166569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anódos oxidréteg elektrolitikus színezésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 166569 £§) Bejelentés napja: 1973. VIII. 7. (FE—905) Nemzetközi osztályozás: C 23 b 9/02 T«r Közzététel napja: 1974. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. IX. 30. Feltalálók: Lichtenberger Endréné oki. vegyészmérnök 45% Dömölky Ferenc oki. vegyészmérnök, 35% Szontagh Endre oki. vegyészmérnök, 20% Budapest Tulajdonos: Fémipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás anódos oxidréteg elektrolitikus színezésére i A találmány tárgya eljárás alumínium és alumíniumötvözetek felületén színes anódos oxidréteg kialakítására, úgynevezett elektrolitikus színjelző eljárással. Hasonló típusú bevonatok előállítására számos eljárás ismeretes. A különböző e tárgykörben 5 alkalmazott technológiák gyakorlatilag megegyeznek a felületkezelési lépések egymásutáni sorrendjében. Első lépésben pórusos anódos oxidréteget állítanak elő — általában hagyományos egyenáramú kénsavas technológiával — majd a második lépésben váltó- 10 árammal valamilyen fémsót tartalmazó elektrolitban történik a színezés. A két fő technológiai lépésen kívül természetesen szükségesek egyéb elő-, közbenső-és utókezelő műveletek is, amelyek jelentősen befolyásolják a kész munkadarabok megjelenését, illetve 15 korrózióállóságát. Az előkezelés tekintetében a követelmények megegyeznek az alapréteget képező eljárás felületkezelési követelményeivel, azaz általában lúgos zsírtalanítás és oxidmentesítés, öblítés és salétromsavas pácolás előzi meg az anódos oxidációt. 20 Miután a kívánt rétegvastagságú oxidréteg kialakítása megtörtént, az eddig ismert eljárásoknál gyors vizes öblítés, illetve az öblítés elhagyásával azonnali színezés következik. Tapasztalatok szerint ugyanis, amennyiben hosszabb idő — néhány perc — telik el 25 a két fő technológiai lépés között, akkor a pórusok részleges, spontán tömítődésének az az eredménye, hogy a második, színező lépés nem biztosít egyenletes felületet, s maga a színképződés sebessége is kisebb, ill. a szín reprodukálhatatlan. Az eljárás üzem- 30 szerű alkalmazása esetén azonban nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg az elegendően gyors és mindig azonos ideig tartó öblítés, illetve áthelyezés a másik elektrolitba, s ez gyakran minőségi problémát jelent a kész munkadaraboknál. Találmányunk szerinti eljárással ez a gyakorlatban jelentkező probléma oldható meg. A találmány célja tehát egy olyan eljárás létrehozása, amely iparilag alkalmazott elektrolízis esetén is kiküszöböli a pó»usok részleges spontán tömítődésének a következményeit. A találmány eljárás anódosan oxidált alumínium vagy alumíniumötvözet színezésére, váltakozó áramú elektrolízissel, réz ellenelektróddal, miközben színtelen oxidréteget állítanak elő, majd a színtelen oxidréteg előállítása után a színező elektrolízist 15—30 g/l CuSÜ4 • 5H2O, — előnyösen 20 g/l — 20—40 g/l H3BO3 — előnyösen 25 g/l — 3—7 g/l H2SO4 — előnyösen 4 g/l — és 0,5 g/l NaF összetételű elektrolitben végzik. A találmány további eljárás anódosan oxidált alumínium vagy alumíniumötvözet színezésére oly módon, hogy a színtelen oxidréteg létrehozása után vizes öblítést végzünk, majd az anódos oxidréteg pórusaiból a gélszerű alumínium oxid hidrát 50%-os salétromsav oldatban 10—40 C° hőmérsékleten — előnyösen 20—25 C° hőmérsékleten — 0,5—5 percig — célszerűen 1 percig — tartó kezeléssel kioldjuk. A találmány lényegében a fenti probléma megoldását részben a két fő technológiai lépés közé beiktatott aktiváló kezeléssel, másrészt a színező lépés-166569 1