166535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenz (b,f) azepin-karbonsav- származékok előállítására

5 166535 6 kötik. Amennyiben az oldószerekből alacsony forrás­pontú brómozott termékek képződnek, azok hűtéssel felfogó edényekben lecsaphatok. Ezek az oldószerek előnyösen használhatók olyan III általános képletű vegyületek I általános képletű vegyü­letekké átalakításánál is, amelyekben R1 hidrogénato­mot jelent. A találmány szerinti eljárás egy további elő­nyös foganatosítási módja szerint az alkalmazott oldó­szer súlyarányát az alkalmazott III általános képletű 10,ll-dihidro-dibenz[b,f]azepin-5-karbonsav-származék súlyára vonatkoztatva 1: 1 aránynál kisebbre választjuk, így például az alkalmazott III általános képletű 10,11--dihidro-dibenz[b,f]azepin-5-karbonsav-származék sú­lyára vonatkoztatva az oldószert használhatjuk 10— 20%-nyi mennyiségben. E módszer értelme az, hogy ez­által a reakcióelegy forráspontja megnő. Ugyanakkor azzal az előnnyel jár, hogy a szükséges reakciótérfogat lényegesen csökken, miáltal a feldolgozási problémák, így a végtermék elkülönítése vagy az oldószer visszanye­rése könnyebbé válnak, továbbá R1 szubsztituensként brómatomot tartalmazó III általános képletű vegyüle­tek reagál tatásánál olyan oldószerek is használhatók, melyek forráspontja 130 CC alatt van. Természetesen az oldószert bármely más tetszőleges súly- vagy térfogatarányban használhatjuk a találmány szerinti eljárás foganatosításánál. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foga­natosítási módja szerint egy, R1 -szubsztituensként brómatomot tartalmazó III általános képletű vegyületet valamely II általános képletű vegyülettel 1: 1 mólarány­ban összeolvasztunk vagy nem brómozható szerves ol­dószerben, így például 1,3-bróm-klór-propánban, 1,2--dibróm-etánban, 1,4-diklór-butánban, klór-benzolban, bróm-benzolban vagy diklór-benzolban 130—200 °C-ra hevítünk, amikoris a II és III általános képletű vegyüle­tek R-szubsztituenseinek jelentése azonos vagy eltérő lehet. Ilyen körülmények között az R1 -szubsztituensként brómatomot tartalmazó III általános képletű vegyüle­tek, valamint a II általános képletű vegyületek is a meg­felelő I általános képletű dibenz[b,f]azepin-származékok­ká alakulnak át. Bár a találmány szerinti eljárás e foganatosítási mód­jánál használható II és III általános képletű vegyületek R-szubsztituensei azonos karakterűek, érdekes az az eset is, amikor a 2 vegyületben az R-szubsztituensek kü­lönbözők. Ez esetben ugyanis az I általános képletű ve­gyületek keverékeit kapjuk. Az I általános képletű ve­gyületeket általában reakcióba visszük, így amidáljuk vagy alkoxiláljuk, mikoris az R kilépése folytán minden­képpen egységes, gyógyhatással rendelkező vegyület keletkezik. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foga­natosítási módja szerint az intermedierekként képződő III általános képletű vegyületeket elkülönítés és tisztítás nélkül alakítjuk át I általános képletű vegyületekké. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foga­natosítási módja szerint egy II általános képletű dibenz­[b,f]azepin-5-karbonsav-származékhoz adott esetben egy szerves oldószer jelenlétében 130—200 °C-on bró­mot adunk 1:1,0—1:1,4, előnyösen 1:1,1—1:1,2 mólarányban. Ez esetben előnyös, ha a brómot a II ál­talános képletű dibenz[b,f]azepin-5-karbonsav-szárma­zék olvadékába, illetve oldatába vezetjük be. A talál­mány szerinti eljárás ez a foganatosítási módja katalizáló iniciátorok, így fény vagy dibenzol-peroxid nélkül is foganatosítható. Szerves oldószerként előnyösen használhatók például az 1,3-brómklór-propán, az 1,2-dibróm-etán, az 1,4-di-5 klór-bután, a klór-benzol, a bróm-benzol vagy a diklór­benzol, azaz olyan oldószerek, melyek a reakciópartne­rekkel szemben kémiailag közömbösek. Ez esetben is használható az oldószer a II általános képletű dibenz­[b,f]azepin-5-karbonsav-származék súlyára vonatkoz-10 tátva 1: 1 súlyaránynál kisebb arányban. Természetesen használható az oldószer itt is bármely tetszőleges súly­arányban is. Ha a találmány szerinti eljárást ez esetben oldószer nélkül foganatosítjuk, akkor a II általános képletű ve-15 gyületeket olvadáspontjuk és 200 °C közé eső hőmérsék­letre hevítjük, és a brómot az így kapott olvadékukba vezetjük be. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foga­natosítási módja szerint a 10,ll-dihidro-dibenz[b,f]aze-20 pin-5-karbonsavkloridnak a 10,ll-dihidro-dibenz[b,f]­azepinből és foszgénből kiinduló előállításánál használt reakcióelegyet, adott esetben betöményítése után köz­vetlenül a találmány szerinti eljárás foganatosítására használjuk. 25 A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foga­natosítási módja szerint az előállított I általános képletű vegyületeket elkülönítésük nélkül további feldolgozás­nak vetjük alá, így például dibenz[b,f jazepinné hidroli­záljuk, vagy amidáljuk vagy alkoxilezzük. 30 A találmány szerinti eljárás náhány foganatosítási módja esetén nem tiszta I általános képletű vegyületek keletkeznek, hanem az I általános képletű vegyületek keveréke, azaz dibenz[b,f]azepin-5-karbonsavklorid és dibenz[b,f]azepin-5-karbonsav-bromid keveréke. Ez ak-35 kor következik be, ha a) az eljárás b) változatánál az alkalmazott II és III általános képletű vegyületek R szubsztituensei nem azo­nosak, és b) ha a 10,ll-dÍhidro-dibenz[b,f]azepin-5-karbonsav-40 kloridot 130 °C feletti hőmérsékleten brómozzuk, majd az eljárás a) változata értelmében a közbenső termék­ként képződött III általános képletű vegyületet további hevítéssel dehidrobrómozzuk. Ez esetben ugyanis vi­szonylag gyorsan nagymennyiségű hidrogénbromid sza-45 badul fel, amely az I és II általános képletű vegyületek klórkarbonilcsoportjávai reakcióba lép. így a klóratom részben brómatomra cserélődik le. Az értékes I általános képletű intermedierek további feldolgozása szempontjából teljesen lényegtelen, hogy a 50 vegyületek tisztán vagy elegy alakjában vannak jelen. A további feldolgozás, például amidálás vagy alkoxile­zés során mindkét vegyület azonos módon viselkedik, a halogénatom mindenképpen lecserélődik, és a képző dött gyógyhatású termék egységes. 55 A találmány szerinti eljárás foganatosítási módjai kö­zül különösen előnyösek azok, melyek során a II álta­lános képletű vegyületek közvetlenül I általános képletű vegyületekké alakíthatók. 60 A találmány szerinti eljárás előnye, hogy lehetővé teszi az I általános képletű vegyületek előállítását 10,11-dihidro-dibenz[b,f]azepin-származékokból a legegysze­rűbb úton, jó termelési hányaddal és kedvező tisztaság­ban. A találmány szerinti eljárás azt is lehetővé teszi, 65 hogy nem szükséges a bőrön keresztül erősen mérgező 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom