166501. lajstromszámú szabadalom • Tekercselőszalag villamosgépek szigetelésére

166501 /. táblázat A keverék viszkozitása, kezdő érték Viszkozitás 20 C°-nál mérve Kísérlet A keverék viszkozitása, kezdő érték 2 óra után 50 C°-náI 24 óra után 50 C°-nál 3 nap után 50 C°-nál Vakpróba (a) 930 cP 1112 cP 1573 cP 2004 cP Kísérlet a találmány szerinti szalaggal (b) 930 cP 1022 cP 1731 cP 1960 cP Kísérlet olyan szalaggal, amelyet előzőleg kobalt-naftenát oldatba mártottunk (c) 930 cP 1068 cP 1806 cP 4065 cP //. táblázat Keverék gyorsító nélkül Keverék+0,25% benzildimetiíamin Keverék+kötőanyaggyorsító, kiindulva dietilaminból Hőmérséklet Keverék gyorsító nélkül Keverék+0,25% benzildimetiíamin 0,25% 0,5% i% 130 C° 160 C° nem mérhető 4—5 óra 60 min. 35 min. 46 min. 16 min. 28 min. 9 min. 18 min. 5 min. //. táblázat folytatása Keverék+kötőanyag-gyorsító, kiindulva dipropilamínból Keverék-hkötőanyagadaiék. Kiindulva diizobutilaminból vagy dibenzilamínból (összehasonlításul) Hőmérséklet 0,25% 0,5% i% 0,25% 0,5% i% 130 C° 160 C° 54 min. 1 17—min. 2 35 min. 1 ll~min. 2 28 min. .1 . 7— min. 2 >3 óra >2 óra >3 óra >2 óra >3 óra >2 óra A találmány szerinti szalag nem befolyásolja a kísérletben alkalmazott keverék gyanta-keményítő rendsze- 40 rét, azaz a szalagból nem oldódik ki a találmány szerinti gyorsító. Ezzel ellentétben a kobalt-naftenáttal előkezelt szalagból a kis molekulás gyorsító kioldódik, ami a tekintélyes viszkozitásnövekedésben mutatkozik meg. Másrészt bizonyítható, hogy a találmány szerinti sza- 45 lagban levő kötőanyag nagyobb hőmérsékletnél nagy mértékben rövidíti ugyanazon gyanta—keményítő-keverék gélesedési idejét, mint amilyent az előbbi kísérletnél alkalmaztunk. A gélesedési időt 130 C° és 160 C° között egy termosztátban határoztuk meg. 50 A gélesedési idő azt az időtartamot jelenti, amely azzal a pillanattal kezdődik, amikor a gyanta—keményítőgyorsító keveréket a reakcióhőmérsékletre hozzuk a termosztátban és addig a pillanatig tart, amikor a keverék már nem szabadon folyó, hanem géllé alakul. Ezt az idő- 55 pontot finom üvegbottal meg lehet állapítani úgy, hogy azt néhány másodpercenkint a keverékbe merítjük és kihúzzuk onnan. Mindaddig, amíg cseppképződés van, a gélesedés nem következett be. Végül növekvő viszkozitás mellett szálak képződnek, amelyek a gélesedés pilla- 60 natában elszakadnak. A II. táblázatból kitűnik, hogy az új kötőanyag gyorsító hatása jelentősen erősebb, mint a gyakorlatban az ilyen gyanta—keményítő-rendszerek számára gyakran javasolt gyorsító, 65 Az I. és II. táblázatokból látható, hogy a tercier aminocsoportokat tartalmazó gyantákat, amilyeneket a találmány szerint a szalag kötőanyagaként alkalmazunk, egyrészt nem oldja ki a szalagból az oldószertől mentes telítőgyanta, másrészt azonban ez a tekercsben maradó telítőgyanta keményedésére nagymértékben gyorsítóan hat annál a hőmérsékletnél, amelynél a gyakorlatban a tekercseket préselik. Ezzel szemben egy ennek megfelelően felépített kötőanyag és gyorsító, amely dialkilaminok bázisán épül fel és elágazó alkilmaradványokkal rendelkezik, gyakorlatilag nem mutat gyorsító hatást. A találmány segítségével ezért lényeges műszaki haladást érünk el: 1. Az új tekercselőszalaggal az impregnálási folyamatot a szalagnak gyorsító felvitele céljából való járulékos kezelés nélkül tudjuk végrehajtani, minthogy a kötőanyag és a gyorsító most egy és ugyanaz. 2. Az impregnálásra alkalmazott oldószermentes gyanta keményedését a szalag kötőanyaga nagymértékben gyorsítja. 3. Minthogy a szalag kötőanyaga az oldószermentes telítőgyantában az impregnálási idő folyamán alig oldható, telítőgyantákként lassan keményedő gyantarendszerek alkalmazhatók, amelyek hideg tárolásnál alig változnak és az impregnálási hőmérsékleten is csak csekély viszkozitásnövekedést mutatnak.