166706. lajstromszámú szabadalom • Áramlásmérő örvénykamrával, valamint keringő érzékelő elemmel

15 166706 16 a 250 és 252 hornyok merőlegesek arra az irányra, amelynél a 19. és 20. ábrák szerint a 241 és 243 hornyok húzódnak. A 250 és 252 hornyoknak ívelt keresztmetszetű, elő­nyösen körív keresztmetszetű alakja van, és a golyó fent említett méret, sűrűség, és áramlásbeli feltételeitől füg­gően a közeg a golyót vagy a külső 250 horony felé vagy pedig a belső 252 horony felé nyomja. Megfigyelhetjük, hogy a golyó stabil gördülő helyzetet vesz fel a megfelelő hornyok alján húzódó központos körvonal mentén. A golyó így nem közeledik a horony széleihez. Ezt az elrendezést, amelynél a golyó részben „elmerül" a 220b kamra alján, csak példaképpen tüntettük fel, és könnyen belátható, hogy a golyó pályáját a kamra egyéb helyein is kialakíthatjuk, még a 19. és 20. ábrán feltüntetett helyzetnek megfelelő módon is. Ebben az esetben két olyan koncentrikus gyűrűt kell biztosítani, amelynek a golyót fogadó és vezető, egymással szembenéző hornyai vannak. A 23. és 24. ábrán a találmány szerinti áramlásmérő két kiviteli alakját tüntettük fel, amelynél a mérendő közeg egyenes csatorna vagy járat mentén forgó vagy körkörös mozgással halad keresztül, és ezt a mozgást a találmány szerint kialakított hornyokban vezetett érzékelő golyó indikálja. A 23. ábrán feltüntetett kivi­teli alaknál az áramlásmérőnek olyan háza van, amely­nek két koaxiális hengeres szoknyából kialakított 260 bevezetője és 262 kivezetője van, amelyek együttesen egyenes áramlási járatot képeznek. A szoknyák végein, amelyek egymás közelében helyezkednek el, olyan karima részek vannak kialakítva, amelyek a járat falá­ban egy külső 264 mélyedést vagy hornyot határoznak meg, és amelyben két vezető 266 és 268 gyűrű helyez­kedik el. A gyűrűknek sekély, egymással szembenéző 266' és 268' pereme van, amelynél a 278 golyót vezető 270 és 272 hornyok vannak a 23. ábra szerint kialakítva. Az ábrán vázlatosan feltüntetettek szerint a 260 beve­zetőből, vezető 274 lapátokból álló statikus rendszer helyezkedik el, amely az áramló közegnek tangenciális sebességkomponenst ad, azaz a közeget rotációs vagy forgó mozgásra kényszeríti. A 262 kivezetőben továbbá rögzített vezetőlapátokból álló 276 rendszer van besze­relve, amely az első vezetőlapátokból álló 274 rendszer által okozott mozgást kompenzálja. A vezetőlapátok egy közös centrális 279 agyból nyúlnak ki. Az érzékelő golyó követi a keresztüláramló közeg mozgásának rotá­ciós komponensét, és a golyó sebességét a fent leírt módon mérhetjük. A 19. és 20. ábrán, valamint a 21. és 22. ábrán feltün­tetett kiviteli alakok lényeges feltételeihez hasonlóan a vezetőhornyokat a 23. ábra szerinti kiviteli alak esetén is elforgathatjuk 90°-kal, és ezáltal a 24. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonló szerkezetet kapunk. Ezen utóbbi kiviteli alaknál a házban egyetlen osztatlan hen­geralakú 280 szoknya van. A házban centrikusán csepp alakú, forgásszimmetrikus 282 agy helyezkedik el, amely végeinek közelében két rögzített 284 és 286 veze­tőlapátos rendszerrel csatlakozik a házhoz, az első vezetőlapátos rendszer a ház bevezető oldalán van fel­szerelve és úgy van kialakítva, hogy az áramló közeget forgó mozgásra készteti, az utóbbi pedig a ház kivezető oldalánál található, és kialakítása folytán az említett forgó mozgást kompenzálja. A vezetőlapátos rendszerek között a 280 ház belsejében megfelelő helyen gyűrűalakú 288 elem van elhelyezve, az elem és a 282 agy között pedig olyan z jelző 278 golyó van, amelyet a fenti kiviteli alakokhoz hasonlóan a 288 elemen és a 282 agyon ki­alakított, egymással szemközti sekély 290 és 292 hor­nyok vezetnek. 5 A 25. ábrán a találmány egy olyan kiviteli alakját tüntettük fel, amely annyiban hasonló a 14—16. ábrá­kon feltüntetett megoldásokhoz, hogy a közeget érintő­legesen vezetjük be az áramlásmérő kamrába és a kam­rával koaxiálisán elhelyezett kivezetőn keresztül vezet-10 jük ki. Ez utóbbi kiviteli alak gyakorlati kialakítása azonban különbözik a 14—16. ábrák szerintiektől* mivel ebben az esetben az áramlásmérőnek külső, rend­szerint köralakú olyan 300 háza van, amelynek 302 be­vezetőjét nem kell feltétlenül érintőlegesen elhelyezni 15 a házhoz képest, hanem elrendezhető radiálisán vagy axiálisan is, amint azt az ábrán 302' szaggatott vonallal jelöltük. A házon belül azzal koaxiálisán, és belső felü­letétől adott távolságban rögzített 304 vezetőlapátos rendszer van kialakítva. A vezetőlapátos rendszeren 20 kívül így a beáramló közeg számára nyomáskiegyenlítő 306 kamra keletkezik, és a lapátokon belül levő köralakú 308 kamrában áramló közeg a 304 vezetőlapátok hatá­sára tangenciális vagy körkörös mozgásra kényszerül. Az előzőekben leírtakhoz hasonló módon a közegnek 25 a ház falában vagy ahhoz erősített elemekben kialakított vezetőhornyok közötti körmozgását egy jelző 310 golyó követi, és a hornyok közül az ábrán csak egy 211 hor­nyot tüntettünk fel. A házból a golyó mozgási pályáján belül egy 314 kivezető koaxiálisán kinyúlik. Ez a kiviteli 30 alak nagyobb szabadságot enged meg a ház tényleges kialakítására, különösen pedig a bevezető elrendezési helyének tekintetében. A 26. ábrán a találmány szerinti áramlásmérő egy olyan kiviteli alakját tüntettük fel, amely különösen 35 alkalmas olyan feltételek mellett történő használatra, amelynél a környezet a villamos úton történő méréseket kizárja. Annak következtében, hogy a jelzőgolyót a fent ismertetett módon rögzített hornyok mellett vezetjük, az áramlásmérőt könnyen felhasználhatjuk nyomási 40 jelek keltésére is, amely jeleket megfelelő jelfeldolgozó rendszerhez továbbíthatjuk. A 26. ábra szerinti kiviteli alaknál a 14. és 15. ábrák szerinti kiviteli alak 212 házá­val nagyjából megegyező 320 házat láthatunk. A háznak van egy felső vagy borító 322 fala és alsó vagy fenék 45 324 fala. Az előző kiviteli alakhoz hasonlóan a ház falá­ban 326 és 328 hornyok vannak kialakítva, amelyekben 330 golyóalakú mérőtestet vezetünk. A golyó mozgásá­nak jelzése céljából a hornyok közül legalább egyben egy vagy több olyan csatorna van elrendezve, amely úgy 50 vezet ki a tényleges horonyból, mint például az ábrán a 332 csatornánál láthatjuk. A vázoltak szerint a 332 csatorna kivezet a 326 horonyból, és minden esetben, amikor a golyó elhalad a csatorna nyílása előtt, abban nyomási impulzus keletkezik és ezt a nyomást 334 csat-55 lakozáson át (nem feltüntetett) jelzőrendszerhez vezet­jük. A 330 golyó minden egyes fordulata alatt a 332 csatornában így nyomási impulzus keletkezik, és ennél a kiviteli alaknál olyan összetett jelet kapunk, amely impulzussorozatból áll, mégpedig az előzőekben leírt 60 kiviteli alakoknál megjelenő impulzussorozatokhoz hasonlóból, csak az impulzusok folyadékközegben jön­nek létre. Az összes vázolt kiviteli alak kielégíti a találmány célját, tehát azt, hogy egyszerű, csendesen működő áram-65 lásmérőt biztosítson, amelynek gyakorlatban tökéletes 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom