166724. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektrosztatikus feltöltésre és kisülésre

3 166724 4 A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezéssel tehát azt a feladatot kívánjuk végrehajtani, hogy elektroakusztikus feltöltéshez és kisütéshez alkalmas olyan berendezést konstruáljunk, amelynek segítségével az eddig elmondott hátrányok kiküszöbölhetők, és lehetőleg nagy átfutási sebesség és viszonylag hosszú élettartam mellett megfelelő minőségű elektrosztatikus feltöltést és kisülést lehessen elérni. Ezt a feladatot a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezéssel lehet megoldani. A berendezésre az jellemző, hogy áll két, egymástól elszigetelt és egymással párhuzamos, különböző potencálú tűelektródasorból, amelyek között a B elektródaköz állandó. Az egyes tűelektródasorokban levő mindenegyes 4 tűelektródát ezen elrendezés szerint a másik tűelektródasorral érintkező oldaltól a szigetelőtest választja el, mely hegyes szögben csatlakozik a mellette levő tűelektróda-sorhoz. Jellemzője a szerkezetnek még az is, hogy van egy ellenelektródája, amelynek villamos potenciálja a tűelektróda-sor potenciáljával azonos. A találmány szerinti megoldás révén lehet elérni azt, hogy csupán két tűelektróda-sorral viszonylag keskeny szerkezeti elrendezés alakítható ki, amely egyaránt alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló anyagot síkban kiterítve kezelhessük, de mód van arra is, hogy a kezelés görbült felületen történjék. Az áramló elektronoknak adott pályára történő kényszerítése az alkalmazott szigetelőtest révén lehetővé teszi azt, hogy a tűelektródákat a lehető legsűrűbben helyezzük el, s így a közöttük levő konstans térköz biztosítani tudja a homogén feltöltést, illetve kisütést. További előnye a megoldásnak az, hogy a tűelektródák hegyének leégése következtében az elektronáramlás irányának kedvezőtlen megváltozását a találmány szerinti megoldás segítségével hasznosítani lehet, mivel az elektronok áramlási irányát már kezdettől fogva befolyásolni tudjuk. Ezt a már említett szigetelőtest révén érjük el, amely úgy van kialakítva, hogy szikraátívelés nem tud létrejönni. A hegyes szögben történő elrendezés lehetővé teszi ázt, hogy a kezelendő anyagnak minden helyét többszörösen lehet kezelni, úgy hogyha valamely tűelektródapár kiesne, a szomszédos elektronáramok homogén feltöltést — illetve kisülést tudnak létrehozni. E tekintetben a találmány szerinti megoldásnak megfelelő azon kivitel mutatkozott igen kedvezőnek, amelyben a szigetelőtest az anyag haladási irányához képest úgy van elhelyezve, hogy az anyagnak mindenegyes pontja az E síkban háromszor biztonságosan kezelhető. Ezért a találmány szerinti megoldás egyik előnyös kiviteli alakjában a hegyesszög 45°-on aluli, s így viszonylag keskeny elrendezés segítségével is lehet egy helyet többször kezelni. A találmány szerinti elrendezésnek az is nagy előnye, hogy vele tetszőleges, viszonylag kicsi, vagy egészen nagy feszültség mellett is hosszú, hibamentes üzemmenet biztosítható. Azok az anyagok, amelyeknek felületét fel kell tölteni vagy felületükön kisülést kell létrehozni, a következők lehetnek: papír, textíliák, bőr, gumi, műanyaggal bevont fémfólia, vagy ennek megfelelő kötőanyagok. Előnyösen alkalmazható a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés fényelektromosan vezető szigetelőrétegek elektrosztatikus feltöltésére. Különösen alkalmas a berendezés a nagyító készülékekben levő, fényelektromosan vezető szigetelőrétegek feltöltésére egyenletes és intenzív hatása miatt. Az ismert munkamódszerekkel homogén feltöltést nem lehetett eddig végrehajtani. Mi úgy találtuk, hogy az elektronáram a tűelektróda hegyénél sokkal jobban és könnyebben lép ki, mint a lapos testekből, de az természetes, hogy a tűelektródák hegyeit igen pontosan és gondosan kell köszörülni, hogy céljuknak megfeleljenek. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesebben is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezést mutatja, nézeti elrendezésben, egy ellenelektródával, a 2. ábrán viszont a berendezést felülnézetben láthatjuk. Önmagában ismert szigetelőanyagból például kerámiából, vagy műanyagból álló, különböző oldalú 1 test felületén — amint a 2. ábrán jól látható — vannak kialakítva a 8 hornyok, amelyeknek két végén, a test hosszanti oldala mentén sorban, furatok vagy nyílások vannak, amelyekbe a 4 tűelektródák vannak belehelyezve. A horony mélysége az alkalmazott feszültség értékétől függ, de mindenesetre olyan mélynek kell lennie, hoy szikraátívelés ne jöhessen létre. A horony mélysége ezért függ a tűhegyek között levő B elektródaköztöl, valamint a kiálló tűhegyek magasságától. A tűhegyek közötti távolság állandó, de változhat is, attól függően, hogy milyen célra használjuk fel a berendezést. Egy előnyös kiviteli alak szerint ez a távolság három tű vastagságának felel meg. Fontos és lényeges még a 7 szigetelőtest vastagsága is, amely kb. egy tű átmérőjével azonos méretű, de ennél lehet természetesen nagyobb is. Az egymással szemben elhelyezett tűsorokhoz tartozó furatok önmagában véve tetszőlegesen rendezhetők el. Lehetnek például egymás mögött, vagy egymáshoz képest ferdén eltolt helyzetűek, de lehetnek hézagosan is kialakítva. A szigetelőtest kedvező mechanikai szilárdsága végett az utóbb említett elrendezés előnyös. A 4 tűelektródák villamosan vezető anyagból vannak kimunkálva. Ez az anyag lehet közönséges vagy különleges acél, lehet valamilyen fémötvözet, vagy akár nemesfém is. A tűelektródák két 2, 3 tűelektródasor-sorban helyezkednek el és egy villamosan vezető anyagú profillemez köti őket össze. Ezek a profillemezek egymással párhuzamosak és a 8 horony aljából kiállanak. Célszerűnek mutatkozott úgy kialakítani a berendezést, hogy legalább a köszörült tűhegy álljon ki. A 4 tűelektródák vastagsága 2 mm és 0,1 mm között változhat. Az alkalmazott 6 anyagtól függően lehet vastagabb, vagy vékonyabb 4 tűelektródákat beszerelni. így például textilből készült anyag felületének kisütésénél vastag tűelektródákat, viszont fényelektromosan vezető szigetelőrétegek előnyös elektrosz-. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2