166690. lajstromszámú szabadalom • Szellőzőcsatorna lapostetőkhöz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 166690 Bejelentés napja: 1970. VII. 1. Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1969. VII. 1. (Sz.: G 69 26 011.3) 1969. IX. 9. (Sz.: P 19 45 648,5) Közzététel napja: 1974. XII. 28. (Dl—192) Megjelent: 1976. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: E 04 d 13/00 Feltalálók: Kräh Robert mérnök, Troisdorf-Sieglar, Schaefer Hans mérnök, Köln-Nippes, Haage Kari mérnök, Troisdorf-Spich, Uedelhoven Heinz mérnök, Troisdorf, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Dynamit Nobel Aktiengesellschaft, Troisdorf, Bez. Köln, Német Szövetségi Köztársaság Szellőzőcsatorna lapostetőkhöz A szellőzőcsatornákat mindezideig előnyösen cink­ből, és az utóbbi időben már részben műanyagból is gyártották. Ezeknek az ismert szellőzőcsatornáknak a hátránya, hogy esetenként az alkalmazási terület­től függően a tetőfelépítményhez és a lehullott hó 5 tömegéhez át kellett alakítani azokat. Cinkanyagú szellőzőcsatornáknál egyedi gyártásra volt szükség, a műanyagból készült szellőzőcsatornák esetében pe­dig, amelyek a gyártás jellegétől függően megsza­bott magassági mérettel rendelkeznek, ezeket a ma- 10 gassági méreteket úgy kellett megválasztani, hogy azok a DIN 1968 (30—50 cm túlnyúlás) előírásai­nak megfeleljenek. Ennek eredményeként azonban azokon a területeken, ahol a téli hónapokban vi­szonylag kismennyiségű hó hullik le, ezek a szellő- 15 zőcsatornák esztétikailag előnytelenül hatnak, mivel a tetőhéjazat felett mintegy 20 cm-rel magasabbra nyúlnak ki, mint ahogyan szükséges lenne. Szellőzőcsatornák, esővízbeömlő garatok és hason­ló szerelvények lapostetőkbe történő beépítésénél 20 ezenkívül mindig meg kell oldani azt a feladatot is, hogy a csőnek a tetőn való átvezetése vízzáróan és visszaduzzasztásbiztosan történjék. Ez az átvezetés az ismert beömlőgaratok esetében például a tető­héjazat, vagy a tető és a befolyógarat között elren- 25 dezett műanyagfólia beszorítása segítségével bizto­sítható, a beömlőgarat belső falazata és a beömlő­garatba bevezetett szorítógyűrű között. A rögzítés­nek ez a módja azonban a fólia nagymérvű húzásra és szakításra való igénybevétele, valamint az igény- 30 bevételek egyenlőtlen eloszlása következtében rend­kívül hátrányosnak bizonyult. A találmány feladata, hogy olyan szellőzőcsatornát szolgáltasson, amely általánosan mindenfajta lapos­tetőhöz, és a legkülönbözőbb területeken, tájegysé­geken alkalmazható. A találmány értelmében ezt a feladatot olyan szel­lőzőcsatornával oldjuk meg, amire az jellemző, hogy a szellőzőcsatorna két, egymáshoz képest állítható és azonos távolságokban rögzíthető részből áll, mi­mellett az alsó rész a tetőhéjazatba van erősítve, a felső rész pedig szellőztetésre szolgál, és magassági értelmű állításával az adott tájegységnek megfele­lően állítható be. Ez az állítás előnyösen az alsó rész egy vezetőcsövének a belső oldalán elrendezett fülek segítségével történik, amely fülek között levő köz­benső terekben a felső rész egy csövének a külső oldalán e tereknek megfelelően kialakított fülek be­hatolnak és ott rögzítődnek. A találmány további előnyös kiviteli változatait a 3—8. igénypontok tartalmazzák. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy egye­di, a mindenkori tájegységnek megfelelő magassági értelmű szellőzőcsatorna-állítást tesz lehetővé, a kü­lönleges tartozékok szükségessége nélkül, és a szel­lőzőcsatorna azonkívül, lévén műanyagból, korrózió­álló, és fröccsöntéssel történő gyártása esetén nem igényel manuális utólagos megmunkálást. A csőrendszernek a tetőn át történő visszaduzzasz­tásbiztos és vízzáró átvezetését a találmány egy to-166690 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom