166764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4,2',4',2''-pentametoxi-trifenil-karbonil előállítására

MAGYAR SZABADALMI 166764 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY $ Bejelentés napja: 1973. II. 12. (RE—527) Közzététel napja: 1974. XII. 28. Nemzetközi osztályozás: C 07 c 29/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. XII. 31. Feltalálók: dr. Soós Rudolf oki. vegyészmérnök 15%, dr. Fogassy Elemér oki. vegyészmérnök 15%, dr. Pálinkás János oki. vegyészmérnök 20%, Hernádi Gyula oki. vegyészmérnök 20% és Gressay József oki. vegyészmérnök 30%, Budapest Tulajdonos: Reanal Finomvegyszergyár, Budapest Eljárás 2,4,2',4',2"-pentametoxi-trifenil-karbinol előállítására i A 2,4,2',4',2"-pentametoxi-trifenü-karbinol, továbbiakban pentametoxi-vörös, általánosan használt indikátor. Ibolyából színtelenbe vált, 1,2 és 3,2 pH-értékek között. Pentametoxi-vörös szintézisére több közlemény 5 ismeretes. Az előállítás mindegyik esetben azonos úton történik. Szalicilsavból kiindulva lúgos közegben dimetilszulfáttal 2-metoxi-benzoesav-metilésztert állítanak elő. 10 Rezorcin metilezésével dimetil-rezorcinhoz jutnak, melyet abszolút alkoholban HgO savmegkötő jelenlétében jódoznak. így 2,4-dimetoxi-jódbenzol állítható elő. A 2,4-dimetoxi-jódbenzolból abszolút 15 éterben fém-magnéziummal 2,4-dimetoxi-fenil-magnéziumjodidot készítenek, majd ezt kipreparálás nélkül 2-metoxi-benzoesav-metilészterrel kapcsolják. A reakcióelegy ecetsavas hidrolízisével jutnak a pentametoxi-vöröshöz (J. Am. Chem. Soc. 49, 1927, 20 1348; Acta Chim. Lodz. 9, 1964, 183). Az utolsó lépésre, a Grignard-reakcióra, kapcsolásra és hidrolízisre együttesen 30—32%-os termelést írnak le. Oldószerként dietilétert alkalmaznak. A kapcsoláshoz a Grignard-reagens 100%-os feleslege szüksé- 25 ges, ami — saját reprodukciónk bizonysága szerint — az elérhető, legfeljebb 10%-os termelés esetén a költséges 2,4-dimetoxi-jódbenzol 95%-ának teljes elvesztését jelenti. Meglepő módon azt találtuk, hogy pentametoxivörös keletkezik és ugyancsak meglepően előnyös hozammal akkor, ha a 2,4-dimetoxi-fenil-magnéziumjodídot 2,2',4-trímetoxi-benzofenollal vagy pedig az ismert 2-metoxi-benzoesav-metilészterrel reagáltatjuk, s a reakciót közegként valamely dialkiléter és benzol, vagy valamely benzolhomológ elegyében, 45—75 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen a reakcióelegy forráspontján végezzük. Ezután a kapott 2,4,2'4'4,2"-pentametoxi-trifenil-metoxi-magnéziumjodid-komplexet magában a reakcióelegyben, külön kipreparálás nélkül, egyébként önmagában ismert módon hidrolizáljuk, s a reakeióterméket elkülönítjük, illetve kipreparáljuk. A találmány szerinti reakcióhoz bármely ismert módon előállított 2,4-dimetoxi-fenil-magnéziumjodidot felhasználhatunk. Kiindulási 2,2'.4-trimetoxi-benzofenonunkat ismert módon (pl. J. Org. Chem. 23, 1958, 1678— 1682) állítjuk elő, 2-metoxi-benzilkloridból és 1,3--dimetoxi-benzolból. A 2-metoxi-benzoesav-metilészter kiindulóvegyületet szalicilsav metilezésével állítjuk elő. Eljárásunk előnye az ismert eljárásokkal szemben az, hogy lényegesen kisebb az igen költséges és munkaigényes 2,4-dimetoxi-jódbenzol felhasználása. Különösen előnyösen nyilvánul ez meg a 2,2',4'-trimetoxi-benzofenon használata esetén, amikoris az ismert eljárások 4 mól 2,4-dimetoxi-jódbenzol-igényé-166764 1