166609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaprolaktámot, laurinlaktámot és adipinsavas hexametiléndiamint tartalmazó kopoliamidok előállítására

3 166609 4 elemként valamely (I) általános képletű alifás dikar­bonsav hexametiléndiaminsóját, HOOC—(CHa ) n —COOH (I) ahol n 7, 8, 10 vagy 11 értékű egész szám, a légköri nyomásnál nagyobb nyomáson-és megnövelt hőmérsék­leten önmagában ismert módon polimerizáljuk. A találmány szerinti kopoliamidok forróhegesztésre alkalmazhatók. Ezek a kopoliamidok meglepően ala­csony, mégpedig 110 C° alatti olvadásponttal és emelt hőmérsékleten rendkívül jó ragasztóerővel rendelkez­nek, így ezek előnyösen használhatók hőérzékeny anya­gok forróhegesztésére, ezenkívül kémiai tisztítószerek­kel szemben nagyon jó ellenállást tanúsítanak. Különösen előnyösek azok a találmány szerinti ko­poliamidok, amelyek a kopoliamidban a következő százalékos megoszlásban tartalmazzák az alapépítő­elemeket polimerizálva: kaprolaktám 30 súly% laurinlaktám 30—35 súly% adipinsavas hexametiléndiamin 10—15 súly% (I) képletű sav hexametilén­diaminsója 15—35 súly% Különösen előnyös az, ha az (I) képletű dikarbonsav hexametiléndiaminsóját a kopoliamid 20—30 súlyá­ban tartalmazza. (I) képletű savként általában a következő savak jön­nek számításba: n = 7 azelainsav n = 8 szebacinsav n = 10 dodekándikarbonsav n = 11 brasszilsav Különösen előnyösek a találmány szerint azok az (I) képletű savak, ahol n értéke 7, 8 vagy 10, ezek kö­zül is az n = 7 vagy n = 8 savak jönnek elsősorban szá­mításba, mivel könnyen hozzáférhető technikai termé­kek, és olyan kopoliamidokhoz vezetnek, amelyek külö­nösen előnyösen használhatók forróhegesztésre. A kopoliamidok előállítása a találmány értelmében önmagában ismert módon történik. Ahogy a C12 -poli­amid laurinlaktámból való előállításánál, itt is rendsze­rint körülbelül 280—300 C°, előnyösen 290 C° hőmér­sékleten és körülbelül 10—50 atmoszféra túlnyomáson, előnyösen 15—30 atmoszféra túlnyomáson dolgozunk. Ilyen körülmények között több óra hosszat polimerizá­lunk. Ezt követően még néhány óra hosszat, előnyösen körülbelül 1—3 órán keresztül 250—300 C° hőmérsék­leten utánkondenzálunk. Az eljárás során a laurinlak­tám polimerizálásánál szokásos ismert katalizátorokat, láncmegszakítókat és/vagy egyéb adalékokat, vala­mint reakciókörülményeket alkalmazunk. Célszerűen levegő kizárása közben, azaz valamely közömbös gáz­atmoszférában dolgozunk. A találmány szerinti kopo­liamidokat forróhegesztéshez előnyösen finom por alak­jában használjuk, amelyeket az összeragasztandó anya­gokra felviszünk. A kopoliamid megfelelő viszkozitása ennek fóliák előállításánál történő alkalmazásánál cél­szerűen körülbelül 1,4 és 1,5 között van. Ez a szám a kopoliamid 0,5%-os oldatának az oldatviszkozitását jelöli m-krezolban 25 C°-on mérve. A találmány szerint alkalmazott kopoliamidok szo­kásos módon más adalékokat, például színezékeket, tar­talmazhatnak. A találmány szerint alkalmazott kopoliamidok olyan kopolimerizátumok, amelyek poliamidképzők elegyé­nek együttes polimerizálása folyamán keletkeznek. Az alapépítőelemek statisztikus eloszlásban kondenzálód­nak be a polimerláncba. A leírt meglepő hatásokat nem 5 érjük el akkor, ha a poliamidképzőket külön-külön mo­nopoliamidokká polimerizáljuk és azután ezeket egy­mással összeolvasztjuk. A találmány szerinti kopoliamidok csekély mennyi­ségben még más poliamidképzőket is tartalmazhatnak 10 bekondenzálva. A könnyű hozzáférhetőség okából és amiatt, hogy változatlan tulajdonságokkal rendelkező kopoliamidok előállítása közben a folyamat kifogásta­lanul reprodukálható, általában mégsem célszerű még további poliamidképzőket hozzáadni. 15 A találmány szerinti kopoliamidok segítségével na­gyon sokféle anyag, különösen hőérzékeny anyag ugyan­olyan vagy másfajta anyaggal előnyösen ragasztható össze. Az összeragasztandó felületek közé valamely ta­lálmány szerinti kopoliamidot teszünk előnyösen por 20 alakjában. A kopoliamid természetesen fóliák, fonalak, rövidre vágott fonalak és hasonlók alakjában is alkal­mazható. Miután a kopoliamidot az összeragasztandó felületek közé tettük, az anyagokat megnövelt hőmér­sékleten összepréseljük. A préselési hőmérséklet első-25 sorban az összeragasztandó anyag hőérzékenységétől függ. Mivel a találmány szerinti kopoliamidok már na­gyon alacsony, például körülbelül 100 C°-tól 130 C°-ig vagy 150 C°-ig terjedő hegesztési hőmérsékleten kiváló ragasztóerőt fejtenek ki az olvadási tartományuk függ-30 vényében, nagyon alacsony forróhegesztési hőmérsék­leteken alkalmazhatók. Szobahőmérsékletre való lehű­lésnél az összeragasztott anyagok kapcsolata révén az anyag megerősödése következik be. Az eljárásnál nincs szükség szárításra vagy az oldószer elpárologtatására. 35 A találmány szerinti poralakú kopoliamidok például a rétegelt anyagok készítésére szokásosan használt por­felhordó gépekkel nyomhatók rá valamely összeragasz­tandó anyag felületére. Lehetőség van arra is, hogy az összeragasztandó anyagnak csak kiválasztott felületré-40 szeit lássuk el a találmány szerinti kopoliamid-porral. Összeragasztandó anyagok példáiként természetes és/ vagy műanyagokból készült textil anyagok, így gyapjú, selyem, pamut, illetve poliészterek, poliamidok és ha­sonlók említhetők. Ezenkívül más hőérzékeny anya-45 gok, így bőr, műanyagfóliák és hasonlók is forrón he­geszthetők a találmány szerinti kopoliamidok segítsé­gével. A találmány szerinti kopoliamidok alkalmazásuk előtt lágyítókkal keverhetők. Alkalmas lágyítók pél-50 dául a (II) általános képletű szulfonsav-származékok, \ y—S °2 NHR 2 (IJ ) ahol Rx hidrogénatom vagy metil-csoport és R 2 hidro­génatom, rövidszénláncú alkil-csoport vagy ciklohexil­-csoport. 60 Különösen előnyös a benzol- vagy toluolszulfonsav­etilamid. Megfelelő kereskedelmi termékek minden ne­hézség nélkül beszerezhetők. Ezek a kereskedelmi ter­mékek például a p- és o-toluolszulfonsavalkilamidok keverékei lehetnek. Lágyítószerként fenolkarbonsavak 65 vagy ezek alkilészterei is alkalmazhatók. Ezek példái-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom