166617. lajstromszámú szabadalom • Nagy hőstabilitású robbanószerek

166617 6 technikai tulajdonságaikban, de elsősorban hőstabilitásukban nincs különbség. Találmányunk tárgya tehát kiterjed a 2,5-bisz-(2,4-dinitrofenil)-8-(2,4,6-trinitrofenil)tri-triazolobenzol összes izomerjét tartalmazó robbantószerekre is és a következőkben a 2,5-bisz-(2,4-dinitro- 5 -fenil)-8-(2,4,6-trinitrofenil-tri-triazolobenzol alatt úgy az egyedi izomereket, mint azok tetszőleges arányú keverékét is értjük. Az „Eljárás magas olvadáspontú ultraibolya fény- 10 stabilizátorok előállítására" című szabadalmi leírásunkban ismertettük a 2-(2,4-dinitrofenil)-5,8-bisz(2,4,6-trinitrofenil)-tri-triazolobenzol nitrometánnal, valamint salétromsavval képzett adduktját is. Az adduktok 2 mól 2-(2,4-dinitrofenil)-5,8-bisz-(2,4,6-trinitrofenil)-tri-triazo- 15 lobenzolt és 3 mól nitrometánt vagy salétromsavat tartalmaznak. A 2-(2,4-dinitrofenil)-5,8-bisz-(2,4,6-trinitrofenil)-tri-triazolobenzol nitrometán, valamint salétromsav adduktjának hőállósága és egyéb robbantástechnikai tulajdonságai hasonlóak az oktanitro származékához; 20 találmányunk tárgya tehát kiterjed a 2-(2,4-dinitrofenil)-5,8-bisz-(2,4,6-trinitrofenil)-tri-triazolobenzol nitrometán vagy salétromsav-adduktot tartalmazó robbantószerekre is. Adalékok alatt a brizáns robbanóanyagok mellett al- 25 kalmazott azon ismert anyagokat értjük, amelyek a felhasználási területüknek megfelelően előnyösen befolyásolják azok tulajdonságát. Ezen adalékokkal szemben az a követelmény, hogy hőstabilitásuk a brizáns robbanóanyagok felhasználási hőmérsékletén még kielégítő le- 30 gyen. Ilyen adalékok például a brizáns robbanóanyagok préselhetőségét, oxigén-mérlegét, a préstestek kötőszilárdságát növelő, vagy például az elektrosztatikus feltöltődést csökkentő anyagok. Például a grafit a brizáns rob- 35 banóanyagok elektrosztatikus feltöltődését csökkenti. A préselhetőséget a molibdéndiszulfid javítja, amelyet előnyösen 0,1—5% mennyiségben alkalmazunk, szintén a préselhetőség javítására alkalmazhatunk valamely aromás polinitrovegyületet, mint például a szim-trinitro- 40 benzolt, a trinitrotoluolt vagy a hexanitro-stilbént. Ezen adalékok már néhány százalékban is csökkentik a préseléshez szükséges présnyomást, anélkül, hogy a robbanóanyag keverék hőstabilitása lényegében változna. Ha viszont nem szükséges a találmány szerinti robbanóanyagokat hőstabilitásuk felső határán alkalmazni, úgy ezekből az adalékokból akár 20—40%-ot is használhatunk, (például szim-trinitrobenzolból 5—20%-ot, trinitro-toluolból 5—15%-ot, hexanitrostilbénből 5—40%ot). Ily módon a termék olcsóbb is lesz. Amennyiben ilyen nagymennyiségű egy vagy több polinitrovegyületet alkalmazunk adalékként, célszerű egyidejűleg néhány % zselatináló anyagot is használni, abból a célból, hogy az alkalmazás hőmérsékletén a robbanóanyag keverék ne olvadjon meg, illetőleg ne váljék folyékony halmazálla- 55 potúvá. Zselatináló anyagként célszerűen valamely kolloid kovasavat alkalmazhatunk, amelyet adott esetben még felületileg kezelhetünk is. Ha az (I) általános képletű robbanóanyagokból valamely célra meghatározott alakú és méretű burkolat nél- 60 kuli robbantószert (préstestet) kell készíteni, ez esetben adalékanyagként célszerű valamely kötőanyagot is alkalmazni. Kötőanyag adalékok lehetnek szervetlen vegyületek, mint például nátrium- vagy kálciumszilikát, de alkalmazhatunk szerves vegyületeket is, előnyösen 65 nagy hőstabilitású polimereket, mint például szilkonokat, poliésztergyantát, poliimideket stb. Az (I) általános képletű robbanóanyagok, az eddig ismertekhez hasonlóan kismennyiségü oxigént tartalmaznak. Az oxigén egyensúly javítására adalékanyagként 2—20%, előnyösen 5—15%-mennyiségben nagy oxigéntartalmú szervetlen vegyületeket alkalmazhatunk, mint például káliumperklorátot vagy ólomnitrátot, amelyek az (I) általános képletű robbanóanyagok robbantástechnikai tulajdonságát lényegében nem változtatják meg. A találmány szerinti robbantószereket és robbanóanyagkeverékeket anélkül, hogy azokat korlátoznánk, közelebbről az alábbi példák szemléltetik: A példákban szereplő %-ok minden esetben súly%-ot jelentenek. 1. példa A leírásban ismertetett módon készített és hőtárolt, alumínium hüvelybe helyezett brizáns robbanóanyagokból 10—10 db gyutacsot készítünk olymódon,hogy minden egyes hüvelybe 0,5 g ólomazidot mérünk be, majd 125 kg nyomóerővel megpréseljük. A gyutacsokat ismert és azonos módszerrel iniciáljuk. Robbanóképességüket ólom átütési próbával vizsgáljuk. A hőtárolt gyutacsok robbanóképességét az azonos módon készített, de nem hőtárolt 10—10 db gyutacs robbanóképességéhez viszonyítjuk olymódon, hogy a nem hőtárolt gyutacsok robbanóképességét (ólomátütését), a mért lyuk átmérőjét 100-nak vesszük és ehhez viszonyítjuk a hőtárolt gyutacsok robbanóképességét, azaz az elrobbantásuk után kapott lyuk átmérőjét. A kapott értékeket, amelyek 10 gyutacs átlag értékei, %-ban II. táblázatban foglaltuk össze. HőmérIdő óra Ólomátütés Összehasonséklet C° Idő óra 1. termék 2. termék 3. termék lító anyag 45 2 99 99 97 97,5 4 92 95 300 6 82 85 10 75.5 89 84 2 86 70 50 325 3 4 65 deflagrál A II. számú táblázatból kitűnik, hogy a 300 C°-on hőtárolt új robbanóanyagokból és az összehasonlító mérésekhez használt tetranitro-dibenzo-l,3a,4,4a-tetraazopentalenből készített gyutacsok ólomátütése (robbanóképessége) között nincs számottevő különbség. Ezzel szemben 325 C°-on már 2 órás hőtárolás után az összehasonlító anyag ólomátütése lényegesen gyengébb, mint a 3. terméké, további viszonyítás pedig már lehetetlen, mert az összehasonlító anyag 3 órás hőtárolás után deflagrál, ezzel szemben a 3. sz. termék még 4 órás 329 C°-on végzett hőtárolás után is jelentős robbanóképességgel rendelkezik. 3