166504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többszintes vasbetonvázas épületek létesítésére

5 166504 6 árbocállványból áll. A 2 árbocállványok között egy fel-le mozgatható 3 darufej eltolhatóan van vezetve, amely egy vízszintes, mindkét oldalon kinyúló 4 gémmel rendelkezik. A 2 árbocállványok, a 3 daru­fej és a 4 gém rácsos szerkezetekként vannak ki­képezve, amint ez főként a 8-12. és a 20-22. áb­rákból tűnik ki. A többi ábrákon ezeket a 2, 3 és 4 darurészeket az egyszerűség kedvéért csak kontúr­vonalaikkal jelöltük. A két árbocállvány és a magassági értelemben ál­lítható 3 darufej között egy emelő- és támasztószer­kezet van beiktatva, amelyet a 8-12. ábrákon rész­letesebben tüntettünk fel. Ez az emelő- és támasztó­szerkezet egy függőleges helyzetű hidraulikus hen­gerből áll, amelyet 5 hivatkozási számmal jelöltünk, és amely felső végével a 3 darufejben fel-le mozgat­hatóan vezetett 7 kereszttartón van rögzítve. A felső 6 kereszttartó mindkét, a 3 darufejtől a 2 árbocáll­ványok felé kiugró végén egy-egy lefelé mozgatható, egy vízszintes határhelyzetben szilárdan megtartható 8 felfekvő kallantyúval, valamint egy-egy felfelé bil­lenthető, egy vízszintes határhelyzetben szilárdan megtartható 9 támasztókallantyúval rendelkezik. Ilyen jellegű 10 felfekvőkallantyú, valamint a 9 tá­masztókallantyúnak megfelelő 11 menesztőkallantyú az alsó 7 kereszttartónak mindkét, a 3 darufejtől a megfelelő 2 árbocállvány felé kinyúló végén elő van irányozva. A 8, 9, 10 és 11 felfekvő-, támasztó-és menesztőkallantyúk a 12 kiugrásokkal együttmű­ködnek, amelyek a 2 árbocállványokon vannak rög­zítve, és a 3 darufej felé nyúlnak ki. A 3 darufejnek a terepszinten, vagy a már kialakított építményrésze­ken álló 2 árbocállványokhoz viszonyított felemelé­séhez, a 9, 11 támasztó- és menesztőkallantyúkat ki­kapcsoljuk, azaz függőleges helyzetbe, a 8-11. ábrá­kon feltüntetett, működésen kívüli nyugalmi helyzet­be billentjük. A 3 darufej ekkor az alsó 7 kereszt­tartó 10 felfekvőkallantyúival a 2 árbocállványok egy 12 kiugrás-párján fekszik fel, és az 5 hidraulikus henger segítségével e henger löketmagasságának megfelelő szakasszal a 2 árbocállványokhoz viszo­nyítva emelhető és süllyeszthető. A felső 6 kereszt­tartó 8 felfekvő kallantyúit ekkor előnyösen egy füg­gőleges, működésen kívüli, a 12. ábrán feltüntetett nyugalmi helyzetben tartjuk, miáltal a kallantyúk a 12 kiugrások elhaladása során ezekkel már nem ke­rülnek kapcsolatba. A 3 darufejnek az 5 hidraulikus henger löketmagasságát meghaladó szakasszal törté­nő emeléséhez a felső 6 kereszttartó 8 felfekvő kal­lantyúit vízszintes hatáshelyzetükbe billent (9. áb­ra), és a 3 darufejet a 5 hidraulikus henger segítsé­gével oly mértékben felemeljük, amíg ezek a 8 fel­fekvőkallantyúk a legközelebbi, illetve a lehető leg­magasabb 12 kiugrás-párt a 2 árbocállványokon át­fogják, illetve ezeken túlhaladnak. E 12 kiugráso­kon való áthaladáskor a 8 felfekvőkallantyúk önmű­ködően kitérnek, azaz előrehaladva lefelé billennek, és azután felülről felfekszenek a maguk mögött ha­gyott 12 kiugrás-párra, amint ez főként a 10. ábrán jól látható. Ekkor a 3 darufejet a felső 6 kereszttartó 8 felfekvőkallantyúi és a 2 árbocállványok tartják meg. Ebben a helyzetben az alsó 7 kereszttartót az 5 hidraulikus henger behúzásával a feltámasztott 3 da­rufejhez viszonyítva addig emeljük, amíg 10 felfek­vőkallantyúi a 2 árbocállványok következő, illetve lehető legmagasabban fekvő 12 kiugrás-párján túl­haladnak, és azokon feltámaszkodnak (11. ábra). Az alsó 7 kereszttartó 10 felfekvőkallantyúi, amikor a 12 kiugrásokon túlhaladnak, előrehaladó, lefelé irá­nyuló elbillenésük eredményeként önműködően ki­térnek. Hasonló módon a 3 darufej lépésenként is lesüllyeszthető, ebben az esetben azonban a 8 és 10 felfekvő kallantyúkat a 2 árbocállványok 12 kiugrá­sain történő túlvezetésükhöz vagy egy nem ábrázolt vezérlőszerkezet segítségével, vagy kézi szabályo­zással előrehaladásuk során függőleges, a 12. ábrán feltüntetett nyugalmi helyzetükbe kell billenteni. Az 1 épületdaru előbbiekben leírt emelő- és tá­masztószerkezete egy tetszőlegesen, másként kiala­kított erőátadó szerkezettel helyettesíthető, amely a 3 darufejet a 2 árbocállványok által alkotott daruáll­ványhoz képest a mindenkor megkívánt állítás mér­tékével felfelé és lefelé elmozgatja. A 4 gémen, amely a 3 darufej emelésekor és süly­lyesztésekor a két 2 árbocállvány közé is be tud hatolni, egy hosszanti irányban meneszthető 13 futó­macska helyezkedik el. A 3 darufej egy felső, lé­nyegében V alakú, a 13 futómacska áthaladását le­hetővé tevő 14 átmenő nyílással rendelkezik, amint ez a 2. és 23. ábrán látható. A 13 futómacska a 4 gém teljes hosszában meneszthető. A 4 gém két olda­lán vízszintes, előrenyúló 15 tartókarok vannak a zsaluzatok felfüggesztéséhez előirányozva. Az épületdarunak az alkalmazását az alábbiakban egy kiviteli példa kapcsán fogjuk leírni, ahol az épü­letváz két párhuzamos, a 16 aknát határoló 17 hossz­falból és e hosszfal külső oldalfelületéből kiinduló, a hosszfalra merőleges 18, 118 keresztfalból áll, ami a 3-7. és a 13. ábrából látható. Ezek a 17 hosszfalak és az azokból kiinduló 8, 118 keresztfalak össze­függően vannak betonozva, és nemcsak az épület vázszerkezetét, azaz teherhordó részeit képezik, ha­nem az épületfalak térelhatároló részeinek is egy ré­szét. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy minden 17 hosszfalból négy 18, 118 keresztfal indul ki, amelyek közül a két külső 118 keresztfal az épü­let megfelelő külső falait alkotja, amint ez főként a 13. ábrából jól kivehető. Az 1-7. ábrákon viszont az épületváznak csupán a középső részét tüntettük fel a belső 18 keresztfalakkal és a 17 hosszfalak en­nek megfelelő középső szakaszával. A 18, 118 keresztfalak a 17-17 hosszfal-pár mind­egyik oldalán a megfelelő 17 hosszfallal együtt U alakú, az építmény külső oldala felé nyitott tereket határolnak. Az U alakú terek a 17-17 hosszfal-pár szemben fekvő oldalai egymással lényegében szem­ben fekszenek, mimellett azonban megfelelő, egy­mással szemben elhelyezkedő 18, 118 keresztfalak egymással nem esnek pontosan egy síkba, illetve nem kell, hogy pontosan egy síkba essenek, hanem egymáshoz viszonyítva némileg eltoltan helyezked­hetnek el, amint a 13. ábrán a két belső 18 kereszt­fal esetében látható. A 17-17 hosszfal-pár egymással szemben levő oldalai egymással szemben fekvő 18, 118 keresztfalak, előnyösen lényegében azonos hosz­szúságúak, a 17 hosszfalak által határolt 16 ak­na lényegében az épület közepén helyezkedik el. Ennek a 17 hosszfalakból és a 18, 118 keresztfa­lakból felépített vasbetonváznak az előállításához az 1 épületdaru különbözőképpen állítható fel. A 13. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom