166717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás omega-nor-prosztaglandin- e2 és f2-alfa származékok előállítására

13 166717 14 Tömegspektrum Foszfonát Enon Sz. Izomer talált számított fp. (C°/mm Hg) op. C° 16. elegy M+ =734,4213 734,4251 _ _. 17. np kp M+=746,3467(b)(c) 746,3499 115—117 18. np kp M+=708,3717 M+=708 708,3731 — 19. np kp M+ =708,3710 M+ =708 708,3731 — 20. np kp M+ =754,3944 M+=754 754,3938 op. = 63—64 C° Megjegyzések: np = nagyobb mértékben poláros; kp = kevésbé poláros. (a) a polárosabb, illetőleg a kevésbé poláros enol-vegyületből szintetizált termékek (b) Rf = 0,45 (vékonyréteg-kromatográfia szilikagélen, 5% ecetsavat tartalmazó etilacetáttal kétszer futtatva) (c) Rf = 0,50 (mint b alatt) A fenti táblázatban szereplő 8. vegyület, tehát az A helyén —CH2 —CH 2 — etiléncsoportot tartalmazó vegyület előállítása során a kapott telítetlen keton köz­benső terméket az alábbi módon történő redukció út­ján alakítottuk át a megfelelő telített ketonná: A nagyobb' mértékben: poláros- 4ß-[4-(p-klorfenoxi)­-3-hidroxibuHrenil]-2,3,3äß,6aß'tetrahidro*2-oxo-5a­-(p-fenilbenzoiloxi)-ciklopenteno[b]furán epimer (a bu­tenil-oldallánc 3-Helyzetű szénatomján fennálló konfi­guráció szempontjából) 360 mg mennyiségét 25 ml eta­nolban oldjuk és ezt az oldatot hozzáadjuk egy 620 mg nikkelacetátból és 2,5 ml 1 mólos nátriumbórhidrid-ol­datból előzetesen elkészített nikkelborid-készítményhez. A reakcióelegyet 3 óra hosszat rázzuk hidrogén-gázlég­körben, majd lészűrjük és a szűrletet bepároljuk szá­razra. Ily módon 4ß-[4-(p-klorfenoxi)-3-hidroxibutil]­-2,3,3aß,6aß-tetrahidro-2-oxo-5a-(p-fenilbenzoiloxi)­-ciklopenteno[b]furánt kapunk; Rf = 0,4 (50% etilace­tátot tartalmazó tokióiban). Az így kapott telített ketont alkalmaztuk azután az 1. példában leírt eljárás további részében, az ott emlí­tett telítetlen keton helyett. 3. példa A 16-(4-klórfenoxi)-9a,lla,15-trihidroxi-17,18,19,20--tetranor-5-cisz-13-transz-prosztadiénsav nagyobb mér­tékben poláros C—15 epimerjének 15 mg-ját 1 ml me­tanolban oldjuk 0 C° hőmérsékleten, majd diazometán éteres oldatának feleslégét adjuk az oldathoz. 10 perc múlva az oldószereket elpárologtatjuk; maradékként a 16-(4-klórfenoxi)-9a,lla,15-trihidroxi-17,18,19,20-tetra­nor-5-cisz-13-transz-prosztadiénsav-metilészter egyik 20 25 30 35 40 45 50 C—15 epimerjét kapjuk, tiszta olajszerű termék alak­jában;^ = 0,3 (atilacetátban). Hozam: 90% felett. E termék magmágneses>rezonancia7Színképe az aláb­bi jellemző sávokat mutatja (8-értékek): 6,8—7,2,.4aromás proton 5,3—5;7; 4 oléfines proton 3,6 — COOGffgrCsoport 4. példa Az 1. példában leírt eljárást követjük, kiindulási anyagként azonban a kívánt végterméknek megfelelő foszfonát-reagenst, vagy pedig valamely ezzel egyenér­tékű R4 — X—Y—CH2— CO—CH=P(C6H 5 ) 3 általános képletű foszforánt alkalmazunk és így 50—60%-os ho­zammal az alábbi táblázatban felsorolt (XII) általános képletű vegyületeket kapjuk (a táblázatban az R* X és Y helyén álló csoportokkal határoztuk meg az egyes vegyületeket). A táblázatban felsorolt vegyületeket mag­mágneses rezonancia-spektroszkópiával azonosítottuk és a táblázatban vagy Rf-értékük alapján (vékonyréteg: kromatográfiával meghatározva), vagy pedig tömeg­spektrográfiai módszerrel történő tömeg-méréssel jelle­meztük őket. A tömegspektrometriai mérés során a tel­jesen védett trimetilszilil-származék molekuláris ionjá­nak tömegét határoztuk meg; ezt a trimetilszilil-szár­mazékot oly módon állítottuk elő, hogy a meghatáro­zandó vegyülethez 1% trimetilklórszilánt tartalmazó bisztrimetilszilil-trifluoracetamidot adtunk és az elegyet egy óra hosszat állni hagytuk. A táblázatban egyes ve­gyületek esetében megadtuk a foszfonát-reagensnek, valamint a telítetlen keton közbenső terméknek az ada­tait is. Egyéb helyettesítők Sz. X Y a prosztánsavon 21. fenil­-CH2 ­-N(CH3 )-22. 4-klórfenil--C(CH3 ) 2 ­—o— —• 23. 4-klórfenil­-CH2 ­—s— — 24. 3-fluorfenil­-CH2 ­—o— — 25. 2-fiuorfenil­—CH2 — —o— — 26. 3,4-diklórfenil­-CH2 ­—o— — 27. 2,5-diklórfenil­—CH2 — —o— —

Next

/
Oldalképek
Tartalom