166693. lajstromszámú szabadalom • Transzportfolyamatok intenzifikálására szolgáló agitátorok és alkalmazásuk heterogén kémiai reakciók folyamatos kivitelezésére

9 166693 10 felületi feszültséggel szemben; jelentősen javul az ener­gia hasznosulása, nő a műszakilag hasznosítható energia, az energia aránya a bevitt energiához. A 8., 9. kísérletsorozatnál, amikor az 1 hosszat változ­tattuk, s az ilyen fordulatszámú keverőknél nem hasz­nált D/d = 1,62 viszony volt, tovább csökkent a T keve­redési idő, s még jelentősen, nőtt az elváláshoz szükséges t idő. Megvizsgálva a táblázatban az agitátor elemekre, ill. az agitátorra vonatkozó jellemző paramétereket, szembetűnő hogy közel azonos F agitátorfelületnél (1. és 6. kísérletsorozat), a vonalagitátor Q térfogata alig több, mint egyharmada a hagyományos, a turbinakeverő tér­fogatának. Ezt jól mutatja, hogy míg a turbinakeverőnél a fajlagos agitátorfelület, az F/Q értéke 1,428, addig a vonalagitátornál több, mint két és félszerese: 3,95. Még szembeszökőbb, ha a kétféle agitátorelem hossz értékeit, a 21-1 vetjük össze. Az azonos agitátorfelület esetén (1 és 6 kísérletsorozat) a Sl a tizenkétszeresére nő a Wa vonal elemek esetén, míg azonos agitátortérfogatnál (1 és 8 kísérletsorozat) a huszonnyolcszorosára. Az új agitátor hatékonyságának magyarázata a 21/V viszonyból, az emulzió térfogategységére eső agitátor hosszsűrűségből érzékelhető; ez az ismert agitátoroké­nak tíz-ötvenszerese. Az itt bemutatott emulgeálási kísérletsorozat után sokirányú és nagyszámú kísérletsorozatot végeztünk ezen új agitátorok alkalmazási lehetőségeire a különböző transzportfolyamatok intenzifikálásánál. Megvizsgáltuk például, hogy egymással nem elegyedő folyadékok szolvens extrakciónál hogyan jelentkezik az új agitátor intenzifikáló hatása (3. sz. példa). Megállapítottuk, hogy pl. ha magasabb szénatom­számú alkoholban oldott ecetsavat azonos keverési idő, fordulatszám mellett vízzel extrahálunk, a vonalagitátor esetében a szerves fázisban ötvenedrésznyi ecetsav ma­rad, mint propellerkeverő használatánál. Vizsgáltuk kísérleteink során a szilárd anyagok folya­dékokban történő diszpergálására kifejtett intenzifikáló hatást (2. sz. példa). Nátriumbentonitot szuszpendál­tunk vízben propellerkeverővel és az új agitátorral (azo­nos keverési idő, átmérő és fordulat mellett). Míg a pro­pellerkeverővel történő szuszpendálás megszüntetése után két órával megkezdődött a kiülepedés, addig az új agitátorral készített szuszpenzióban két hét eltelte után kezdődött csak el a kiválás. Az új agitátorok keverőként történő alkalmazásánál nemcsak a kerületi sebesség növelhető meg jelentéke­nyen az ismert keverőkhöz képest, hanem a D/d viszony 1,2—3,5 közötti szabad megválasztása mellett a keverő­nek a készülék aljától való h távolsága is viszonylag tág határok között változtatható. A táblázatban a 2. és a 8. kísérletsorozatnál alkalmazott keverőkkel 500 ml olajat emulgeáltunk 500 ml vízzel úgy, hogy a h magasság: 65 mm, a H = 87 mm teljes magas­ság közel 75%-a volt! Míg a turbinakeverő gyakorlatilag nem emuigeált, addig az új agitátorral 90 másodperces keveréssel olyan emulziót állítottunk elő, amelynek tel­jes elválásához 170 perc volt szükséges. Az ismert kéverőtípusok esetében — a fentieken túl­menően — ahhoz, hogy a keverés hatásos legyen, szük­séges az agitátornak a keverő térbe, a két fázis határ­felületére történő benyúlása. — Meglepő módon a talál­mány szerinti aktív agitátorok esetében azt találtuk, hogy olyan esetben, amikor a rotációs vonalagitátor a keverőtér (a fázisok együttes: H magassága) felett he­lyezkedik el, akkor is képes a diszpergálást elvégezni. Azt jelenti ez, hogy a fázisok felett elhelyezkedő „gáz­párna" közvetítésével a külső energiaforrásból származó energiát képes a diszpergálandó közegeknek átadni. 5 Ez azt jelenti, hogy az agitátorra nézve korrozív folya­dékfázis kiküszöbölhető, miután az energiaközvetí­tésre indifferens gáz használható, mint közeg. A találmány tárgyát képező új P nulladimenziós, pont­szerű vagy W egydimenziós, vonalszerű agitátorok al­io kalmazására igen sok kísérletet végeztünk szilárd anya­goknak folyadékban, folyadéknak folyadékban, gáznak folyadékokban, szilárd anyagnak gázban, folyadéknak gázban, szilárd anyagnak és folyadéknak gázban történő diszpergálására. A leírásban ezen kísérleteink mindegyi-15 két bemutatni nem tudjuk, azonban példáinkat az alkal­mazás lehetőségeinek bemutatására választottuk ki. További, a találmány szerinti új agitátorok alkalmazá­sára irányuló kísérleteink során vizsgáltuk a heterogén kémiai reakciók folyamatos kivitelezését. 20 Ismeretes, hogy a növényolajoknak alkálilúgokkal történő elszappanosítása időben elhúzódó endoterm fo­lyamat. A szappanfőzést az ipari gyakorlatban 80— 100 C° hőmérsékleten, 5—6 óráig végzik. Kísérleteink során a növényolajat és a nátronlúgot a szappanfőzés-25 nél szokásos arányban szobahőmérsékleten emulgeál­tuk Wa vonalagitátorral, s a reakcióelegy zsírsavtartal­ma 2 óra alatt 0,5 súly% alá esett vissza, tehát az elszap­panosodás befejeződött (10. példa). Megismételve a kísérletet úgy, hogy a növényolajat és 30 a nátronlúgoldatot összekeverés előtt 60 C°-ra előmele­gítettük, a zsírsavtartalom a reakcióelegyben félóra el­teltével 0,5 súly% alá csökkent. Ismeretes [146,818 sz. magyar szabadalmi leírás, vala­mint Schwab, G. M.: Katalyse an flüssigen Metallen. 35 Dechema Monographien 38 205. (I960)], hogy heterogén gőzfázisú szerves kémiai reakciók előnyösen vitelezhe­tők ki a reaktánsok gőzeinek fémömledékben történő átbuborékoltatásával, (furfurol dekarbonilezése vagy oxidatív dekarboxilezése, pentán vízgőzzel történő hő-40 bontása, paraffin szénhidrogének előállítása, szénhidro­gének krakkolása stb.). A fémömledékben, amelynek fajhője három nagyságrenddel nagyobb, mint a gázoké és gőzöké, az eljárás izoterm körülmények között vite­lezhető ki, s a reakcióelegy gőzeinek buborékjai elemi 45 reaktorként viselkednek. Az eljárás kivitelezését nehe­zíti ugyanakkor az a tény, hogy a gőzök fajsúlya két nagyságrenddel kisebb, mint az ömledéké, ezért gyorsan szállnak fel, s ennek során a buborékok egyesülnek. A találmány tárgyat képező új agitátorok alkalmazá-50 sával a reaktánsok gőzeit olyan nagymértékben diszper­gáljuk a fém vagy sójának ömledékében, hogy a bubo­rék méret nagyságrendileg kisebb lesz, megakadályoz­zuk a buborékok egyesülését, s ezen túlmenően az öm­ledék a nagy turbulencia miatt intenzíven keveredik. 55 Az ömledék intenzív turbulenciája különösen előnyös a fém- fémoxid ömledékágy esetében, amikor a fémoxid hajlamos a felszínén hártya képződésére (pl. ólomoxid), amely a már átalakult gőzök eltávozását akadályozza. A vonalagitátor alkalmazásával az ömledékben kivite-60 lezett művelet ideje lerövidül, a berendezés teljesítőké­pessége jelentékenyen megnő. Két olyan, egymással összekapcsolt reaktorral, ame­lyek mindegyikében aktív vonalagitátort alkalmazunk, s amely agitátorok a reaktorok között is cirkuláltatják az 65 ömledéket, előnyösen valósíthatunk meg gőzfázisú oxi-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom