166619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, nagy kopásállóságú védőbevonat előállítására, vékonyrétegű fémes mágneses tárolólemezekhez

166619 lönösen pedig kopásállóságának erős romlásával jár. Ha az 1,1:1 keverékarányt túllépjük, akkor megnő a bevonat keménysége, a bevonat tapadóképessége a fémréteghez azonban csökken. Az előpolimer molekulasúlya 350—800, előnyö­sen 450—600, a kopolimeré 700—1400, előnyösen 1000—1200. A komponenseket izocianáttal reagáló csoportokat nem tartalmazó könnyen párolgó oldószerben oldjuk fel. A védőréteg keményítését 50—120 C° közötti hő­mérsékleten végezzük. A polimer vázát az akril­gyanta szén-szén kötései alkotják. Ennek következ­tében a polimer hidrolitikus hatásra nem bomlik, a molekula csak az oldalláncokban, az észter- és az uretáncsoportoknál hasad, és az anyag igen hosszú ideig kopásálló marad. A találmány szerinti bevona­tok különös előnye, hogy kopásállóságuk kiváló, ta­padási képességük, rugalmasságuk és ütéssel szem­beni ellenállásuk igen jó. A bevonatok néhány perc alatt tökéletesen megszáradnak. A rendszer tárolha­tósága a fent megadott koncentrációk betartása ese­tén kb. 20 óra. Az oldószerben jelenlevő nedvesség­nyomok által kiváltott széndioxid-lehasadás csak el­vétve idéz elő hólyagképződést, a hólyagok átmérő­je pedig kisebb 5 ^im-nél. A találmány szerinti vé­dőrétegek még 16 000-szeres nagyítással történő vizsgálatnál is zárt felületnek tűnnek. A bevonato­kat, 0,1 \im vastagságban is fel lehet vinni, az ilyen vékony rétegek szintén zárt felületet alkotnak. A találmány kiviteli alakját — az oltalmi kör kor­látozása nélkül — az alábbiakban példák segítségé­vel mutatjuk be. 1. példa A víz- és alkoholnyomoktól Zeosorb 4 A mole­kulaszitával megtisztított etilacetát 748 g-jához hoz­záadunk 169 g butilacetátos akrilát-oldatot, mely 50% szárazanyagot tartalmaz, mely utóbbi egyenlő mennyiségű sztirol és 0,66% hidroxil-csoport-tartal­mú butilakrilát kopolimerje. Az akrilátot alaposan összekeverjük az etilacetáttal. Ezután 0,022 g Bayer OL szilikonolajat és 83 g előpolimert adunk a keve­rékhez. Az előpolimer toluiléndiizocianát és egy 85 súly% poliésztert (adipinsav, hexántriol és 1,4-bu­tándiol) és 15 súly% poliétert (propándiol és propi­lénoxid) tartalmazó keverék polimerizátuma 50%­os etilglikol-acetátos oldatban. NCO-tartalma 3,57%. A reagenseket alaposan összekeverjük. E műveletek közben ügyelni kell arra, hogy levegő ne kerüljön az oldatba. Az oldattal 1 óra állás után bevonatot ké­szítünk. Az oldószer elpárolgása után a bevonatot 1 órán át keményítjük 70 C° hőmérsékleten. A be­vonat 1 hét múlva eléri végleges kopásállóságát. 2. példa A víz- és alkoholnyomoktól Zeosorb 4 A moleku­laszitával megtisztított etilacetát 748 g-jához hozzá­adunk 169 g 50 súly% szárazanyagtartalmú butilace­tátos akrilátoldatot. Az akrilát egyenlő mennyiségű sztirol és 0,66% hidroxil-csoport-tartalmú butilakri­lát kopolimerje. Az oldathoz 75 g 1. példa szerinti 5 módon tisztított butilacetátot adunk, és a komponen­seket összekeverjük. Ezután az elegyhez 83 g előpo­limert és 0,1 g szudánvörös BBK poliuretán-stabilizá­lószert adunk intenzív keverés közben. Az előpolimer toluiléndiizocianátból és egy 85 súly% poliésztert 10 (adipinsav, hexántriol és 1,4-butándiol) és 15 súly% poliétert (propándiol és propilénoxid) tartalmazó ke­verékből készült. A kapott reakcióelegyet az 1. példa szerinti mó­don dolgozzuk fel. 15 3. példa 711,5 g 1. példa szerinti módon tisztított etilace-20 táthoz hozzáadunk 161,6 g 40% szárazanyagtartal­mú butilacetátos akrilát-oldatot. Az akrilát egyenlő mennyiségű sztirol és 0,8% hidroxil-csoport-tartalmú butilakrilát kopolimerje. A komponenseket alapo­san összekeverjük, azután hozzáadunk 106,9 g elő-25 polimert, intenzív keverés közben. Az előpolimer to­luiléndiizocianátból és egy 85 súly% poliésztert (adi­pinsav, hexántriol és 1,4-butándiol) és 15 súly= po­liétert (propándiol és propánoxid) tartalmazó keve­rékből készült. Az előpolimer 50%-os etilglikolace-30 tátos oldat, NCO-tartalma 3,57%. A reagens adago­lása közben ügyelni kell arra, hogy levegő ne kerül­jön az oldatba. Egy óra állás után az oldatot bevo­nat készítésre használjuk fel. Az oldószer elpárolgá­sa után a bevonatot 1 órán át keményítjük 70 C° hö-35 mérsékleten. Egy hét múlva a bevonat eléri a végle­ges kopásállóságát. Szabadalmi igénypontok: 40 1. Eljárás nagy kopásállóságú védőbevonat készí­tésére vékonyrétegű fémes mágneses tárolólemezek­hez, azzal jellemezve, hogy szabad NCO-csoportot tartalmazó, 60—90%-ban adipinsav-, hexántriol- és 1,4-butándiol-alapú poliésztert és 10—40 súly%-ban 45 propándiol- és propilénoxid-alapú poliétert tartalma­zó keverékből 5—10%-os fölöslegben vett toluilén­diizocianáttal készített előpolimert 30—70 súly% sztirolt és 70—30 súly% butilakrilátot tartalmazó kopolimerrel reagáltunk etilacetátban, mimellett az 50 NCO—OH arány 0,9—1,1:1, a kapott 10—20 súly%-os oldatot a vékonyrétegű fémes mágneses tartólemez felületére visszük, és az oldószert elpá­rologtatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási 55 módja, azzal jellemezve, hogy 350—800, előnyösen 450—600 molekulasúlyú előpolimert használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 700—1400, előnyösen 1000—1200 molekulasúlyú kopolimert használunk. 60 A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76.2783.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkö István igazgató 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom