166673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemkívánatos növények irtására

5 166673 6 Az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a 3. eljárás jobb hatású, mint az 1. és 2. eljárás. Biológiailag azonos hatásúak a következő vegyületek: N,N-dietil-ditiokarbaminsav-2-klór-allilészter, N,N-diizobutil-tiolkarbaminsav-etilészter, N,N-diallil-2-klór-acetamid, 2-(2-metil-4-klór-fenoxi)-N-metoxi-acetamid, N,N-di-m-propil-tiolkarbaminsav-terc-butilészter, N-etil-N-n-butil-tiolkarbaminsav-n-propilészter, és 3-izopropil-2,1,3-benzotiadiazinon-(4)-2,2-dioxid. 10 B N-(l,l-dimetil-propinil)-3,5-diklór-benzamid, 1,5 kg/ha hatóanyag; C N,N-dimetil-2,2-difenil-acetamid, . 3 kg/ha hatóanyag; D 3-amino-2,5-diklór-benzoesav, 3 kg/ha hatóanyag; E N-metil-karbaminsav-3,4-diklór-benzil-észter, 2 kg/ha hatóanyag; F 2,4,6-triklórfenil-4'-nitro-fenüéter, 1 kg/ha hatóanyag; G 3-izopropil-2,1,3-benzotíadiazinon-(4)-2,2-dioxid, 1,5 kg/ha hatóanyag; 2. példa Mezőgazdasági parcellát bevetettünk Soja hispida (szójabab), Enchinochloa crus-galli (kakaslábfű), Digitaria sanguinalis (ujjasmuhar), Cyperus esculentus (egy pálkafaj), Xanthium pensylvanicum (egy szerbtövisfaj) és Sinapis arvensis (vadrepce) magokkal. A kezelést hektáronként 500 liter vízben diszpergált alábbi hatóanyagokkal végeztük: A 2,4'-dinitro-4-trifiuormetil-difeniléter, 2 kg/ha hatóanyag; 15 20 A kezelést a következő módon hajtottuk végre: 1. Kezelés az A, B, C, D, E, F és G hatóanyagokkal a vetés előtt vagy után. 2. Kezelés az A, B, C, D, E, F és G hatóanyagokkal a gyomnövények kikelése után. 3. Kezelés az A, B, C, D, E és F hatóanyagokkal a vetés előtt vagy után, majd kiegészítő kezelés a G hatóanyaggal a gyomnövények kikelése után. Az eredményeket a következő táblázat szemlélteti: Kezelési mód 1. 2. 3. Hatóanyag A B C D É F G A B C D E F G A + G B+G C + G D + G E+G F + G Soja hispida 0 10 0 5 10 0 0 10 10 20 25 30 60 0 0 10 0 5 0 0 Echinochloa cr.-g. 95 95 90 90 95 0 95 80 70 60 70 75 90 5 100 100 95 95 95 100 Digitaria sanguinalis 95 95 90 80 80 0 95 60 50 40 60 60 60 0 95 95 90 80 80 95 Cyperus esculentus 50 30 10 30 5 5 0 55 30 15 20 20 40 85 100 95 95 100 90 85 Xanthium pensylv. 20 15 5 0 15 5 5 40 40 15 30 10 20 95 100 100 100 95 100 100 Sinapis arvensis 30 20 40 60 50 10 40 80 80 60 60 75 80 95 100 100 100 100 100 100 0 = nincs károsodás, 100 = teljes pusztulás. Azonos biológiai hatásúak a következő vegyületek: N,N-di-n-propil-tiolkarbaminsav-n-propilészter, N-fenil-karbaminsav-izopropilészter, 45 4'-nitro-2,4-diklór-difeniléter, metil-2,3,5,6-tetraklór-N-metoxi-N-metil-tereftalamát, 2-(2-metil-4-klór-fenoxi)-N-metoxi-acetamid, 0,S-dimetil-tetraklór-tiotereftalát, N,N-diallil-2-klór-acetamid, és 50 3-izopropil-2,2,3-benzotiadiazinon-(4)-2,2-dioxid. B N-fenil-karbaminsav-izopropilészter, 1,5 kg/ha hatóanyag; C N-3-klórfenil-karbaminsav-butin-l-il-3-ésZter, 1,5 kg/ha hatóanyag; D 3-izopropil-2,1,3-benzo-tiadiazinon-(4)-2,2-diöxjd, 1 kg/ha hatóanyag a következő módon: 3. példa Mezőgazdasági parcellát beültettünk Allium cepa (hagyma), Poa annua (nyári perje), Alopecurus myosuroides (parlagi ecsetpázsit), Cyperus esculentus (egy pálkafaj), Galinsoga parvifiora (kicsiny gombvirág), Xanthium pensylvanicum (egy szerbtövisfaj) és Sinapis arvensis (vadrepce) növényekkel. A kezelést az alábbi, hektáronként 500 liter vízben diszpergált hatóanyagokkal végeztük: A N-3-klórfenil-karbaminsav-izopropilészter, 2 kg/ha hatóanyag; 1. Kezelés az A, B, C és D hatóanyagokkal a vetés 55 előtt vagy után; 2. Kezelés az A, B, C és D hatóanyagokkal a gyomnövények kikelése után; 60 3. Kezelés az A, B és C hatóanyagokkal a vetés előtt vagy után, majd utólagos kezelés a D hatóanyaggal a gyomnövények kikelése után. 35 Az eredményeket a következő táblázat szemlélteti: 3