166544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos jelek feldolgozására, különösen hangvisszaadás céljára

166544 on 19 20 késleltető vonalak közti kívánt átfedés elérhető. Ugyan­csak lehetővé válik, hogy a komponensek újraelrende­zésével az 56 és a 91 változtatható késleltető vonalak bemenetén legyen a komplemens kapuzás és kapcsolt kimeneteik kerüljenek összekombinálva a 73 erősítő és beszéd sávszűrő bemenetét tápláló csatornába. A 10. ábra kapcsán magyarázzuk meg a 9. ábra beszédkompressziós rendszerének működését. A 94 impulzussorozat generátor 10 (a) ábra szerinti időzítésű hullámformát szolgáltat. Ez az impulzus triggereli 10 (c) ábrán vázolt kapuzó impulzust előállító C2 hul­lámforma indulását a 97 második fűrészgenerátorban. A 68 kapujel szélesség szabályzó határozta meg a ka­puzó impulzus B és B szélességét. 10 (b) ábrán jelzett késleltetés után a 94 impulzussorozat generátorból ki­jövő impulzus triggereli a 96 első fűrészgenerátort, ami is a 10(b) ábrán bemutatott Cl hullámformát hozza létre. Ezzel a megoldással az 56 változtatható késleltető vonalat vezérlő Cl jelet azonos meredekségelőjelű C2 hullám átfedi, és egyben áthidalja Cl gyors visszafu­tási időszakaszát is. A 10. ábrán bemutatott aszimmet­rikus időintervallumokkal az 5. és 6. ábrán ismertetett réskitöltési módszerek megvalósíthatók. Biztosítva, hogy szimmetrikusak legyenek Cl és C2 hullámformák emelkedő és eső szakaszai, alkalmas elrendezéshez ju­tunk, amelyben megvalósítható az 56 és 91 változtat­ható késleltető vonalak váltakozó kapcsolása, amivel a beszédminta váltakozva komprimált (vagy expandált) tömbjeit lehet előállítani. Az 56 és 91 változtatható kés­leltető vonalakon keresztülmenő minták viszonylagos hosszának megválasztása a késleltető vonalak előállítási költségének függvénye lesz. Ezért általában sokkal gaz­daságosabb, ha a kívánt kompresszió viszonynak meg­felelő hosszúságú 56 változtatható késleltető vonal mel­lett a 91 változtatható késleltető vonalat viszonylag rövidebbre, csupán réskitöltési célokra tervezzük. Más­részt viszont két teljes hosszúságú késleltető vonal hasz­nálata, amelyek felváltva továbbítanak beszédminta tömböket, elégséges időt biztosít az éppen nem aktív vonal számára, hogy visszaálljon minimális késleltetési értékére. így nagyon sima átmenetek valósíthatók meg, mivel elegendő idő van akármilyen kívánt átfedés biz­tosítására és a vonal teljes kiürítésére, visszaállítva a minimális késleltetési állapotot, mielőtt a következő beszédminta feldolgozására sor kerülne a szóbanforgó késleltető vonalban. A 9. ábra rendszerének réskitöltési metódusát 10 (d) ábra mutatja, ez jól megegyezik azzal a módszerrel, amit 5. ábra kapcsán már ismertettünk. A 9. ábrán látható rendszer működését beszéd ex­panzió esetére — vagyis a kiejtett beszéd időtartamának és a frekvencia összetevőinek növelésekor — ha a visz­szajátszó berendezés a rögzítési sebességnél lassabban üzemel, a 11. ábrán tanulmányozhatjuk. Ekkor a 96 és 97 fűrész generátoroknak inverz kimenetei az El és E2 expanziós hullámformákat adják 11(a) és 11(c) ábrák szerint, és a kapuzó impulzust szimmetrikussá téve az 56 és 91 változtatható késleltető vonalakat körül­belül azonos időtartamban váltakozva használjuk. A beszéd expanzió természetéből következően a jel­kimenetben mindig lesz egy rés, mivel a késleltető vo­nalak vezérlése olyan, hogy a minta kezdetén fennálló maximális késleltési értékről a minta végén kell mini­mális vagy nulla késleltetési értékre váltani. Ezért, ami­kor a késleltető vonal maximális késleltetési értékére kapcsolódik, elkerülhetetlenül időrés jön létre, a késlel­tetett jelnek a késleltető vonal végén történő megjele­nése előtt. Ali. ábrán mutatott vezérlési sorozat alkal­mazásával az 56 és 91 változtatható késleltető vonalak által feldolgozott beszédminták átfedése olyan lesz, 5 hogy kitöltsék a rést. Ezt 11 (d) ábrán láthatjuk, ahol az El és E2 jeltömböket folytonos és szaggatott vonal ábrázolja. A reprodukált jelben kismértékű átfedés nem rontja jelentősen az érthetőséget, mivel általában észre­vehetetlen, de legrosszabb esetben is a telefonbeszélge-10 tésben úgyis mindennapos enyhe visszhang jelenséget okoz. A 11. ábra szerinti időexpandált beszéd hullám­forma hasznos nehéz kitételek felismerésében és ér­telmezésében, valamint idegen nyelvek és hasonló dol­gok analizálásában, tanulmányozásában. 15 A 12. ábrán mutatott rendszer a 9. ábra rendszerének egyszerűsített változata, ahol 101 rögzített késleltetésű vonalat használunk a 9. ábra 91 második változtatható késleltető vonala helyett. A 92 és 93 komplemens ka­puzó áramkörök egyszerűbbek azáltal, hogy amint a 20 változtatható szélességű kapujel B a 94 impulzussorozat generátorból származik, ennek megfelelően réseket hoz létre a kimenőjelben, amit az 56 változtatható késleltető vonal késleltetett. A 101 rögzített késleltetésű vonal az 56 változtatható késleltető vonal kimenőjelének egy ré-25 szét tovább késlelteti annyival, amennyi elegendő B kapuzó impulzus hatására létrejött rés kitöltésére. Ez­által alapvetően megismételjük valamennyi beszédtömb bizonyos részét, mialatt az 56 változtatható késleltető vonal minimális késleltetési értékére kapcsolódik visz-30 sza. Hangsúlyozzuk, hogy ebben az ismétlésben semmi kivetni való nincs, mivel legfeljebb enyhe visszhang­jelenséget okoz, ami sokkal kevésbé káros, mint az üzenetjelben előforduló rés. A működést a 13. ábra kap­csán magyarázzuk meg, ahol a változó Cv tömb és a 35 rögzített Cf tömb felváltva táplálja a kimenetet. A 12. ábra áramkörének működése expanzió esetén a 14. ábrán tanulmányozható, ahol a fűrészjelek inver­táltak, mivel expanzióról van szó, és az 56 változtatható késleltető vonalat, E lineáris felfutása alatt maximális-40 ról minimális késleltetési értékre vezérlő jelet 14 (a) ábrán láthatjuk. B kapuzó hullámformát akkorára vá­lasztottuk, hogy a megfelelően késleltetett jeltömb bi­zonyos hányadát lefedje a kimenő tömbök közötti rés kitöltése érdekében — 14(c) ábra. Ezek szerint a ki-45 menőjelet Ef és E v kombinált tömbök szolgáltatják a folytonos jel helyett. A 12. ábra rendszere tovább egyszerűsíthető a 101 rögzített késleltetésű vonal elhagyásával. Ekkor 93 ka­puzó áramkört úgy kell beállítani, hogy a résinterval-50 lumban lehetővé tegye a kívánt virtuális vagy zajjel bekeverését megfelelő jelforrásból, ami szimulálná a valódi beszédjel frekvencia tartalmát. Míg ez a megol­dás kevésbé kívánatos, mint amikor valódi beszédjelet használunk réskitöltésre, mindazonáltal jobb, mintha 55 a beszédjelet résekkel reprodukálnánk, mivel a rések hallható hatása az üzenettartalom felismerésére nem­kívánatos, különösen nagy kompresszió viszonyok ese­tén. Előbbi módosítás a 7. ábrán leírt opcionális zaj réskitöltési megoldáshoz hasonló üzemet biztosít. 60 A 15. ábra a találmány kéthangszórós feldolgozási módozatát mutatja. 53 sávszűrő kimenőjele VDL1 és VDL2 szimmetrikus változtatható késleltető vonalakra kerül. Ezeket 102 hullámgenerátor jele vezérli. VDL1 kimenőjele 103 és 105 kapukat táplálja, VDL2 kimenő-65 jele pedig 104 és 106 kapukat. A VDL1 változtatható 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom