166775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adszorbensek előállítására

1 5 meny kénsavban oldva és a poliamidokat az oldat felhígítása által kicsapva úgy állíthatunk elő, hogy a poliamidot 30—55 súly%-os kénsavban oldjuk és ezt az oldatot víz, vagy 20 súly%-nál hígabb kénsav folyamatos hozzáadásával 10—26 súly% kénsav­végkoncentráció eléréséig felhígítjuk, olyan módon, hogy a hígítás végén az összkénsav/poliamid súly­aránya 14 : 1—4 : 1, és a poliamid g/higitott kénsav ml aránya 1 : 50—1 : 14 között van, miközben a po­liamidpor kicsapását előnyösen gyakorlatilag sav­álló szervetlen, poralakú töltőanyagok, mint kova­föld, kaolin, kovasav, timföld és hasonlók, vagy pedig kovasav vagy szilikát alapú sörderítőszerek jelenlétében hajtjuk végre és a szilárd anyagot a végén leszűrjük, mossuk és adott esetben nedvesen, részlegesen vagy teljesen megszárítva felaprítjuk. A találmány szerinti eljárással rendkívül finom, nagyfelületű, például 3 m2 /g felületű poliamidport álHtunk elő. Poliamidként textilnyersanyagokként ismert ter­mékek, különösen kaprolaktám-poliamid jön szá­mításba. A poliamidpor-előállítás előnyös körülményei: 1. A poliamid oldásához használt kénsav tömény­sége 33—38 súly%. 2. A kénsav töménysége a hígítás végén 23—25 súly%. 3. Az összkénsav/poliamid súlyaránya 10 : 1— 5:1. 4. A hígítás végén a poliamid g/kénsav ml aránya 1 : 35—1 : 18. Ha az előnyben részesített eljárás szerint a poli­amidpor kicsapását töltőanyagok vagy sörderítő­szerek jelenlétében hajtjuk végre, úgy ezen utóbbi anyagokat 10—96 súly%, előnyösen 50—90 súly% mennyiségben alkalmazzuk a poliamidpor és a sör­derítőszer együttes súlyára nézve. A töltőanyagok és sörderítőszerek fajlagos felü­lete BET-módszerrel mérve (lásd Kittel, Pigmente 109—111, 1960) 2—900 m2/g, előnyösen 50—800 m2 /g között van. A töltőanyagokat és sörderítőszereket célszerűen vizes vagy kénsavas szuszpenzió, szól vagy száraz por alakjában használjuk. Vagy a poliamidoldat­hoz, vagy a hígításhoz használt vízhez, illetve híg kénsavhoz adjuk hozzá őket. A kicsapást 10—80° között, előnyösen szobahő­mérsékleten, erőteljes keverés közben hajtjuk végre. A találmány szerint előállított finom poliamidpor kiváló adszorbens polifenolok számára, és aktivitá­sát és kapacitását illetően messze felülmúlja az ismert poliamidporokat. Meglepő módon a poliamid-adszorbensek hatá­sossága még fokozható, ha az előnyben részesített eljárás szerint töltőanyagok jelenlétében csapjuk ki őket. Ha például azonos súlyrész poliamidport és derítőföldet használunk, úgy ezáltal azonos, sőt nagyobb adszorpciós értékeket kapunk a polifeno­lokra, mint azonos mennyiségű finom, tiszta keres­kedelmi poliamidporral, bár a keverék a felénél ke­vesebb poliamidport tartalmaz. Ha a poliamidpor kicsapását sörderítőszerek, mint kovasav vagy szilikátok — melyek mint fe-6 hérje-adszorbensek ismeretesek —• hajtjuk végre, akkor a termékek úgy fehérjét, mint polifenolokat adszorbeálnak. Ez az eredmény meglepő, mivel feltételeztük, hogy poliamidpor/sörderítőszer ho-5 mogén keveréke sem a fehérjét, sem a polifenolokat nem fogja különösebbképpen adszorbeálni, mert a poliamid a fehérjeadszorpciót, és a kovasav a poli­fenoladszorpciót szokás szerint hátrányosan befo­lyásolja. 10 A poliamidpor/töltőanyag kombinációt főképpen a polifenolok adszorbeálására szánjuk. Töltőanya­gokként minden finom, kénsavas oldatban 55 súly% kénsavkoncentrációig kevéssé oldódó, vagy oldha­tatlan szervetlen terméket felhasználhatunk, így 15 200 m2 /g-nál kisebb felületű kovasavat, kovaföldet, timföldet, agyagot, derítőföldet, kaolint és hasonló­kat. Poliamidpor és nagyobb felületű kovasav kom­binációja főleg polifenol- és fehérjeadszorpcióra használható. Erre a célra minden amorf, kicsapott 20 kovasav és szilikát felhasználható, melyeknek felü­lete 200 m2 /g-nál nagyobb és amelyek mint „sör­derítőszerek" ismeretesek. A fenti felsorolás nem korlátozza a lehetőségeket 25 és csak a „töltőanyagok" és „sörderítőszerek" fo­galmának magyarázatára szolgál. A találmányt részleteiben példákkal világít­juk meg: 30 1. példa a) Poliamidpor előállítása 60 ml 48 súly%-os kénsavban keverés közben, 35 65°-on, 30 perc alatt feloldunk 7,5 g por alakú poli­kaprolaktámot. Az oldatot lehűtjük körülbelül 25°­ra és lassan, keverés közben hozzáadunk 250 ml vizet. Finom, krétaszerű fehér csapadék képződik, melyet nuccson leszívatunk és mosunk. A nedves 40 szűrőpogácsa súlya 23,72 g. Vákuum-exszikkátor­ban való óvatos szárítás után a pogácsa súlya 7,06 g. A por felszíne BET-módszerrel mérve 8 * m2 /g. A felületből kiszámítva a por átlagos szemcse­nagysága 0,6—0,7 m/j,, őrlési eljárás alkalmazása 45 nélkül. b) Az adszorpciós aktivitás meghatározása 500 ml szénsavmentesített sört 250 mg (= 50 g/hl) az 1. a) pont szerinti poliamidporral rázunk, majd leszűrjük. Összehasonlításképpen ugyanezt a 50 műveletet kereskedelmi minőségű, „mennyiségi po­lifenolmeghatározásra alkalmas perionporral" is el­végezzük. Ennek a terméknek szemcseméret-elosz­lása: 39% < 40 mfj, és 16% < 20 m^ (termék­megjelölés P 10). 55 Ezenfelül összehasonlító kísérletet végzünk a ta­lálmány szerinti poliamidpor előállítására az 1. a) pont szerint felhasznált kiindulási poliamidporral is. Ennek szemcseméret-megoszlása: 17% < 40 m^ és 1,5% <20mJ a. 60 c) A polifenolmeghatározás végrehajtása. 10 ml-es stabilizált sörpróbában, valamint ha­sonló mennyiségű kezeletlen sörpróbában (0-sör) a polifenoltartalmat, illetve -maradékot Harris és Ricketts leírása szerint határozzuk meg (R. W., 65 J. Inst. Brew. 331. oldal, 1959). 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom