166590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hullámos tűzcsövek gyártására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 166590 4Ur Bejelentés napja: 1974. IV. 25. (LA—847) Közzététel napja: 1974. XI. 28. Nemzetközi osztályozás: B 21 d 15/00 F 22 b 21/24 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. IX. 30. t Feltalálók: Dr. Iring Rezső oki. gépészmérnök, kandidátus, 20% Őrffy Pál oki. gépészmérnök, 20% Zsolgya Péter oki. gépészmérnök, 20% Gillemot Ferenc oki. gépészmérnök, 20% Salamon Imre technológus, 13% Bartos Gyula oki. gépészmérnök, 4% Mogyorósi László technológ us, 3/o Budapest Tulajdonos: Láng Gépgyár, Budapest Eljárás és berendezés hullámos tűzcsövek gyártására 1 2 A találmány eljárás és berendezés, amely révén kazánokhoz használható hullámos tűzcsövek egy da­rabból, minden követelményt kielégítő alak- és mé­rethűséggel, gazdaságosan és termelékenyen állítha­tók elő. 5 A kazánokhoz használt, általában 800<—1500 mm átmérőjű, 8—40 mm falvastagságú tűzcsövek ismert gyártási eljárásai a mai műszaki és gazdasági köve­telményeknek már nem felelnek meg minden vonat­kozásban. - 10 Egyik ismert eljárásnál a tűzcsövek részeit ele­menként, kisebb méretek esetén legjobb esetben fe­lenként sajtolták és ezeket az elemeket, feleket utóbb hegesztéssel erősítik össze hullámos csővé. Ennek az eljárásnak hibája, hogy a sajtolást csak 15 aránylag vékony lemezvastagságok esetén lehet el­végezni. A sajtoláshoz költséges szerszám szüksé­ges. Sajtolás után, hegesztés, illetve illesztés folya­mán az elemek alakjukat előre ki nem számítható módon változtatják, minek következtében a kész hul- 20 lámcső alakja és méretei az előírásoktól jelentősen eltérnek. Az alak- és méreteltéréseket a hegesztés előtti költséges sorjátlanítással, utánegyengetéssel sem lehet kiküszöbölni. A gyártás túlságosan sok energiát igényel, az eljárás gazdaságtalan, nem elég- 25 gé termelékeny. Ismert olyan eljárás is, amelynél a hullámokat az előállítani kívánt hullámalaknak megfelelő profilos, különleges hengereken alakítják ki. Kisebb méretű csöveknél a hullámokat a teljes csövön egyidejűleg, 30 az alakító henger hosszát meghaladó méretű csöve­ken pedig az alakító henger hosszának megfelelő szakaszon, 2—3 darabból készítik. Valamennyi ismert eljárás közül ez a legtermelé­kenyebb, azonban hátrányos tulajdonsága, hogy rendkívül nagy beruházást igényel és nagy a hely­szükséglet is.. A hullámosítani kívánt csövet teljes egészében feli kell melegíteni, amihez nagyteljesít­ményű és magas hőmérsékletű kemence szükséges. A hullámosítani kívánt csövet melegítés és hullámo­sítás közben a kemencéből a megmunkálási helyre és vissza kell mozgatni, ami csak olyan mozgató be­rendezéssel oldható meg, amely alkalmas az egész, felhevített cső gyors és balesetveszély nélküli mozga­tására, kezelésére. Ez a beruházási költségeket nagy­mértékben megnöveli. Ennek az eljárásnak a további hibája, hogy a gyár­tási viszonyokhoz, programhoz nem tud rugalma­san alkalmazkodni. Minden egyes csőmérethez és hullámalakhoz teljes profilsoros szerszámok alakító hengert kell készíteni, ami csak nagy gyártandó da­rabszámok esetén gazdaságos. A gyártási hossz kor­látozott, és hosszabb lángcsöveknél a hullámos láng­csövet több darabból kell összehegeszteni, ami a szükséges egytengelyűség szempontjából bonyodal­makkal, illetve káros következményekkel jár. Másik ismert eljáráscsoportnál a hullámokat a sáv mentén felhevített tűzeső kiinduló anyagába be­legörgőzik. Görgőzés folyamán a csövet állandóan forgatják és a görgőt kívülről, csőfordulatonként né-166590 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom