166676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas hőmérsékletet álló idomok előállítására
MA MY AR SZABADALMI 166676 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS |) Bejelentés napja: 1974, II. 8. (BA—3025) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1973. II. 9. (P 23 06 463.3) Nemzetközi osztályozás: C 08 g 37/10 C 08 g 47/10 C 08 g 51/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. Feltalálók: Hartmann Peter vegyész, Köln Roos Érnst vegyész, Köln Esch Erieh technikus, Leverkusen, Fries Hermann vegyész, Schildgen, Hentze Günter fizikus, Odenthal-Hahnenberg, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Bayer Aktiengesellschaft cég, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás magas hőmérsékletet álló idomok előállítására i A találmány tárgya eljárás magas hőmérsékletet álló idomok előállítására. Hosszú idő óta dolgozzák fel a fenolt formaldehiddel fenol-formaldehid gyantákká. A termékeket egyebek között dörzsbetétek előállítására használják, ahol az a 5 feladatuk, hogy a sokféle töltőanyagot és adalékanyagot összeragasszák és lehetővé tegyék a massza ezt követő, hővel történő kikeményedését. Megállapították, hogy a fenol- és/vagy krezol-formaldehid-gyanták magas hőmérsékletnek kitett idomok- 10 ban, így például dörzsbetétekben már a maximális munkahőmérséklet alatt bomlanak. Magas hőmérsékletű tartományként az alábbiakban a 400 C° és 600 Cc közötti hőmérséklet-tartományt kell érteni. Amint egy ilyen gyanta termogravimetriás vizs- 15 gálatai mutatják, a bomlás körülbelül 400 C°-on kezdődik és 800 C°-ig a súlyveszteség körülbelül 50%-ra nő. Az illó krakk-termékeket gázkromatográfiásán lehet azonosítani. Benzol, toluol és xilol mellett mindenek előtt fenol, krezol és xilenol keletkezik. Ezek az utób- 20 biak a vas-vegyületekkel érintkezésbe kerülve a súrlódási tényező erős csökkenését okozzák például dörzsbetétekben. A 2 718 507 számú USA szabadalmi leírásból ismert továbbá, hogy a szerves oldószerekben oldható fenol- 25 -formaldehid-gyanták szerves szilikonokkal lakkokká kondenzálhatok, amelyek az időjárás változásainak kitűnően ellenállnak. A találmány feladata a magas hőmérsékletnek kitett fenol- és/vagy krezol-formaldehid-gyanták fentiekben 30 ismertetett bomlásának meggátlása alkalmas intézkedésekkel. Azt találtuk, hogy a fenol-formaldehid-gyanta bázisú idomok magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képessége polisziloxánok hozzáadásával jelentősen javítható. A találmány tárgya tehát eljárás magas hőmérsékletet álló idomok előállítására, amely eljárást az jellemez, hogy valamely fenol- és/vagy krezol-formaldehid-gyantát valamely polisziloxán-gyantával összekeverünk adott esetben formaldehidet lehasító vegyületek jelenlétében, valamint adott esetben szerves és/vagy szervetlen töltőanyagok jelenlétében és az elegyet melegítéssel, adott esetben nyomás alatt idomokká kikeményítjük. Fenol- és/vagy krezol-formaldehid-gyantaként olyan gyanták jönnek szóba, amelyeket fenol és/vagy krezol és vizes formaldehid-oldatok 1 : 0,6—1 : 1,4 mólarányban, valamely savas vagy bázisos katalizátor jelenlétében ismert módon megvalósított reakciójával állítanak elő. Előnyösen olyan novolakkokat alkalmazunk, amelyeket fenolok és vizes formaldehid-oldatok 1 : 07— 1 : 1 arányban, valamely savas katalizátor, így például oxálsav jelenlétében végzett kondenzációjával, a gyantafázis elválasztásával, a víz ledesztillálásával végzett szárítással és a visszamaradó gyanta ezt követő őrlésével állítanak elő (lásd például Ullmanns Encyclopädie der technischen Chemie, 13. kötet, 459. oldal, Urban & Schwarzenberg, München—Berlin, 1962). Polisziloxálgyantaként az olyan polimerek jönnek szóba, amelyek az alábbi alkotórészekből állnak: 166676
