166691. lajstromszámú szabadalom • Kopás- és korrózióálló ötvözet

3 166691 4 amely ezeknél az ötvözeteknél gyenge korrózióállóság­gal párosul, egyesíthető más ismert, gyenge kopásálló­sága ötvözetek korrózióállóságával. A találmány sze­rinti ötvözet ezen felül a feszültségkorróziós repedések­kel szemben is ellenálló. Az ötvözetet úgy állítjuk elő, hogy az alkotóelemek keverékét megfelelő hőmérsék­leten (pl. 1250—1850 C°) megolvasztjuk, és a fémolva­dékot lehűtjük. Az így nyert termék nikkelből vagy ko­baltból, molibdénből, krómból és szilíciumból álló öt­vözet, amelyben az elemek megfelelő aránya esetén ko­balt vagy nikkelbázisú mátrix alakul ki, amelyet inter­metallikus vegyületek képződése és beötvöződése szilár­dít meg. Az ötvözet jellemzője, hogy adott esetben két főbb, metallográfiailag, vegyi úton és röntgen diffrak­cióval egyaránt kimutatható fázisból áll. Az egyik fázis az ötvözet legalább 10%-át alkotó kemény fázis, amely adja a legalább 10% Laves-fázist, és legfeljebb 90 tér­fogat% viszonylag lágy mátrixfázist. A mátrixot ugyan­azok az elemek alkotják, mint a kemény fázist. A mátrix lehet lényegében az alapanyag, lehet szilárd oldat, a Laves-fázistól eltérő intermetallikus vegyület vagy szi­lárd oldat és intermetallikus vegyület keveréke. Az öt­vözet alkotóinak szilicidjei is jelen lehetnek a mátrix­ban. Lényeges, hogy az ötvözet kemény fázisa döntően Laves-fázis legyen. A Laves-fázis egy vagy több metal­lográfiai alkotóelemből áll, amelyeket C14 (hexagonális), C15 (köbös) vagy C 36 (hexagonális) kristályszerkezetként jelölnek [lásd „International Tables for X-Ray Crystal­lography", Symmetry Groups, N. F. M. Henry and K. Lonsdale, International Union of Crystallography, Kynoch Press, Birmingham, England (1952)]. A Laves­fázis jellemző kristályszerkezeteire jó példa a MgZn2, MgCu2 és MgNi 2 . Ezek a fázisszerkezetek egyedülálló kristályszerkezetek, amelyek a lehető legtökéletesebb térkihasználást biztosítják két különböző nagyságú atomból álló szerkezetek számára. Elvileg a Laves-fázist az AB2 képlettel lehet leírni, ahol A a nagyobbik atom, amely a krisztallográfiai helyek egy részét foglalja el, B pedig a kisebbik atom, amely a fennmaradó helyekre illeszkedik. Az A és B atomok átmérőjének aránya 1,05— 1,68. Laves-fázis számos ötvözetrendszerben közbülső fázisként alakul ki és általában van egy úgynevezett ho­mogén tartománya, azaz különböző vegyületkombiná­ciókból állhat anélkül, hogy elvesztené jellegzetes kris­tályszerkezetét. A B: A atomarány 2 körül kell legyen, és némileg változhat, feltehetőleg a kristályszerkezetek­ben előforduló hiányhelyek következtében. Egynél több­féle atom foglalhatja tehát el akár a nagyobbik atomok helyét, akár a kisebbikét, sőt akár mindkettőét. Az ilyen Laves-fázisokat sztöchiometriailag az (A^QXB^Dy), képlettel lehet jellemezni, ahol C jelöli a nagyobbik ato­mot helyettesítő atomot vagy atomokat, B pedig a kisebb atomot helyettesítő atomot vagy atomokat, x és y ér­tékei 0 és 1 között vannak. Az ilyen ötvözetek általában fémes tulajdonságokkal rendelkező, két vagy több fémből álló anyagok. A talál­mány szerinti ötvözet legalább három fémes elemből áll. Az ötvözetben jelen lehetnek egyéb anyagok is, feltéve, hogy nem befolyásolják hátrányosan a kopás- és korró­zióállóságot. Ilyen elemek lehetnek például a mangán, amely legfeljebb 0,6% mennyiségben lehet jelen vagy a vas, amelynek megengedett mennyisége legfeljebb 2%. A kobalt-bázisú ötvözetek általában tartalmaznak kö­rülbelül 0,5% nikkelt, a nikkel-bázisú ötvözetek pedig 0,5% kobaltot. Általában ezek az elemek a találmány szerinti ötvözetben összességükben mintegy 3%-ban le­hetnek jelen. Természetesen az alapelemeket meghatá­rozó említett %-os mennyiségek arra az esetre értendők, ha az ötvözet csupán az említett 4 elemből áll. A találmány szerinti ötvözetben a kemény fázis szinte kizárólag 8% króm-tartalmú Laves-fázis. 12—25% króm-tartalomnál további fázis jelenhet meg. Ez a járu­lékos fázis körülveheti a Laves-fázis részecskéit és jelen­tős, mindazonáltal kisebb részét képviseli a kemény fá­zisnak. Ez a járulékos kemény fázis általában kemé­nyebb, mint az eloszlott mátrix fázis és az ötvözetnek legfeljebb 10 térfogat%-át teheti ki. Az olyan ötvözetek­nél, amelyek kemény fázisa döntően Laves-fázisból és az azt körülvevő fázisból áll, a Laves-fázis mennyisége legalább 50 térfogat% és általában a kemény fázisnak több mint 75 térfogat%-a. Magának az ötvözetnek min­den esetben 10 térfogat%-nál nagyobb mennyiségű Laves-fázist kell tartalmazni. Az 1. táblázatban a találmány szerinti ötvözet jellemző összetételeinek metallográfiai adatai találhatók. A táb­lázatban feltüntettük a fázisok térfogat%-ban kifejezett mennyiségét, a Rockwell C keménységet, és a kemény fázis, valamint a mátrix mikrokeménységét. 1. táblázat Makro­kemény­ség (Rock­well C) kemény fázis mátrix Összetétel (súly%) Makro­kemény­ség (Rock­well C) térfogat (%) mikro­kemény­ség (Vickers) térfogat (%) mikro­kemény­ség (Vickers) Co Ni Mo Cr Si 53 — 28 17 2 51 — 25 22 2 — 62 28 8 2 — 53 35 9 3 — 50 32 15 3 53 36 43 30 54 20 56 62 1285 >800 1855 1246 46 80 44 38 446 201 288 229 s- = nagyobb mint A találmány szerinti ötvözetet hagyományos kemen­cékben, hagyományos kokillákkal és hagyományos el­járással lehet olvasztani és önteni. Az ötvözetet, mint már említettük, a komponensek keverésével is elő lehet állítani, amikoris az ismert technológiák közül az adott esetben legalkalmasabbat lehet kiválasztani. Elő lehet állítani az ötvözetet szemcsés alakban is és porkohászati célokra lehet felhasználni. Ezeknél az alkalmazásoknál az előállított ötvözet részecskéit megfelelő formába he­lyezzük, majd magas hőmérsékleten és nagy nyomáson fémes termékké sajtoljuk. Az így előállított tárgyak ko­pás- és korrózióállók. A találmány szerinti ötvözettel különböző tárgyak vonhatók be az ismert eljárások (lásd például 3,331,700 sz. USA szabadalmi leírást) segítségével. Az ötvözetet felvihetjük a rúd vagy huzal formában előállított, és fo­lyamatosan leolvasztott anyagból vagy az ötvözet ele­meit tartalmazó por plazmaszórásával is. Ha rudat vagy huzalt alkalmazunk, az lehet maga a találmány szerinti ötvözet, vagy a találmány szerinti ötvözet elemeiből álló 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom