166727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromosan vezető ezüstbevonatú alumíniumpor, alumíniumpigment vagy alumíniumpaszta előállítására
5 166727 6 A találmány szerinti eljárással készített szemcsés alumíniumtermékek szemcsemérete és fajlagos felülete megegyezik az előbbi táblázatban megadott értékekkel, a térfogatsúly pedig az alábbi módon alakul: Porlasztott: 1,2 g/ml Erodált: 0,9 g/ml Őrölt: 0,4 g/ml A fenti adatokból megállapítható, hogy a találmány szerint előállított ezüstbevonattal rendelkező szemcsés alumíniumtermék térfogatsúlya az ezüstporhoz képest körülbelül 50%-kal, ezen belül az ezüst súlya 50—75%-kal csökkenthető. A gyártási költségek alakulása szempontjából ez azt jelenti, hogy a tiszta ezüstporhoz viszonyítva a gyártási költségek 60%-kal csökkennek. A találmány szerinti eljárás további előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze: A tiszta ezüstpor gyártására a termékkel szemben támasztott minőségi követelményektől függően mechanikai őrlést, elektrolízist, vagy cementálást illetve redukciót alkalmaznak. A találmány szerinti eljárás ezzel szemben viszonylag egyszerű technológiai folyamattal lehetővé teszi tetszés szerinti ezüstpor minőségnek megfelelő ezüstbevonatú szemcsés alumíniutermék előállítását, amely új termék egyesíti az alumíniumpor és ezüspor önmagában előnyös alaptulajdonságait. Az új termék fizikai paraméterei mint a szemcsealak, szemcseméret, szemcseeloszlás és a fajlagos felület, az előállításnál alkalmazott alumíniumpor minőségi tulajdonságaival, a kémiai és elektromos tulajdonságok pedig az ezüstleválasztás körülményeivel szabályozhatók. Mindenkor lehetővé válik azonban szemcsés alumíniumtermékek alkalmazásánál az ezüstporral egyező elektromos vezetőképesség kialakítása anélkül, hogy a gyártási költség emelkedne. További előnyt jelent, hogy a tiszta ezüstpor fizikai tulajdonságai nem olyan sokrétűek, mint az alumíniumporé. Míg ezüstporból szubmikron nagyságrendű termék nem állítható elő, erózióval gyártott szubmikronos méretű alumíniumpor felületén a találmány szerint ezüstbevonat minden nehézség nélkül előállítható. Porkohászati célokra ugyancsak többfajta új termék állítható elő, amelynek alaptulajdonságai az alumíniumszemcsék méretétől és alakjától, valamint az ezüstréteg vastagságától függően kívánt határok között szabályozhatók. Az ezüstporok alkalmazási területe a porkohászatban a villamos érintkezők, kapcsolók és kollektorok gyártása. Ilyen célokra elektrolit illetve cementált, valamint porlasztott ezüstpor-típusokat alkalmaznak önmagukban vagy nikkel, wolfram, réz, molibdén vagy kadmium ötvözéssel. A porkohászati termékek tehát az ezüstporból és az ötvözőanyag porából keveréssel, préseléssel és hőkezeléssel állíthatók elő. Ugyanezek a porkohászati termékek előállíthatók a találmány szerinti ezüstbevonattal ellátott alumíniumporok alkalmazásával. Az ezüstpor bázisú festékeket és ragasztókat a híradástechnika, elektroakusztika, gyógyászati eszközök, radarernyők és a számítógéptechnikai eszközök gyártásánál hasznosítják nyomtatott áramkörök. árnyékoló bevonatok, elektromosan vezető vagy antisztatikus bevonatok, festett elektromos érintkezők és fűtőbevonatok céljaira. A festékeknél és a ragasztóknál az elektrolit és a cementált ezüstport alkalmazzák a lakkfilmben a térkitöltésre és a fémes érintkezés elősegítésére a cementált ezüstport az őrölt ezüstporral elkeverik, amely lemezes tulajdonsága folytán a film felületére felúszik és összefüggő, fémesen érintkező felületet alakít ki. A felsorolt gyártmányok előállíthatók a találmány szerint ezüstbevonattal ellátott szemcsés alumíniumtermékek felhasználásával. A találmány további részleteinek szemléltetésére a következő példákat közöljük: 1. példa 100 g 60 mikron alatti szemcseméretű, 14 m2 /g fajlagos felületű lemezes alumíniumpasztát 20 °C-on 500 ml acetonnal 5 percig keverünk, majd szűrjük. A szűrőn 200—200 ml acetonnal addig mossuk, míg a lecsepegő szűrletben oldott zsír már nem mutatható ki. A kiszűrt alumíniumiszapot 1000 ml 50 g/liter koncentrációjú Tensiofix AS tartalmú vizes oldattal 5 percig keverjük, majd ismét szűrjük. Az előkezelt alumíniumiszaphoz 125 ml 50 g/liter koncentrációjú salétromsavat és 25 g/liter 40%-os hidrogénfluoridot, valamint 150 g/liter CrCVtartalmú vizes oldatot öntünk és 20 °C-on a gázfejlődés befejeződéséig keverjük. Ezután az alumíniumiszapot szűrjük és ionmentes vízzel krómion és nitrátion mentesre mossuk. Az oxidált alumíniumiszaphoz 500 ml 10 g/liter ón (II)-klorid tartalmú vizes oldatot öntünk és ezzel 20 °C-on 3 percig keverjük, majd szűrjük. Az előkezelt alumíniumiszaphoz 500 ml 6 g/liter ezüstnitrátot és 12,5 g/liter ammóniumhidroxid-tartalmú vizes oldatot, majd 20 °C-on élénk keverés közben 500 ml 60 g/liter koncentrációjú szőlőcukor és 30 g/liter koncentrációjú káliumhidroxid oldatot adunk. A keverést 30 percig az ezüst teljes leválásáig folytatjuk. Az ezüst redukciója után az ezüstbevonattal rendelkező alumíniumiszapot szűrjük, ionmentes vízzel kimossuk és 100 °C-on szárítjuk. A kapott termék elektromos vezetőképessége 1 cm2 felületű 1 cm hosszú rázott súlyú por mennyiségében 0,05 Ohm • • cm. 2. példa 100 g szubmikronos szemcseméretű, elektromos erózióval előállított aluminiumiszaphoz 20 °C hőmérsékleten 1000 ml etilalkoholt öntünk és a zsírmentesítést az 1. példa szerint folytatjuk le. A zsírmentesített alumíniumiszapot nedvesítőszerrel kezeljük, majd az 1. példa szerint savas közegben krómtrioxiddal oxidáljuk, végül ionmentesre mossuk. Az oxidált alumíniumiszaphoz 500 ml 28 g/liter koncentrációjú higany (II)-nitrát 0,4%-os salétromsavas oldatát öntjük, majd ezzel az alumíniumiszapot 20 °C-on 3 percig keverjük. Az ezüstréteg leválasztását az 1. példa szerint végezzük, majd ionmentesre tör-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
