166585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes trágya előállítására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására

5 166585 6 kis felületű kultúrák (mint pl. kertek) esetén kisebb mértékben jelentkeznek, teljesen nem hanyagolhatók el. A megfelelően egyenletes és pontos adagolás egyszerű lehetőségét a folyékony trágya biztosítja, 5 amely koncentrált vagy hígított alakban öntözhető ki vagy permetezhető szét. anyagokra is. Ezek az auxinoknak nevezett anyagok a fentemlített állatok vizeletében és bélsarában megtalálhatók. A találmány szerinti eljárás foganatosításakor általában először az állati ürülékek vizes keverékét állítjuk elő. Ezt előnyösen úgy állítjuk be, hogy a keverék 70—80 súlyszázalék vizet tartalmazzon. Pl. a bélsarat, amely 50—60 súlyszázalék vizet tartalmaz, ugyanolyan mennyiségű vízzel keverjük öszsze, míg ez a hozzáadott víz teljesen vagy részben a vizelettel helyettesíthető. A vízzel történő keverést általában zárt keverőtartályban végezzük 2—12, előnyösen 5—6 órán keresztül. Ezután ez az előkészítési fázis befejezettnek tekinthető. A keverésnél keletkező gázokat egy abszorberen keresztül a szabadba juttatjuk. Az abszorber egy edény, amely alkáli — mint káliumhidroxid, nátriumhidroxid, mészhidroxid stb. — anyagokkal szilárd alakban vagy oldat ill. diszperzió formájában, vagy szerves lúggal pl. dietanolamin oldattal van feltöltve. A keverési műveletet általában normál nyomáson és szobahőmérsékleten végezzük. A keverési idő lerövidítésére azonban néha előnyös lehet magasabb pl. 25—35 C°-os hőmérséklet alkalmazása. A keverés után kezdődik az eljárás első lépcsője. Először a vizes keverékhez ásványi savat juttatunk. A savnak feltáró, semlegesítő és extraháló funkciója van. Annyi savat adunk a keverékhez, hogy a pH érték 0,1—2, előnyösen 1 legyen. Ezt úgy érjük el, hogy a pH méréssel a sav adagolását konstans értéken tartjuk. Savként különösen salétromsavat, foszforsavat vagy egészen előnyösen kénsavat, valamint ezen savak keverékét alkalmazhatjuk. Ezeket általában a kereskedelmi forgalomban szokásos tisztaságon és koncentrációban alkalmazzuk. Az eljárás ezen első lépcsője 15—25 C° között, általában 24-— 60, előnyösen 48 óráig tart. Általában normál hőmérsékleten dolgozunk és a keletkező savas gázokat, mint a keverési fázisban, egy abszorberbe vezetjük. A sav hozzáadása és az egész első eljárási lépcső alatt az anyagot keverjük. Azért, hogy ezen eljárási lépcsőben a sav hatására a folyadék elszíneződése csak kis mértékű legyen és ezáltal lehetőleg tiszta, szilárd anyagoktól mentes folyadék keletkezzék, célszerű a reakcióüstbe vezetett kiindulóanyag iszapját szűrni, centrifugálni vagy szitálni. Ha az első lépcsőben enyhe vákuumot alkalmazunk, a kellemetlen gázok könnyebben eltávolíthatók. Lehetséges azonban gázáram pl. levegő alkalmazásával a kellemetlen gázok eltávozását elősegíteni. A savkezelés alatt, különösen kénsav és foszforsav alkalmazása esetén, csapadék keletkezik. A kezelt folyadék továbbvezetésekor a csapadékot leválasztjuk, ami legegyszerűbben centrifugálással történhet. A centrifugálási maradványokat mossuk, és azután száríthatjuk komposztálhatjuk, mivel az humuszképző. Víztelenített állapotban kiindulási térfogatának csak egy töredékét teszi ki, ami a környezet szempontjából hat kedvezően. Az eljárás harmadik lépcsőjében a kezelt és tisztított keverékben a savat legnagyobbrészt vagy teljesen semlegesítjük. A végtermékeknek biológiai okokból legalább 5, de előnyösen 5,8—6,2 pH érték -6. Higiéniai követelmények 10 A gazdaságban termelt vagy keletkező trágyák minden esetben kisebb vagy nagyobb mennyiségben parazitákat tartalmaznak. Ez az említett zavaró hatásukon kívül a trágya öszetételének tartósságát is kedvezőtlenül befolyásolhatják és a talajra vagy a 15 kultúrnövényekre kedvezőtlenül hatnak. Abból a célból, hogy higieniailag kifogástalan terméket nyerjünk, szükséges a trágyában levő parazitákat és azok tojásait megfelelő intézkedésekkel elpusztítani és végül a folyadékrésztől elválasztani. ' 20 A természetes trágya előállítására szolgáló eljárásnak technikailag egyszerűnek kell lennie és nem szabad, hogy az eljárás foganatosításához bonyolult berendezéseket kelljen alkalmazni. Az eljárás reprodukálható kell hogy legyen és könnyen kell iga- 25 zodnia a speciális igényekhez és különböző kiinduló anyagokhoz, azonkívül olcsónak kell lennie. Ezt a feladatot a találmány szerinti eljárással sikerült megoldani. A találmány tárgya eljárás természetes trágya, 30 különösen folyékony trágya előállítására állati ürülékek vizes keverékének ásványi savakkal történő kezelésével és adott esetben a savtöbblet semlegesítésével, ahol 1) az állati ürüléket adott esetben vízzel történő 35 keverés után ásványi savval 0,1—2 előnyösen 1 pH értékre állítjuk be és ezt az értéket 24—60 órán, előnyösen 48 órán keresztül keverés közben állandó értéken tartjuk. 2) a nyert folyékony fázist az oldatlan szilárd 40 anyagoktól leválasztjuk, 3) és a második lépcsőben a szilárd anyagtól megszabadított folyadék pH értékét lúgos anyag hozzáadásával legalább 5-re állítjuk be és a semlegesítés befejezése után adott esetben keletkező csapadé- 45 kot leválasztjuk. Kiindulóanyagként szolgáló állati ürülék, előnyösen szárnyasürülék, különösen csirkeürülék a szárnyastenyészetekben és tojástermelő üzemekben nagy mennyiségben állnak rendelkezésre. Ez az ürülék 50 relatív magas, és kiegyenlített értékes anyag tartalma miatt különösen előnyös. Ettől eltekintve azonban, minden más állati ürülék, mint ló-, szarvasmarha-, juh és sertésürülék felhasználható, és az összes említett ürülék önmagában vagy kever- 55 ve használható fel a találmány szerinti eljáráshoz. A kiinduló anyagok mindenkori megválasztása mindenek előtt a szervesanyag tartalomtól és a jelenlevő N, P és K elemek mennyiségétől függ és különösen ezen három elem mennyiségi viszonya jelen- 60 tős. Figyelmet érdemelnek azok a növényfiziológiai kísérletek, amelyek bizonyítják, hogy a kultúrnövények jó fejlődéséhez nemcsak tápláló- és építőanyagokra van szükség, hanem a növekedést serkentő 65 3