166551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás enzimek kinyerésére és tisztítására szintetikus polimerekkel (kopolimerekkel) történő kicsapás révén

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. XII. 28. Közzététel napja: 1974. XI. 28. (Cl—1327) Megjelent: 1976. IX. 30. 166551 Nemzetközi osztályozás: C 12 d 13/10 J Feltalálók: Dr. Horváth Istvánná vegyész 20% Bihari István vegyészmérnök 12% Dr. Horváth István vegyész 10% Zoltán Sándor vegyészmérnök 12% Stadler István biokémikus 4% Bátkai László vegyész 7% Inczeíi István mikrobiológus 5% Piukovics Sándor vegyész 6% Dr. Járai Miklós mikrobiológus 6% Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Rezessy Gáborné vegyészmérnök 12% Árvái László vegyésztechnikus 6% Eljárás enzimek kinyerésére és tisztítására szintetikus polimerekkel (kopolimerekkel) történő kicsapás révén i A találmány tárgya eljárás enzimek kinyerésére és tisztítására szintetikus polimerekkel-(kopolimerekkel) történő kicsapás révén, azzal jellemezve, hogy a fermentlében oldott alfa-amilázt, neutrális proteázt, alkalikus proteázt és Streptomyces fradiae proteázt (pronázt) 5 savanyú közegben polimetakrilsavval vagy akrilsav-stirol kopolimerrel kicsapjuk. Az enzim-polimer-(kopolimer)-komplex csapadékból szerves oldószeres kezeléssel, vagy lúgos oldatokban (pufferek ben) történő feloldás után porlasztva szárítással, illetve kisózással, vagy 10 szerves oldószeres kicsapással, illetve frakcionált oldószeres kicsapással magas aktivitású enzimeket állítunk elő. Az utóbbi években az enzimeket mind nagyobb számban és egyre jelentősebb mennyiségben használják fel a 15 legkülönbözőbb iparágak (és ezek sajátos igényekkel is jelentkeznek a minőséget illetően), sőt egyre inkább tért hódít a mezőgazdasági felhasználás is. Az ipari és mezőgazdasági felhasználások már olyan nagy mennyiségű enzimet igényelnek, hogy előállításuk már csak 20 mikrobiológiai úton, fermentációval valósítható meg. A mikroorganizmusok által termelt enzimek a fermentáció befejeztekor nagy aktivitással rendelkeznek a fermentációs folyadékban, és így minden olyan eljárásnak nagy jelentősége van, amely lehetővé teszi, hogy híg ol- 25 datokból az enzimek gyorsan, olcsón, kis térfogatban koncentrálva, egyszerűen kinyerhetők és tisztíthatók legyenek. Ez az oka annak, hogy az enzimfeldolgozások területén az utóbbi 5—10 évben igen sok új törekvéssel találkozunk. A régebbi, klasszikus fehérje izolálási mód- 30 szerek [Helv. Chim. Acta 40, (1957) 529; Biochim. et Biophys. Acta 19, (1956) 267; J. Biol. Chem. 236, (1961) 2952; J. Biol. Chem. 236, (1961) 2962; J. Biol. Chem. 236, (1961) 2958; J. Biol. Chem. 234, (1959) 556; Biochem. Z. 340, (1964) 321.] bepárlással kombinált kisózásos, oldószeres kicsapásos eljárások nem gazdaságosak a fermentációs folyadékokból történő enzimek kinyerésére. Nagy anyagmennyiséget, anyagmozgatást és feldolgozási térfogatot igényelnek, és alacsony az enzimtartalmú készítmény specifikus aktivitása is. Modernebb eljárásokat, ioncserés tisztítást, abszorpciós kromatográfiai csak az enzim laboratóriumi méretekben történő finomabb tisztítására használnak, igen rossz izolálási hatásfokkal. Újabban a különböző klasszikus módszerek helyettesítésére új elvi alapon álló enzimfeldolgozási eljárásokat is kidolgoztak: elsősorban csersavval [JA 67—018603 sz. japán szabadalom; Acta Chem. Scand. 17, (1963) 1521; JA 35—45840 számú japán szabadalom; Acta Biochim. Polon. 6, (1959) 385; Acta Biochim. Polon. 6, (1959) 453; Acta Biochim. Polon. 6, (1959) 375; Univ. Agr. 16, (1963) 33.] csapják ki az enzimet a fermentációs folyadékból, majd a kapott tannin-enzim komplex tisztítására igen változatos módszereket ajánlanak. A csersavas módszer alkalmazásakor sok nehézséget jelent a csersav minőségi ingadozása, amely a feldolgozási hatásfokot nagymértékben befolyásolja. Ez az oka annak, hogy az ipari méretű csersavas enzimfeldolgozási technológiák a mai napig sem terjedtek el. Szintetikus polimerekkel, polimerhez kötött „szilárd enzim" készítményeket is 1