166519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömör - különösen alumínium - villamos fővezetékről való leágazás létesítésére

3 166519 4 elem felhasított végeinek - a jó érintkezés céljából rovátkolt - külső palástját ékszerűen, igen nagy erő­vel a zsáklyuk hengeres palástfelületéhez feszíti. A 2. ábrán az 1 fővezetékbe fúrt zsáklyukba pere­mes ütköztetésű fémből készült 3 kötőelem illesz­kedik. Utóbbinak az 1 fővezetékbe süllyedő vége en­nél a kivitelnél is négy azonos nagyságú részre van felhasítva. Az ezek által közrefogott üregben az 5 feszítőék helyezkedik el, amely - például ütőmunka hatására - a 3 kötőelem vége felé mozdul el, és ennek folytán ékhatást kifejtve, a 3 kötőelem felha­sított végeinek - a jó érintkezés céljából rovátkolt - külső palástját igen nagy erővel a zsáklyuk hen­geres palást-felületébe feszíti. A 3 kötőelem belsejé­ben kiképzett menet az ezen az ábrán a jobb átte­kinthetőség céljából feltüntetésre nem kerülő 2 le­ágazóvezeték csavaros csatlakoztatására is szolgál­hat. A 3 kötőelem ütköző pereme a 2 leágazóveze­ték anyagából kiképzett szem, vagy a csatlakozó sa­ru megfelelő felfekvését biztosítja ebben az esetben. A 3. ábrán az 1 fővezetéken átmenő lyuk van. A 2 leágazóvezeték és a fémből készült, peremes ütköz­tetésű, egyik végén négy azonos nagyságú részre fel­hasított 3 kötőelem ismét forrasztással csatlakozik egymáshoz. Az 1 fővezeték és a 3 kötőelem villamos érintkezése azáltal jön létre, hogy a fővezetékben létesített lyukba szorosan illeszkedő, felhasított vé­gével példánkban az 1 fővezetéken túlnyúló 3 kötő­elemnek a felhasított vég felé elkeskenyedő belső menetébe behajtható 4 feszítőcsavar a 3 kötőelem felhasított végeinek külső palástját ékszerűen, igen nagy erővel a lyuk hengeres palástfelületéhez, il­letve annak belső pereméhez feszíti. A 4. ábrán az 1 fővezetékbe fúrt zsáklyukban a 6 feszítőtüske és az erre csőszerű végével felfekvő, a zsáklyukba szorosan illeszkedő 3 kötőelem helyezke­dik el. (A példánkban csonkakúp alakú 6 feszítő­tüske szerepét acélgolyó is betöltheti.) A 3 kötőelem és a 2 leágazóvezeték forrasztással csatlakozik egy­máshoz. Az 1 fővezeték és a 3 kötőelem villamos érintkezése azáltal jön létre, hogy az utóbbi - pél­dául ütőmunka hatására - a 6 feszítőtüskére húzó­dik, és ennek folytán - a jó érintkezés céljából ro­vátkolt - külső palástja ékszerűen, igen nagy erő­vel a zsáklyuk hengeres palástfelületéhez feszül. Az 5. ábrán az 1 fővezetéken hasáb alakú átmenő lyuk van. Az ebbe szorosan illeszkedő, peremes fel­fekvésű, egyik végén két azonos nagyságú részre felhasított 3 kötőelem belsejében végigmenő, a fel­hasított végnél kúposán öblösödő lyuk van. Ebben helyezkedik el a 4 feszítőcsavar és a 7 feszítőanya. A 3 kötőelem és a 2 leágazóvezeték forrasztással csatlakozik egymáshoz, míg az 1 fővezeték és a 3 kötőelem villamos érintkezése azáltal jön létre, hogy a 4 feszítőcsavar forgatása következtében a 3 kötő­elem belseje felé elmozduló 7 feszítőanya a 3 kötő­elem felhasított végeinek - a jó érintkezés céljából rovátkolt - külső felületét ékszerűen, igen nagy erő­vel az 1 fővezetéken létesített lyuk belső felületéhez feszíti. Az 1 fővezetékben létesített lyuk (zsáklyuk) pa­lástfelülete és a 3 kötőelem közötti ékszerű feszítő­erő a bemutatottakon kívül más feszítőelemmel is létrehozható, a találmány szerinti megoldás hatásos­sága azonban az ékszerű feszítőerő létrehozásának módjától lényegében független. A találmány szerinti villamos csatlakozó elvi elő­nyeire nézve mindenekelőtt megjegyzendő, hogy az 5 ékszerű kapcsolat folytán a hagyományos csavaros kötéshez viszonyítva többszörösére nő a fővezeték és a leágazó kötőelem érintkező felületei közötti erő, ami az érintkezés átmeneti ellenállását - ismert ösz­szefüggések szerint - jelentősen csökkenti. Ugyan-10 akkor többszörösére nő közöttük az érintkező felü­let is, így a nyomóigénybevétel az erő megnövekedé­se ellenére is a kívánt szinten tartható, méghozzá a kötés teljes felületén, hiszen a kötőelemnek a főve­zetékben való sugárirányú erőkkel történő megfo-15 gási módjával - jelentős járulékos előnyként - a nyomó igénybevételek teljes egyenletessége is biz­tosítható. A ciklikus hőtágulásoknál az átmeneti nagy mechanikai igénybevételek és az ebből folyó tartós alakváltozások elmaradnak, sőt a kötés melegedése-20 kor a mechanikai igénybevétel még némileg csökken is, mivel az ék hőtágulása kisebb, mint az alumíniu­mé. Ez azt jelenti, hogy a kötés elkészítésekor (hideg állapot) nagy erő alkalmazható, nem kell tartalékolni a villamos terhelések miatti ciklikus hőtágulásokra. 25 Fentiek és a kötőelem kialakításából folyó nagy ru­galmassági tartaléka kiküszöböli azokat az ismert hátrányokat, amelyek alumínium vezetők esetében -az anyag kúszása, illetve ernyedése következtében -a nem hegesztéssel kivitelezett kötéseknél eddig je-30 lentkeztek. A csatlakozó gyakorlati előnyei közül kiemelked­nek: a leágazás a munkahelyen egyszerű, energiát nem igénylő kézi szerszámokkal is elvégezhető; ele­gendő az egyoldali hozzáférhetőség, ezért a csatla-35 kozás szigetelt, továbbá szekrény- vagy csőszelvé­nyű fővezeték esetén is kiképezhető; szigetelt főve­zeték esetén a szigetelés bontás elmaradhat, sőt meg­felelő szigetelősapka, illetve szerkezet alkalmazása esetén a szigetelés helyreállításának különféle mű-40 veleteire és anyagaira sincs szükség; a fővezeték" megszakításának szükségessége elesik; tápsínes el­osztóberendezéseknél, középmagas és magasházak felszálló vezetékeinél a leágazások tetszőleges he­lyen, számban, minimális helyigény mellett, bármi-45 kor kialakíthatók; megszüntethetők azok a nehézsé­gek, amelyek a rézre méretezett csatlakozókapcsok alumíniummal való bekötésekor helyszűke miatt je­lentkeznek (pl. motorok kapcsolóléceinél); fokozot­tan megnyílnak az előreszerelés lehetőségei; két kö-50 tőelem előregyártott fémes összekötésével egyenes (toldó) kötésre alkalmas iker kötőelemet lehet létre­hozni; az elem és a lyuk megfelelő méretezésével egy csatlakozási ponton egynél több leágazóvezeték csat­lakoztatása is megoldható stb. A találmány szerinti 55 csatlakozó nemcsak fővezetékekhez, hanem külön­féle berendezések, készülékek, szerelvények csatla­kozótesteihez történő villamos csatlakozások megva­lósítására is alkalmas. 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Tömör - különösen alumínium - vezetőhöz va­ló villamos csatlakozó azzal jellemezve, hogy rugal-65 mas anyagból készült. Önmagában vagy a csatlakozó 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom