166567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-[ (1-etilpirrolidinil-2)-metil]-2-metoxi-5-szulfamoil-benzamid előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. XII. 1. Svájci elsőbbsége: 1971. VIII. 20. (12267/71) Közzététel napja: 1974. XI. 28. Megjelent: 1976. IX. 30. (FA—900) 166567 Nemzetközi osztályozás: C 07 f 143/80 C 07 d 27/04 Tulajdonos: Fratmann S. A., Chene-Bougeries Genf, Svájc Eljárás N-[(l-etil-pirrolidinil-2)-metil]-2-metoxi-5-szulfamoil-benzamid előállítására i A találmány N- [ (1 -etil-pirrolidinil-2) -metil] -2-metoxi-5-szulfamoil-benzamid előállítására szolgáló új eljárásra vonatkozik. Az előállítás l-etil-2-aminometil-pirrolidinből és 2-metoxi-5-szulfamoil-benzoesavból nagy kitermeléssel történik. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy l-etil-2-aminometil-pirrolidint foszfortriklorid jelenlétében 2-metoxi-5-szulfamoil-benzoesavval reagáltatunk. Reakció-közegként előnyösen pirídint alkalmazunk. A reakció lefolyását az 1. reakcióvázlat szemlélteti. Az 1 472 025 sz. francia szabadalmi leírás és az M 5916 sz. francia gyógyszerszabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelynél a savkomponensből először halogenid-származékot állítanak elő és ezt reagáltatják az aminnal. A savhalogenid előállítása azonban nem végezhető a szulfamidocsoport előzetes, például acilezéssel történő védése nélkül, mivel a halogénezőszerek — például a tionilklorid —, mint ismeretes, meglehetősen agresszív anyagok, amellyel szemben a szabad aminocsoportok nagyon érzékenyek és ellenőrizhetetlen mellékreakciók léphetnek fel. Így az említett szabadalmi leírások szerinti reakciónál először a szulfamidocsoportot kell acilezni, majd dezacilezni vagy elszappanosítani, ami két járulékos műveleti lépést jelent. Ezt a hátrányt a találmány szerinti eljárás alkalmazásával elkerülhetjük, bár a savkomponens szabad szulfamidocsoportjának jelenléte miatt a foszfortrikloriddal végbemenő mellékreakcióktól kellene tartani. Ezeket az amid kitermelésére kvalitatív és kvantitatív szempontból egyaránt hátrányos mellék-5 reakciókat a találmány szerint egyszerű módon azáltal küszöböljük ki, hogy a foszfortrikloridot először teljesen megkötjük —N=P—NH— csoportot tartalmazó úgynevezett „foszfazo"-vegyület alakjában (mely 1 mól foszfortrikloridból és 2 mól aminból ke-10 letkezik), amely így elvesztette agresszivitását a savkomponens szabad szulfamidocsoportjaival szemben, ezért a savkomponens hátrányok nélkül hozzáadható. A találmány szerinti megoldásnál tehát az amidálás — az ismert eljárással szemben — nem a savha-15 logeniden keresztül történik, hanem az aminkomponens foszfazo-származékán keresztül, amikor is a szulfamidocsoport külön megvédése, pl. acilezéssel nem szükséges. így a találmány szerinti eljárás új lehetőséget biz-20 tosít benzamidok egyszerű előállítására, melyek savkomponensre érzékeny, ásványi savakkal megtámadható szubsztituenseket tartalmaznak, ezek előzetes — pl. acilezéssel végzett — megvédése nélkül. A találmányt részleteiben a következő példa kap-25 csán mutatjuk be. Példa Keverővel, hűtővel, hőmérővel és csepegtető töl-30 csérrel felszerelt 1 liter űrtartalmú lombikba 27 g 166567 1