166706. lajstromszámú szabadalom • Áramlásmérő örvénykamrával, valamint keringő érzékelő elemmel
11 166706 12 kiviteli alakok érzékelő golyóihoz hasonló mozgásra késztet. A 10. ábrán olyan 130 járókereket tüntettünk fel, amelynek három 134 lapja van, a 10a. ábrán pedig könnyebb szerkezetű 130' járókereket tüntettünk fel, amelynek csak két 134' lapja van. A járókerekek kialakítását általában a meglevő feltételekkel összhangban alakíthatjuk ki és állíthatjuk be a lapok számának és alakjának tekintetében. A 10b. és 10c. ábrákon a lapos kialakítású lapáttól eltérő két példakénti lapátkialakítást tüntettünk fel, a 10b. ábrán így kismértékben ívelt 136 lapot vagy lapátot láthatunk, a 10c. ábrán pedig csésze vagy gömbszelet alakú 138 lapátot. A lapát alakját tetszőlegesen alakíthatjuk ki ahhoz, hogy kifejtse a 130 vagy 130' járókerékhez szükséges forgató-nyomatékot. Mint a 11. ábráról is látható, a 130 lapát- vagy járókerék a 120 mérőkamrában szabadon forgathatóan központosán van csapágyazva, mozgását, különösen pedig abszolút fordulatszámát a 7a. ábra szerinti elrendezéssel analóg módon indikálhatjuk, azaz 142 átalakítót tartalmazó induktív 140 rendszer segítségével. Az átalakító minden lapát áthaladást érzékel, és olyan impulzust kelt, amely digitális és analóg kimenőjelet szolgáltató 144 konverterhez kerül, a digitális jel integráló vagy összegző 145 mechanizmushoz kerül, az analóg jel pedig mutatós 146 műszerhez és 148 írószerkezethez jut. A járókerék mozgásának jelzését és rögzítését mechanikus számlálóval is el lehet végezni például a 12. ábrán vázlatosan szemléltetett elrendezés szerint. Ebben az esetben a 130a járókerék vagy rotor 131 tengelye meg van hosszabbítva, és keresztülhalad a műszer fedelén kialakított 133 csapágyon. A tengely szabad végén kis 135 fogazat van, amely egy ismert típusú 141 számláló mechanizmust hajt. A lapátok alakja és száma tekintetében a 130a járókerék úgy van megszerkesztve, hogy biztosítja a számlálómechanizmus meghajtásához szükséges forgatónyomatékot, mégpedig a mérőkamrában áramló közeg fentiekben ismertetett linearitásának megzavarása nélkül. A 13. ábrán a találmány szerkezeti variálhatóságának és sokoldalúságának szemléltetése céljából olyan áramlásmérőt tüntettünk fel, amelyben a találmány szerinti 150 mérőkamra van, és ez egyidejűleg hatékony keverő vagy elegyítő kamraként is használható. A műszernek ebben az esetben bevezető 155a és 155b csatornákkal közlekedő két 152a és 152b bevezetője van, amelyek érintőlegesen a 10. ábra bevezető 125 csatornájához hasonlóan a 150 mérőkamrába vezetnek. A 150 mérőkamra fala az előzőekhez hasonlóan logaritmikus spirál alakú, de két 151a és 151b szakaszra oszlik, amelyek két egymással átmérősen szemben fekvő, a 13. ábrán feltüntetett bevezető 154a és 154b nyílásokhoz vezetnek. Ebben az esetben az áramlást a 150 mérőkamrában 160 golyó érzékeli, és a megfelelő 152a és 152b bevezetőkön keresztüláramló közeg a 150 kamrában hatásosan összekeveredik, miután a közös kivezető 156 nyíláson távozik. Az átáramló térfogatok összegét ekkor a 160 golyó jelzi. A 14—16. ábrákon a találmány szerint kialakított 210 áramlásmérő első kiviteli alakját tüntettük fel. Az áramlásmérőnek olyan 212 háza van, amelynek alsó vagy fenék 214 fala és borító vagy felső 216 fala egymással párhuzamosan helyezkednek el olyan módon, hogy köztük spirális oldal fal adott távolságot tart. A fenék, a borító és oldal 214, 216 és 218 falak olyan 220 kamrát határoznak meg, amelynek tangenciálisan elrendezett 222 bevezetője, és az alsó 214 falon elhelyezkedő központos 224 kivezetője van. A tangenciálisan 5 elhelyezett 222 bevezetőn keresztül a 220 kamrába áramló közeg ismert módon forgó vagy körkörös mozgásra kényszerül, és egyidejűleg a kamra közepe felé mozog, ahonnan a 224 kivezetőn keresztül távozik. A 220 kamrát az előző példákban ismertetett módon 10 célszerű kiképezni. A 220 kamrában szimmetrikus alakú forgó test, előnyösen 230 golyó vagy gömb alakú érzékelő elem van olyan módon elhelyezve, hogy a kamrában áramló közeg hatására a házban lényegében körpályán mozog. 15 A golyó lehet tömör vagy üreges, és az üzemi feltételeknek megfelelő anyagból készülhet. A találmány egy jellemzője szerint a 230 golyót a 212 ház alsó és felső 214 és 216 falában elhelyezett köralakú sekély 226 és 228 hornyok vezetik. Az ábrákon feltüntetett módon a hor-20 nyok egymással szemben helyezkednek el olyan módon, hogy a golyó megfelelő szelvényei vagy „poláris sapkái" a hornyokkal kapcsolódnak és azokat a 20 kamrán belüli körpálya mentén követik. A 16. ábrán a 14. ábrán feltüntetett kiviteli alak egy 25 nagyított léptékű részét tüntettük fel, amely a 230 golyónak a 226 és 228 hornyok közötti vezetését szemlélteti. A 226 és 228 hornyok profilja lehet körszelvény. Az ívelt alak általában egyezik a golyó görbületével, miközben bizonyos mértékű játékot is lehetővé tesz a golyó felü-30 léte és hornyok felülete között. Miközben a 230 golyó követi a házban körkörösen mozgó közegek, a centrifugális erő hatására és az áramlás erőhatása folytán sugárirányban előfeszítést kap. Ilyen módon a golyónál sugárirányú erőegyensúly jön létre, mivel a centrifugális 35 erő és az áramlási erő kiegyensúlyozza a hornyok által a golyóra kifejtett normális erőt. Az eredő erő hatási irányától függően, amelyet a golyó tömege, mérete, a közeg sűrűsége és áramlási sebessége határoz meg, a golyó vagy sugárirányban kifelé (a 16. ábrán teljes 40 vonallal kihúzott helyzet), vagy sugárirányban befelé (a 16. ábrán 231 szaggatott vonallal jelzett helyzet) irányul. A golyó így követi a házban levő körpályát, miközben ez egyes hornyokon pontszerűen végiggördül. A 16. ábra szerinti kiviteli alaknál a 230 golyó a 226 45 és 228 hornyokban körvonal mentén gördül végig, ez a vonal nagyon közel van a megfelelő hornyok sugárirányban külső határoló 227a és 229a vonalától vagy szélétől, amint azt a megfelelő 227c és 229c érintkezési pontoknál is feltüntettük. Egyéb méretbeni, sűrűségi 50 és áramlási feltételek esetén a golyó ehelyett a hornyokban a hornyok sugárirányban belső 227b és 229b széleinek közelében fog körpálya mentén gördülni. A golyó kör vagy keringő mozgása ilyen módon teljesen stabil és pontosan definiált, és ezért a golyó pályája mentén 55 mozgási rezgések vagy eltérések nem létezhetnek. A fentieknek és a 16. és 16a. ábrán szemléltetetteknek megfelelően a horony profilja körív, de ez a profil a 16b—16f. ábrákon szemléltetetteknek megfelelően nem korlátozódik csupán erre az alakra. Ezeknél az 60 ábráknál a horony belső szélét /'-vei, külső szélét pedig o-val jelöltük, és így a 16a. ábra /—o-ig terjedő folytonos körívet mutat. A 16b. ábrán olyan profilkialakítást tüntettünk fel, amely két körívből és egy közbenső szakaszból áll, és ennél a vonal és az ívek között xt és x 2 65 inflexiós pontok keletkeznek. Ezzel ellentétesen a 16c. 6
