166612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monodietikus takarmánytáp előállítására kérődzőknek
5 166612 6 Megjegyzés — A fenti %-os összetétel a szokványos nedvességtartalmú takarmányokkal értendő. — AB. összetétel előállítható a 3. példa szerinti anyag az ásványi premix és a karbamid előzetes homogenizálásával, majd két hónapos tárolása után is. A 3. táblázatban foglaltuk össze a 10—10 magyartarka hízóbikából álló 12 kísérleti csoport vizsgálati körülményeit és eredményeit. A hízóállatok a takarmányt egy hizlalási periódusban, (kb. 6 hónap) fogyasztották. 3. táblázat 10 Az ily módon összemért keveréket vízszintes tengelyű forgódobban — amelyben lapátok voltak az anyag keveredésének elősegítésére — 45 percen keresztül kevertük, miközben a melaszt permetszerűen a dobba adagoltuk. ^ 15 A 4. példában szereplő A. összetételű takarmányt kapta a 3. táblázatban szereplő 8. kísérleti csoport, valamint a 7,6 és 9. kísérleti csoport azzal a módosítással, hogy az 1. példa szerinti anyag szárazanyaga és a takar- 20 mányban levő karbamid—nitrogén súlyaránya (változatlan egyéb komponensarány mellett) rendre 2, 3 és 21 volt. A B. összetételű takarmányelegyet a 4. táblázatban szereplő kísérleti csoport állatai kapták. 25 5. példa Az 1. példában előállított anyagot atmoszférikusán, túlhevített gőzzel, 130 C°-on kezeltük, addig amíg változatlan fajlagos felület mellett 3, ill. 5 g/kg szárazanyag savtartalmú anyagot kapunk. A kapott anyagokat a 4. A. szerinti összetétellel a 3. táblázatban szereplő 1. és 2. kísérleti csoportnak adtuk. A 3. példa szerinti 50 g/kg 35 szárazanyag savtartalmú kukoricacsutkával a 4. A. szerinti keveréket készítettük és azt a 3. táblázatban szereplő 3. sz. kísérleti csoportnak adtuk. 40 6. példa A 2. példában leírt módon előállított anyagból a 4. A. szerinti keveréket készítettük, amelyet a 3. táblázatban 45 szereplő 11. kísérleti csoport kapott. 7. példa A 3. példa szerinti 28 g/kg szárazanyag savtartalmú bükkfafűrészporból a 4. A. szerint készített keveréket a 3. táblázatban szereplő 10. kísérleti csoport kapta. 8. példa Az 1. példában leírt módon állítottunk elő úgy anyagot, hogy a felületnagyobbítás módjának alkalmas változtatásával végül 8 és 12 dm2 /g fajlagos felületű anyagot kaptunk, miközben a savtartalom nem változott. Ebből a 4. A. szerinti keveréket készítettük és a 3. táblázatban szereplő 5. és 4. kísérleti csoportnak adtuk. A takarmány jellemzője Kísérlet száma savegyenért. g/kg száraz anyag hidrolizált anyag faji. fel. dm2 /g lg NPN*re jutó hidr. szárazanyag, g. Energiahasznosítás kcal/kg has í. • 3 20 10 2. 5 20 10 19 500 3. 50 20 10 19 500 4. 25—28 12 10 15 700 5. 25—28 8 10 — 6. 25—28 v20 2 — 7. 25—28 20 3 23 600 8. 25—28 20 10 15 300 9. 25—28 20 21 20 400 10. 25—28 20 8 14 200 11. 25—28 20 10 14 800 12. Kontroll, a tápanyagigénynek megfelelő, abrakos hizlalás 19 670 30 * NPN = nem fehérje nitrogén A 3. táblázat értékelése. Kísérlet szama 50 55 60 65 4. 5. 6. 7. 10. 11. Az alacsony savtartalom miatt NH3 mérgezési tünetek, a kísérlet leállítva. NH3 mérgezés nincs, de az alacsony savtartalom miatt az állat nem értékesíti gazdaságosan a takarmányt. NH3 mérgezés nincs, de a magas savtartalom miatt az állat nem értékesíti gazdaságosan a takarmányt. Találmány szerinti gazdaságos értékesítés. Kicsi fajlagos felület miatt NH3 mérgezési tünetek, a kísérlet leállítva. Kevés hidrolizált anyag miatt NH3 mérgezési tünetek, a kísérlet leállítva. NH3 mérgezés nincs, de a kevés hidrolizált anyag miatt rossz takarmányértékesítés. A találmány szerinti gazdaságos értékesítés. NH3 mérgezés nincs, de a sok hidrolizált anyag miatt rossz takarmányértékesítés. Találmány szerinti gazdaságos értékesítés. Találmány szerinti gazdaságos értékesítés. 9. példa A 4. B. szerinti takarmányt 6 hónapon át tejelő tehenekkel etettük, eredményüket a 4. táblázat tartalmazza. 3
