166776. lajstromszámú szabadalom • Beállítható csillapításkiegyenlítő

166776 6 ható Ze bemeneti ellenállás R a lezáróellenállástól való eltérése még a szélső löketértékhez tartozó frekvencia körüli tartományban is elegendően kicsi. Egy pilotkiegyenlítőként megvalósított kiviteli alaknál fm = 61,16 MHz vivőfrekvencián a parazita elemek Lz = 42 nH és C e = 10 pF értékben vannak meghatározva. A kompenzációs elemek értéke en­nek következtében Lk = 0,068/u H-re és C k = 160 pF-ra adódott. Látható, hogy kompenzált esetben mindig a 61,16 MHz közepes vivőfrekvencián adód­nak a kívánt egzakt lezáróellenállások és az eltéré­sek a közepes vivőfrekvencia ±3%-os tartományá­ban még mindig jóval kisebbek, mint kompenzá­latlan esetben. Ze bemenő ellenállás eredőjének relatív eltérése fm [l±0,03] frekvenciatartományban, kompenzált esetben 0%-tól 4,6%-ig terjed; míg nem kompenzált esetben 13%-tól 81%-ig terjedő relatív eltérés adódik. Rövidzárnál ebben a frek­venciatartományban a (Ze ) maximális ellenállás kompenzált esetben, 0,96 Q, nem kompenzált eset­ben 16,7 Q. Üresjárásnál végtelen ellenállás helyett kompenzált esetben (Ze ) miD = 4133 O, kompenzá­latlan esetben csak (Ze ) min = 237 O adódik. Ha a kompenzáló elemek hangolhatóan vannak kiképezve, a parazita elemek szórásai is jól figye­lembevehetők. A fenti kiviteli példánál az 1. ábra szerinti ki­egyenlítőnek a megvalósítandó csillapításmenetre gyakorolt hatását ábrázoltuk a 4. ábrán, ahol az ab csillapítás az f frekvencia függvényeként van fel­véve. A folyamatos vonallal ábrázolt 21, 22 és 23 görbék mutatják a kompenzáció esetén fellépő csil­lapításmenetet, amely az elméleti görbével gyakor­latilag majdnem megegyezik. Ennél a 21 görbe áb­rázolja az ún. maximális csillapítási eltérést, melyet az Ra = 0 lezáróellenállással érünk el, a 22 görbe az ún. minimális csillapítási eltérést, amelyet az Ra = oo lezáróellenállással érünk el, és végül a 23 görbe az ún. átkapcsolási állapot, azaz egy frek­venciafüggetlen alapcsillapítás, amely a segédnégy­pólusnak hullámellenállásával való lezárásakor adó­dik. További közbenső értékek a jobb áttekinthe­tőség végett nincsenek bejelölve, azonban az Ra lezáróellenállás értéke szerinti egyes egymással ará­nyos csillapítási görbék a 21 és 22 görbék között mozognak. Analóg hozzárendelésben a 24, 25 és 26 görbék a teljes kiegyenlítő csillapítás görbéit mu­tatják, ha a leírt kompenzációt nem alkalmazzák. Ezáltal — mint ahogy a 4. ábrából is kitűnik — eltekintve a csillapítás szélsőérték eltolódásától, mely szélső érték a segédnégypólus rezgőkörével utánállítható, főként a csillapítási görbék torzulása a vonalkázottan bejelölt áteresztő tartomány ha-5 tárain nem megengedhetően és más elemek által nem befolyásolható módon megnövekszik. Az alap­csillapítás sem lenne a lökettartományban frek­venciafüggetlen. 10 Szabadalmi igénypontok: 1. Beállítható kiegyenlítő, melynél egy ohmos ellenállásokból álló hálózathoz egy segédnégypólus 15 van csatlakoztatva, és a csillapításmenet változ­tatása a segédnégypólus lezáróellenállásának vál­toztatásával történik, mely lezáróellenállásnak Ce önkapacitása és Lz hozzávezetési induktivitása van, azzal jellemezve, hogy a segédnégypólus 20 (HVP) és a lezáróellenállás (Ra ) közé reaktanciafél­tag (Ck , L k ) van iktatva, mely reaktanciaféltag so­ros ágában Ck = 1/co^L^ kapacitású kondenzátor, keresztágában Lk = l/co%Ce induktivitású tekercs van, és a reaktanciaféltagnak (Ck , L k ) a tekercs 25 felőli kapcsai a segédnégypólushoz (HVP) vannak kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti kiegyenlítő változata, azzal jellemezve, hogy az ohmos ellenállásokból álló hálózathoz (3) több segédnégypólus (HVP) van 30 hozzárendelve, mely segédnégypólusok előnyösen láncba vannak kapcsolva, melyekhez a lezáróellen­állás (Ra) reaktanciaféltagon (Ck , Lk ) keresztül csat­lakozik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kiegyenlítő 35 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a változtat­ható ohmos lezáróellenállás (Ra ) fokozatkapcsoló­val váltható állandó értékű ellenállások (Rx —RJ sorából áll. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kiegyenlítő 40 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédnégy­pólus változtatható lezáróellenállása (Ra ) hőfüggő ellenállás. ". Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti ki­egyenlítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 45 reaktanciaféltag (Ck , L k ) kondenzátora helyett rö­vidzár van. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti ki­egyenlítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a reaktanciaféltag (Ck , L k ) csak soros kondenzátort 50 (CJ tartalmaz. 2 rajz, 4 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76.0075 — Kossuth Nyomda, Budapest. F. v.: Monori István vezérigazgató 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom