166617. lajstromszámú szabadalom • Nagy hőstabilitású robbanószerek

166617 6 technikai tulajdonságaikban, de elsősorban hőstabilitá­sukban nincs különbség. Találmányunk tárgya tehát ki­terjed a 2,5-bisz-(2,4-dinitrofenil)-8-(2,4,6-trinitrofenil)­tri-triazolobenzol összes izomerjét tartalmazó robban­tószerekre is és a következőkben a 2,5-bisz-(2,4-dinitro- 5 -fenil)-8-(2,4,6-trinitrofenil-tri-triazolobenzol alatt úgy az egyedi izomereket, mint azok tetszőleges arányú ke­verékét is értjük. Az „Eljárás magas olvadáspontú ultraibolya fény- 10 stabilizátorok előállítására" című szabadalmi leírásunk­ban ismertettük a 2-(2,4-dinitrofenil)-5,8-bisz(2,4,6-tri­nitrofenil)-tri-triazolobenzol nitrometánnal, valamint salétromsavval képzett adduktját is. Az adduktok 2 mól 2-(2,4-dinitrofenil)-5,8-bisz-(2,4,6-trinitrofenil)-tri-triazo- 15 lobenzolt és 3 mól nitrometánt vagy salétromsavat tar­talmaznak. A 2-(2,4-dinitrofenil)-5,8-bisz-(2,4,6-trinitro­fenil)-tri-triazolobenzol nitrometán, valamint salétrom­sav adduktjának hőállósága és egyéb robbantástechnikai tulajdonságai hasonlóak az oktanitro származékához; 20 találmányunk tárgya tehát kiterjed a 2-(2,4-dinitrofenil)­-5,8-bisz-(2,4,6-trinitrofenil)-tri-triazolobenzol nitrome­tán vagy salétromsav-adduktot tartalmazó robbantó­szerekre is. Adalékok alatt a brizáns robbanóanyagok mellett al- 25 kalmazott azon ismert anyagokat értjük, amelyek a fel­használási területüknek megfelelően előnyösen befolyá­solják azok tulajdonságát. Ezen adalékokkal szemben az a követelmény, hogy hőstabilitásuk a brizáns robbanó­anyagok felhasználási hőmérsékletén még kielégítő le- 30 gyen. Ilyen adalékok például a brizáns robbanóanyagok pré­selhetőségét, oxigén-mérlegét, a préstestek kötőszilárd­ságát növelő, vagy például az elektrosztatikus feltöltő­dést csökkentő anyagok. Például a grafit a brizáns rob- 35 banóanyagok elektrosztatikus feltöltődését csökkenti. A préselhetőséget a molibdéndiszulfid javítja, amelyet előnyösen 0,1—5% mennyiségben alkalmazunk, szintén a préselhetőség javítására alkalmazhatunk valamely aromás polinitrovegyületet, mint például a szim-trinitro- 40 benzolt, a trinitrotoluolt vagy a hexanitro-stilbént. Ezen adalékok már néhány százalékban is csökkentik a pré­seléshez szükséges présnyomást, anélkül, hogy a robba­nóanyag keverék hőstabilitása lényegében változna. Ha viszont nem szükséges a találmány szerinti robbanó­anyagokat hőstabilitásuk felső határán alkalmazni, úgy ezekből az adalékokból akár 20—40%-ot is használha­tunk, (például szim-trinitrobenzolból 5—20%-ot, tri­nitro-toluolból 5—15%-ot, hexanitrostilbénből 5—40%­ot). Ily módon a termék olcsóbb is lesz. Amennyiben ilyen nagymennyiségű egy vagy több polinitrovegyületet alkalmazunk adalékként, célszerű egyidejűleg néhány % zselatináló anyagot is használni, abból a célból, hogy az alkalmazás hőmérsékletén a robbanóanyag keverék ne olvadjon meg, illetőleg ne váljék folyékony halmazálla- 55 potúvá. Zselatináló anyagként célszerűen valamely kol­loid kovasavat alkalmazhatunk, amelyet adott esetben még felületileg kezelhetünk is. Ha az (I) általános képletű robbanóanyagokból vala­mely célra meghatározott alakú és méretű burkolat nél- 60 kuli robbantószert (préstestet) kell készíteni, ez esetben adalékanyagként célszerű valamely kötőanyagot is al­kalmazni. Kötőanyag adalékok lehetnek szervetlen vegyületek, mint például nátrium- vagy kálciumszilikát, de alkalmazhatunk szerves vegyületeket is, előnyösen 65 nagy hőstabilitású polimereket, mint például szilkono­kat, poliésztergyantát, poliimideket stb. Az (I) általános képletű robbanóanyagok, az eddig is­mertekhez hasonlóan kismennyiségü oxigént tartalmaz­nak. Az oxigén egyensúly javítására adalékanyagként 2—20%, előnyösen 5—15%-mennyiségben nagy oxigén­tartalmú szervetlen vegyületeket alkalmazhatunk, mint például káliumperklorátot vagy ólomnitrátot, amelyek az (I) általános képletű robbanóanyagok robbantástech­nikai tulajdonságát lényegében nem változtatják meg. A találmány szerinti robbantószereket és robbanó­anyagkeverékeket anélkül, hogy azokat korlátoznánk, közelebbről az alábbi példák szemléltetik: A példákban szereplő %-ok minden esetben súly%-ot jelentenek. 1. példa A leírásban ismertetett módon készített és hőtárolt, alumínium hüvelybe helyezett brizáns robbanóanyagok­ból 10—10 db gyutacsot készítünk olymódon,hogy min­den egyes hüvelybe 0,5 g ólomazidot mérünk be, majd 125 kg nyomóerővel megpréseljük. A gyutacsokat is­mert és azonos módszerrel iniciáljuk. Robbanóképessé­güket ólom átütési próbával vizsgáljuk. A hőtárolt gyu­tacsok robbanóképességét az azonos módon készített, de nem hőtárolt 10—10 db gyutacs robbanóképességé­hez viszonyítjuk olymódon, hogy a nem hőtárolt gyuta­csok robbanóképességét (ólomátütését), a mért lyuk át­mérőjét 100-nak vesszük és ehhez viszonyítjuk a hőtá­rolt gyutacsok robbanóképességét, azaz az elrobbantá­suk után kapott lyuk átmérőjét. A kapott értékeket, amelyek 10 gyutacs átlag értékei, %-ban II. táblázatban foglaltuk össze. Hőmér­Idő óra Ólomátütés Összehason­séklet C° Idő óra 1. termék 2. termék 3. termék lító anyag 45 2 99 99 97 97,5 4 92 95 300 6 82 85 10 75.5 89 84 2 86 70 50 325 3 4 65 deflagrál A II. számú táblázatból kitűnik, hogy a 300 C°-on hőtárolt új robbanóanyagokból és az összehasonlító mérésekhez használt tetranitro-dibenzo-l,3a,4,4a-tetra­azopentalenből készített gyutacsok ólomátütése (robba­nóképessége) között nincs számottevő különbség. Ezzel szemben 325 C°-on már 2 órás hőtárolás után az össze­hasonlító anyag ólomátütése lényegesen gyengébb, mint a 3. terméké, további viszonyítás pedig már lehe­tetlen, mert az összehasonlító anyag 3 órás hőtárolás után deflagrál, ezzel szemben a 3. sz. termék még 4 órás 329 C°-on végzett hőtárolás után is jelentős robbanó­képességgel rendelkezik. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom