166775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adszorbensek előállítására
1 5 meny kénsavban oldva és a poliamidokat az oldat felhígítása által kicsapva úgy állíthatunk elő, hogy a poliamidot 30—55 súly%-os kénsavban oldjuk és ezt az oldatot víz, vagy 20 súly%-nál hígabb kénsav folyamatos hozzáadásával 10—26 súly% kénsavvégkoncentráció eléréséig felhígítjuk, olyan módon, hogy a hígítás végén az összkénsav/poliamid súlyaránya 14 : 1—4 : 1, és a poliamid g/higitott kénsav ml aránya 1 : 50—1 : 14 között van, miközben a poliamidpor kicsapását előnyösen gyakorlatilag saválló szervetlen, poralakú töltőanyagok, mint kovaföld, kaolin, kovasav, timföld és hasonlók, vagy pedig kovasav vagy szilikát alapú sörderítőszerek jelenlétében hajtjuk végre és a szilárd anyagot a végén leszűrjük, mossuk és adott esetben nedvesen, részlegesen vagy teljesen megszárítva felaprítjuk. A találmány szerinti eljárással rendkívül finom, nagyfelületű, például 3 m2 /g felületű poliamidport álHtunk elő. Poliamidként textilnyersanyagokként ismert termékek, különösen kaprolaktám-poliamid jön számításba. A poliamidpor-előállítás előnyös körülményei: 1. A poliamid oldásához használt kénsav töménysége 33—38 súly%. 2. A kénsav töménysége a hígítás végén 23—25 súly%. 3. Az összkénsav/poliamid súlyaránya 10 : 1— 5:1. 4. A hígítás végén a poliamid g/kénsav ml aránya 1 : 35—1 : 18. Ha az előnyben részesített eljárás szerint a poliamidpor kicsapását töltőanyagok vagy sörderítőszerek jelenlétében hajtjuk végre, úgy ezen utóbbi anyagokat 10—96 súly%, előnyösen 50—90 súly% mennyiségben alkalmazzuk a poliamidpor és a sörderítőszer együttes súlyára nézve. A töltőanyagok és sörderítőszerek fajlagos felülete BET-módszerrel mérve (lásd Kittel, Pigmente 109—111, 1960) 2—900 m2/g, előnyösen 50—800 m2 /g között van. A töltőanyagokat és sörderítőszereket célszerűen vizes vagy kénsavas szuszpenzió, szól vagy száraz por alakjában használjuk. Vagy a poliamidoldathoz, vagy a hígításhoz használt vízhez, illetve híg kénsavhoz adjuk hozzá őket. A kicsapást 10—80° között, előnyösen szobahőmérsékleten, erőteljes keverés közben hajtjuk végre. A találmány szerint előállított finom poliamidpor kiváló adszorbens polifenolok számára, és aktivitását és kapacitását illetően messze felülmúlja az ismert poliamidporokat. Meglepő módon a poliamid-adszorbensek hatásossága még fokozható, ha az előnyben részesített eljárás szerint töltőanyagok jelenlétében csapjuk ki őket. Ha például azonos súlyrész poliamidport és derítőföldet használunk, úgy ezáltal azonos, sőt nagyobb adszorpciós értékeket kapunk a polifenolokra, mint azonos mennyiségű finom, tiszta kereskedelmi poliamidporral, bár a keverék a felénél kevesebb poliamidport tartalmaz. Ha a poliamidpor kicsapását sörderítőszerek, mint kovasav vagy szilikátok — melyek mint fe-6 hérje-adszorbensek ismeretesek —• hajtjuk végre, akkor a termékek úgy fehérjét, mint polifenolokat adszorbeálnak. Ez az eredmény meglepő, mivel feltételeztük, hogy poliamidpor/sörderítőszer ho-5 mogén keveréke sem a fehérjét, sem a polifenolokat nem fogja különösebbképpen adszorbeálni, mert a poliamid a fehérjeadszorpciót, és a kovasav a polifenoladszorpciót szokás szerint hátrányosan befolyásolja. 10 A poliamidpor/töltőanyag kombinációt főképpen a polifenolok adszorbeálására szánjuk. Töltőanyagokként minden finom, kénsavas oldatban 55 súly% kénsavkoncentrációig kevéssé oldódó, vagy oldhatatlan szervetlen terméket felhasználhatunk, így 15 200 m2 /g-nál kisebb felületű kovasavat, kovaföldet, timföldet, agyagot, derítőföldet, kaolint és hasonlókat. Poliamidpor és nagyobb felületű kovasav kombinációja főleg polifenol- és fehérjeadszorpcióra használható. Erre a célra minden amorf, kicsapott 20 kovasav és szilikát felhasználható, melyeknek felülete 200 m2 /g-nál nagyobb és amelyek mint „sörderítőszerek" ismeretesek. A fenti felsorolás nem korlátozza a lehetőségeket 25 és csak a „töltőanyagok" és „sörderítőszerek" fogalmának magyarázatára szolgál. A találmányt részleteiben példákkal világítjuk meg: 30 1. példa a) Poliamidpor előállítása 60 ml 48 súly%-os kénsavban keverés közben, 35 65°-on, 30 perc alatt feloldunk 7,5 g por alakú polikaprolaktámot. Az oldatot lehűtjük körülbelül 25°ra és lassan, keverés közben hozzáadunk 250 ml vizet. Finom, krétaszerű fehér csapadék képződik, melyet nuccson leszívatunk és mosunk. A nedves 40 szűrőpogácsa súlya 23,72 g. Vákuum-exszikkátorban való óvatos szárítás után a pogácsa súlya 7,06 g. A por felszíne BET-módszerrel mérve 8 * m2 /g. A felületből kiszámítva a por átlagos szemcsenagysága 0,6—0,7 m/j,, őrlési eljárás alkalmazása 45 nélkül. b) Az adszorpciós aktivitás meghatározása 500 ml szénsavmentesített sört 250 mg (= 50 g/hl) az 1. a) pont szerinti poliamidporral rázunk, majd leszűrjük. Összehasonlításképpen ugyanezt a 50 műveletet kereskedelmi minőségű, „mennyiségi polifenolmeghatározásra alkalmas perionporral" is elvégezzük. Ennek a terméknek szemcseméret-eloszlása: 39% < 40 mfj, és 16% < 20 m^ (termékmegjelölés P 10). 55 Ezenfelül összehasonlító kísérletet végzünk a találmány szerinti poliamidpor előállítására az 1. a) pont szerint felhasznált kiindulási poliamidporral is. Ennek szemcseméret-megoszlása: 17% < 40 m^ és 1,5% <20mJ a. 60 c) A polifenolmeghatározás végrehajtása. 10 ml-es stabilizált sörpróbában, valamint hasonló mennyiségű kezeletlen sörpróbában (0-sör) a polifenoltartalmat, illetve -maradékot Harris és Ricketts leírása szerint határozzuk meg (R. W., 65 J. Inst. Brew. 331. oldal, 1959). 3
