166695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés két párhuzamos hossztartóból és létrefokszerűen közbehegesztett kereszttartókból álló vasbeton szerkezeti elemek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. X. 2. (El—356) Ausztriai elsőbbsége: 1909. X. 6. (Száma: A 9411/69) Közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. 166695 Nemzetközi osztályozás: E 04 b 1/08 E 04 b 1/14 B 23 k 11/10 B 23 k 35/00 Feltalálók: dr. Josef Ritter, oki. kohómérnök, Hans Gött, oki. gépészmérnök, Klaus Ritter, oki. gépészmérnök, Gerhard Ritter, oki. közgazda-mérnök, Graz (Ausztria) Tulajdonos: EVG, Entwicklungs- und Verwertungsgesellschaft mbH, Graz (Ausztria) Eljárás és berendezés két párhuzamos hossztartóból és létrafokszerűen közbehegesztett kereszttartókból álló vasbeton szerkezeti elemek előállítására i A találmány tárgya eljárás két párhuzamos hossztartóból és létrafokszerűen közbehegesztett kereszttartókból álló vasbeton szerkezeti elemek előállítására, ahol a hossztartókat a hegesztőgépbe egymáshoz közelítve a kereszttartókat pedig a hossztartók 5 közé vezetjük be és az egymásután hegesztési helyzetbe kerülő kereszttartókat ponthegesztéssel a hossztartókhoz hegesztjük, valamint az ennek az eljárásnak foganatosítására szolgáló berendezés. Az ilyen vasbeton szerkezeti elemeket iker-acél 10 „bi-Stahl" elnevezéssel hozzák forgalomba és főként vasbeton szerkezetek acélbetéteként kerülnek felhasználásra. Az iker-acél építőelemek előállítására szolgáló ismert eljárásnak az a lényege, hogy a hossztartókat a hegesztési helyhez egymáshoz köze- 15 lítve vezetik be oly módon, hogy a hegesztési helyen egymástól való távolságuk nagyobb a kész tartópár nyílástávolságánál. A behegesztendő kereszttartókat a hegesztési helyre úgy vezetik be a hossztartók közé, hogy azok mindkét oldalán hézag alakuljon ki, a 20 hegesztési helyen a kereszttartókat rögzítik, majd a hossztartókat két oldalról kívülről működő hegesztő elektródák révén a kereszttartó végeinek irányában nyomják és azzal — előnyösen sorozatponthegesztéssel — összehegesztik, ezután a tartópárt egy lépés- 25 osztással előre tolják. A hossztartók mozgása tehát szakaszos és a hegesztés álló állapotban — két előtolási szakasz közben — történik. Ismeretes másfelől huzalhálóknak acélhuzalokból való folyamatos előállítása, ahol a hosszirányú huza- 30 lókat és azokkal összehegesztendő kereszthuzalokat forgatható körelektródák között vezetik és ezeket az előállítandó huzalháló síkjára merőlegesen ható nyomóerőkkel — pl. rudakkal vagy pneumatikusan — terhelik. Az elöljáróban leírt vasbeton szerkezeti elemek számára ez az eljárás azért nem alkalmazható előnyösen, mert a hegesztéshez szükséges idő növekvő huzal-keresztmetszet esetén ugyancsak növekszik, s emiatt a leírt vasbeton szerkezeti elemeknél a szokásos nagy tartókeresztmetszetre való tekintettel csak igen kis előtolósebességet alkalmazhatnánk ahhoz, hogy megfelelő hegesztést kapjunk anélkül, hogy a két hossztartón további szakaszokat melegítenénk fel. A teljesítmény tehát kisebb lenne, mint az eddig használatos szakaszosan működő gépeké. Ilyen vasbeton szerkezeti elemekhez hossztartókként előnyösen nagyszilárdságú hidegen megmunkált acélokat alkalmazunk, amelyek felülete sima vagy bordázattal van ellátva, mint pl. az ismert „Qeri"vagy „Kari"-acéloknál. Annak érdekében, hogy a vasbeton szerkezeti elemek szilárdsági tulajdonságai kellő biztonsággal megfeleljenek a követelményeknek, a hegesztéshez szükséges hőhatásnak alávetett szakaszokon a hossz- ill. a kereszttartók méretezését úgy lehet elvégezni, hogy a lehűlés ideje alatt nemesítés következzék be. Míg a hegesztés során felhevített szakasz a hossz- és kereszttartók összeerősitési helyének közvetlen környezetére korlátozott marad, addig a hidegen megmunkált acéloknál az anyag tu-166695 1