166563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fentiazin származékok előállítására

MAGYAR SZABADALMI 166563 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS , SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A. Bejelentés napja: 1972. XII. 14. (EE—2077) Nemzetközi osztályozás: C 07 d 93/14 ^Sf* Közzététel napja: 1974. XI. 28. s<' ORSZÁGOS \ t \< TALÁLMÁNYI 1 HIVATAL Megjelent: 1976. IX. 30. — ""** Feltalálók: Dorogházi Pálné vegyész 7%, Gelegonya Géza vegyész 14%, Jákfalvi Elemér vegyész 6%, Haraszti László vegyész 9%, Kovács István vegyésztechnikus 20%, Pataki Sándor vegyész 20%, Rill Attila vegyész 6%, Simonyi István vegyész 8%, Takács Zoltán vegyészmérnök 10%, Budapest. Tulajdonos: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest Eljárás fentiazin-származékok előállítására i A találmány tárgya új eljárás az (I) általános képletű fentiazin származékok -<- ahol Rí jelentése hidrogénatom, klóratom vagy metoxi-csoport, R2 metilvagy etil-csoportot, A pedig 2—4 szénatomszámú, egyenes vagy elágazó láncú alkilén-csoportot jelöl — 5 valamint szervetlen vagy szerves savval képezett sóik előállítására. Az (I) általános képletű vegyületek értékes antidepresszánsok. Az (I) általános képletű fentiazin-származékok 10 előállítására az irodalom számos eljárást ismertet. Az egyik ismert eljárás szerint [16 440/60 sz. japán szabadalmi leírás] (II) általános képletű fentiazint — ahol Rí jelentése a fent megadott — dialkilamino-alkanolból és foszforoxikloridból előállított 15 foszforsavészterrel reagáltatnak nátriumamid kondenzálószer jelenlétében. Az elérhető termelés (tisztított termék) 30% körül van. Egy további ismert eljárás szerint [1235/64 és 3991/65 sz. japán szabadalmi leírások] a (II) általa- 20 nos képletű fentiazin aminoalkilezését dialkilaminoalkanolból, fémnátriumból és p-toluol-szulfonilkloridból előállított tozilészterrel végzik ugyancsak nátriumamid kondenzálószer jelenlétében. A tisztított termékből a termelés mindössze 60% körül van. 25 Egy másik ismert eljárás szerint [620 485 sz. belga és 98 063 sz. dán szabadalmi leírások] a (II) általános képletű fentiazin aminoalkilezése bisz(dialkilamino-alkil)-karbonáttal történik. Jóllehet a tisztított termékből a termelés 80% körüli, az eljárás több 30 hátránnyal is rendelkezik, mivel a 200—240 °C közötti hőmérsékleten végbemenő reakció rendkívül hő- és időérzékeny. A termék a képződésével párhuzamosan számottevő mértékben bomlik is, a kiindulási karbonát-vegyülettel együtt. Ennek következtében, az optimális reakcióhőmérséklettől és a hozzátartozó reakcióidőtől való csekély eltérés esetén már jelentős mértékben csökken a termelés, és szennyezett termék képződik. Az eljárás további hátránya, hogy a kiindulási karbonátot jelentős feleslegben kell alkalmazni bomlása ellensúlyozására. A legáltalánosabban alkalmazott módszer szerint (II) általános képletű fentiazint (III) általános képletű dialkilamino-alkilkloriddal reagáltatnak — ahol A és R2 jelentése a fent megadott — közömbös oldószerben, alkalikus kondenzálószer jelenlétében. Alkalikus kondenzálószerként alkálifémamidot [608 208 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás]1, alkálifém-hidroxidot [2,687 414 sz. amerikai egyesült államokbeli és 31 884. sz. német demokratikus koztársaságbeli szabadalmi leírás] vagy ritkábban alkálifémhidridet [3,100 772 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás] alkalmaznak. Az alkálifémamidok és -hidridek kondenzálószerként történő alkalmazásának hátránya — tűz és robbanásveszélyes tulajdonságuk mellett — a kondenzálási reakcióval egyidejűleg bekövetkező kátrányosodási folyamat, amely miatt a tiszta termék kinyerése csak bonyolult és költséges műveletekkel oldható meg, jelentős anyagveszteséggel. 166563 1