166595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkol-aromás vegyületek folyamatos előállítására olajadalék céljából

3 166595 4 zolt és alkilált benzolt is tartalmaz. A katalizátor­olaj katalitikus aktivitása azonban a felhasználás so­rán erősen csökken. Tapasztalataink szerint a szo­kásos körülmények közt képződő katalizátorolaj kétszeri felhasználás után már elveszti aktivitását. A folyamatos üzem fenntartásához tehát állandóan friss AICI3 utánaadagolására van szükség. Ilymódon tehát az AICI3 adagolásából és az egyetlen kataliti­kus aktivitásból adódó nehézségek nem szüntethetők meg. Találmányunk értelmében a katalizátor egyenle­tes aktivitását azáltal biztosítjuk, hogy a betáplált nyersanyagban levő káros szennyeződések eltávolí­tása érdekében a cirkuláló katalizátorolaj egy részét a betáplált nyersanyagokon keresztül vezetjük el, a fennmaradó katalizátorolaj-részt pedig a komplex­ben levő fém, előnyösen fémalumínium jelenlétében száraz HCl gázzal folyamatosan regeneráljuk. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a reak­ció során a katalizátor kevésbé aktív szemcséi gyor­sabban ülepednek. Ezek a reakció szempontjából ke­vésbé aktív részek megfigyelésünk szerint alkalma­sak a nyersanyagok tisztítására. Az eljárás kivitele­zésére szolgáló berendezés célszerű kialakításával ezek a kevésbé aktív részek különválaszthatók és e kevésbé aktivált részeket használjuk fel a szennye­zések megkötésére, a cirkuláló katalizátor aktivitá­sa, valamint az eljárás gazdaságossága még fokoz­ható. A nyersanyagok ilyen módon történő finom tisz­tításával elérjük, hogy a cirkuláló katalizátorolajban nem dúsulnak fel a folyamatot gátló káros szennye­ződések. Az egyéb ismeretlen tényezők következté­ben fellépő aktivitáscsökkenést és katalizátorfo­gyást a katalizátorolajnak előnyösen fém Al jelen­létében történő száraz HCl gázzal való kezelésével kompenzáljuk. Megfigyelésünk szerint az aktiválás HCl nélkül csupán a fém jelenlétében is elvégezhe­tő, azonban bizonyos idő után — feltehetően a fém (4!) felületének dezaktiválódása miatt —, az aktivá­lás hatékonysága erősen csökken. Kísérleteink során felismertük, hogy a fémfelület dezaktiválódása el­kerülhető akkor, ha a katalizátorolajat folyamatosan telítjük HCl-gázzal. Ez a művelet lényegében nem igényel külön anyagfelhasználást, mivel a reakció­ban képződő HCl-gáz egy része erre a célra különö­sebb nehézség nélkül felhasználható. Különleges esetben az aktiválás magában a reaktorban is elvé­gezhető. Eljárásunk előnye, hogy teljesen kiküszöböli az AICI3 adagolásából adódó nehézségeket és a vi­szonylag drága AICI3 helyett sokkal kisebb mennyi­ségű és jóval olcsóbb fémalumíniumot igényel. To­vábbi előnyt jelent az, hogy kevésbé tiszta nyers­anyagok is alkalmazhatók, mert a nyersanyagokban levő szennyezések nem befolyásolják kedvezőtlenül a katalizátor működését. Az egyenletes és nagy aktivitású katalizátor alkal­mazása a reakcióidő tetemes csökkentését eredmé­nyezi. Az egyenletes katalizátor-aktivitás és a rövid tartózkodási idő révén nagymértékben javul a ter­mék minősége, és az ilymódon előállított adalékok­nál elszíneződés nem mutatkozik. A találmányt a következőkben egy kiviteli pél­dán is bemutatjuk. További példán kívánjuk szem­léltetni azt, hogy amennyiben a katalizátor olaj at hagyományos módon, HCl jelenléte nélkül regene­ráljuk a folyamatos üzem egy idő után újabb kata­lizátor bevitele nélkül nem tartható fenn. 1. példa Egy 220 ml térfogatú folyamatos üzemű laborató­riumi alkilező reaktorba bevezetünk 1510 g/h ben­zolt és 1944 g/h klórparaffint (kb. 10% klórtarta­lommal). A reakció megindítására 5 g AlCl3-ot te­szünk a reaktorba. Ennek hatására a reakció és egy­ben a katalizátorolaj képződése is. azonnal megin­dul. A katalizátor egy része a reaktor alján gyűlik össze és közben átmossa a vele érintkező nyersanya­got (eltávolítja a szennyeződéseket). A reaktor alján 148 g/h csökkent aktivitású katalizátorolaj távozik. A katalizátor másik része a termékkel együtt hagy­ja el a reaktort. A termékből elkülönítünk 215 g/h katalizátorolajat és visszavezetjük a folyamatba, ahol a reakcióban képződő HCl gáz jelenlétében magában a reaktorban aktiváljuk 4,32 dm2 Al-fe­lületen. A fenti módon 8 órán keresztül 12,215 kg benzolmentes alkilbenzolt állítunk elő. Az elért kon­verzió 98% fölött van. A katalizátorolaj aktiválá­sához 34,3 g fém Al használódik fel. 2. példa Egy folyamatos üzemű reaktorba betáplálunk 425 g/h tiszta benzolt és 555 g/h tisztított klórparaf­fint (mintegy 10% klórtartalommal) és a reakció megindulása érdekében 50 g AlCl3-ot teszünk a re­aktorba. A terméket hűtéssel befagyasztjuk és kö­zömbös gázzal, előnyösen nitrogénnel, HCl-mentesít­jük. A katalizátorolajat egy kb. 9 dm2 felületű Al tölteten átvezetve regeneráljuk, majd folyamatosan visszavezetjük a reaktorba. A kezdeti 98% feletti alkilhalogenid konverzió fokozatosan csökken és 2 óra elteltével 47% lesz. A katalízátorolaj mennyisé­ge az elválasztási veszteségek miatt egy idő után ugyancsak erősen csökkenni kezd. A folyamatos üzem ilymódon újabb AICI3 katalizátor adagolás nélkül nem tartható fenn. A kísérleti periódus vé­gén megállapított Al fogyás 4 g. 3. példa A 2. példa szerinti kísérletet megismételjük azzal az eltéréssel, hogy a katalizátorolajat HCl mentesí­tés helyett, HCl-al telítjük. Ebben az esetben a 8 órás időtartam végére sem csökken a konverzió és az Al oldódás egyenletes lesz. Ez alatt az idő alatt 40 g Al oldódik fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás olaj adalékként alkalmazható aromás vegyületek aíkil-halogenidekkel történő folyamatos alkilezésére, Lewis-sav katalizátorkomplexek jelen­létében azzal jellemezve, hogy a betáplált nyersanya-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom