hűtőtartományban tartózkodás ideje 0,5 másodperc Az I hűtésnél a rúd felületének hőmérséklete rö­viddel a hűtési tartomány elhagyása után még kö­rülbelül 60 °C volt. Az 1. táblázatból jól látható, hogy növekvő ki­egyenlítődési hőmérséklet mellett (t2 = 700 °C ->-850 °C) a szilárdsági tulajdonságok nagy mértékben javulnak, és ugyanakkor a nyúlási tulajdonságok is viszonylag jók. 800 °C-os kiegyenlítődési hőmérsék­let esetén például a találmány szerinti eljárással hő­kezelt acél szakítószilárdsága 75,5 kg/mm2 , nyúlása pedig d10 = 12,1%. További jelentős javulás érhető el a széntartalom és mangántartalom kismértékű növelésével (3. táblázat). Ekkor 800 °C-os kiegyen­lítődési hőmérséklet mellett a 12 milliméter átmérő­jű rúd szakítószilárdsága 93 kg/mm2 , nyúlása pedig ő10 = 11%..A kéreg keménysége ennél a rúdnál 359 HV, a mag keménysége 300 HV. Ezek a kemény­ségi értékek átlagértékek, minthogy az alacsony ausztenitesítési hőmérséklet és a rövid ausztenitesí­tési idő következtében mind a teljes keresztmetszet­ben, mind pedig az egyes szemcsékben igen hetero­gén szerkezet alakul ki. Amint az 1. táblázatból kitűnik, a szakítószilárd­ság jelentős növekedése jelentős keménységnöveke­déssel jár együtt mind a rúd kérgében, mind pedig a magban. A megadott keménységértékek nyolc mé­résből átlagolt értékek. Az egyes mérések szórása igen nagy lehet, a legnagyobb érték a legkisebb mért értéknek több mint kétszerese. A találmány szerinti eljárással a következő mini­mális szilárdsági tulajdonságok érhetők el: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 szakítószilárdság: nyúlás egyenletes nyúlás <rB = 70 kg/mm 2 *io = H.0% 4 =5,0%. A találmány szerinti eljárással elérhető eredmé­nyek jobb behatárolása érdekében még a következő példákat ismertetjük. 750—850 °C kiegyenlítési hő­mérséklettartományban kétféle huzalt kezeltünk. Az első huzal 6 mm átmérőjű, összetétele 0,21% C, 0,61% Mn, 0,16% Si volt. A második huzal átmérője 8 mm, összetétele 0,21% C, 0,7% Mn és 0,17% Si volt. A 750, 800 és 850 °C-on kapott mechanikai tu­lajdonságok értékeit a második táblázatban tüntet­tük föl. A felmelegítés sebessége 300 °C/sec fölött volt, a hűtési idő pedig 1 másodpercnél kisebb volt (2. tábl.). A fenti széntartalom mellett a legelőnyösebb fel­tételek között végzett kezeléssel nyert átlagértékek: szakítószilárdság folyáshatár nyúlás (TB = 90 kg/mm 2 vagy annál nagyobb, «Tg = 70 kg/mm2 vagy annál nagyobb, ^io == 8% vagy annál nagyobb, egyenletes nyúlás <5g = 4% vagy annál nagyobb. Az ismertetett összefüggések arra a feltevésre ve­zetnek, hogy jelen esetben olyan folyamatok leját­szódásáról van szó, amelyeknél a kristályszerkezet inhomogenitásai nagy szerepet játszanak. A kezelt hipoeutektoidos acélokban a lehűtés során a y—« tartományban ismert módon kiválási folyamat ját­szódik le a vas—szén állapotábra GOS vonala men­tén. Ennek megfelelően a GP vonal mentén ferrit­kiválás lép fel. A megmaradó ausztenit szénben fel­dúsul egészen az S perlitpontig, majd a perlitvonal mentén perlitté alakul át. A találmány szerinti eljárásnak megfelelően gyor­san felhevített anyagban az ausztenites átalakulás hőmérséklettartományában eltöltött rövid idő alatt olyan szerkezeti változás megy végbe, amelyben a széntartalom kiegyenlítődése nem mehet végbe. A tulajdonságokat úgy lehet kialakítani, hogy csak a perlitet alakítjuk át ausztenitté. Lehet némi járulékos ferritátalakulást megengedni, feltéve, hogy az így képződött ausztenit szénben szegényebb, mint egy diffúzióval kialakult egyenletes szénelosz­lású ausztenit. A találmány szerint alkalmazott lehűtés a szén­ben gazdag részeket nagy szilárdságúvá alakítja, amikor is martenzitképzódés csak kis mértékben lép fel. Ezzel egy differenciált szerkezet alakul ki, amely együtt rendkívül előnyös mechanikai tulajdonságo­kat különösen szilárdság és nyúlás vonatkozásában — eredményezhet. Ez a találmányi gondolat veze­tett az eljárás kialakításához. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom