166494. lajstromszámú szabadalom • Készülék hő- és anyagátvitelre folyadék és gáznemű közeg között

5 166494 6 biztosítja, hogy a homlokfelületek meghosszabbításai belemessenek a folyadékelosztó felületbe, tehát a hom­lokfelületekről lecsurgó folyadék újból a folyadékelosztó felületre jusson. A folyadékvezető elemek nedvesítéséhez szükséges folyadékmennyiség szabatos biztosítása végett célszerű, ha a folyadékterelő szervek rézsútos homlokfelületében a folyadékvezető elemet övező csonkatölcsér van ki­alakítva, amely biztosítja, hogy a folyadékvezető elem burkolt részének nedvesítéséhez szükséges folyadék to­vábbjuthasson. Célszerű továbbá, ha azonos sorban el­helyezkedő folyadékvezető elemek folyadékterelő szervei távtartóként kialakított összefüggő szerkezeti darabot alkotnak, mert ez esetben a szomszédos folyadékvezető elemek közeinek rögzítéséhez nem kell külön távtartó elemekről gondoskodni. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertet­jük, amelyen a találmány szerinti készülék néhány példa­kénti kiviteli alakját tüntettük föl. A rajzon: Az 1. ábra az egyik példakénti kiviteli alak elölnézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet. A 3. ábra más példakénti kiviteli alaknak a 2. ábrához hasonló metszete. A 4. ábra ismét más példakénti kiviteli alak elölnézete. Az 5. ábra a 4. ábra V — V vonala mentén vett met­szet. A 6. ábra a találmány szerinti készülék változatának részben metszett oldalnézete. A 7. ábra a 8. ábra VII — VII vonala mentén vett metszet. A 8. ábra részlet nagyobb léptékű elölnézete. A 9. ábra a 8. ábrának megfelelő fölülnézet. A 10. ábra a találmány szerinti készülék további vál­tozatának függőleges hosszmetszete. Ali. ábrán a 10. ábra szerinti megoldás további pél­dakénti kiviteli alakjának függőleges metszete látható. Végül: A 12. ábra a találmány szerinti készülék példakénti kiviteli alakját vízköreivel együtt tünteti föl. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részle­teket jelölnek. Amint a rajzon látható, a találmány szerinti készülék 1. és 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjának ön­magában ismert módon filmképző 10 folyadékelosztó felülete van, amelyhez lap alakú folyadékvezető elemek csatlakoznak. Utóbbiak közül egyet 12 hivatkozási számmal jelöltünk. A 10 folyadékelosztó felület 14 tálca felé néz, amely a 12 folyadékvezető elemek alatt helyez­kedik el és 16 kiömlőcsonkkal van ellátva. A 14 tálca és 16 kiömlőcsonkja az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a készülék folyadékelvezető szervét alkotják. A 12 folyadékvezető elemek ebbe a 14, 16 folyadékelvezető szervbe vezetnek. A folyadék elosztócsöveken át érkezik, amelyek közül egyet 18 hivatkozási számmal jelöltünk. A18 elosztócsö­vek alatt a találmány értelmében folyadéktároló 20 edény van elrendezve, amely az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 18 elosztócsövekkel együtt a ké­szülék folyadékbevezető szervét alkotja. A folyadéktároló 20 edény egyik oldalát 22 bukógát alkotja, amelynek fölső 22a szintjét a találmány értel­mében 24 íves felület a 10 folyadékelosztó felülettel köti össze. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 24 íves felület törésmentesen csatlakozik mind a 22 bukógát fölső 22a szintjéhez, mind a 10 folyadékelosztó felület­hez. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén továbbá a 5 20 folyadéktároló edényben az áramlás irányába te­kintve a 22 bukógát előtt 26 válaszfal van, amely a 20 folyadéktároló edényt 28 beömlő oldalra és 30 ki­ömlő oldalra osztja. Ezek a 26 válaszfal alatt, nevezete­sen az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 32 nyíláson 10 át össze vannak kötve egymással. A találmány szerinti készülék ábrázolt példakénti ki­viteli alakjának működésmódja a következő: A 18 elosztócsöveken át 34 nyilak irányába érkező folyadék, például hűtővíz, a 20 folyadéktároló edény 15 28 beömlő oldalara jut, ahol a beömlés következtében örvénylő és hullámzó fölső rétegét a 26 gát visszatartja. Alsó rétege viszont a 32 nyíláson át egyenletes áramlással eléri a 30 kiömlő oldalt, ahonnan a nyugodt felső víz­réteg a 22 bukógát fölött — mint említettük — egyenle-20 tes áramlással a 24 íves felületre, majd erről a filmképző 10 folyadékelosztó felületre jut, ahol 36 vízfilmet alkot. A 10 folyadékelosztó felületen a 36 vízfilmet a 12 fo­lyadékvezető elemek felbontják és a 10 folyadékelosztó felületről a 14 tálcába vezetik. Közben a felbontott víz-25 film a 12 folyadékvezető lapokkal meghatározott felü­leten 38 harántirányban áramló levegővel érintkezik, miközben végbemegy a hő- és anyagátvitel, nevezetesen a víz lehűl, a levegő pedig fölmelegszik, egyben a víz el­párolgó részét magával viszi. 30 A lehűlt víz a 14 tálcában gyülemlik össze, ahonnan a 16 csonkon át 40 nyíl irányába távozik, hogy hűtő­vízként felhasználásra kerüljön. A 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abban kü­lönbözik az előbbitől, hogy íves felülete 24A és 24B sza-35 kaszból áll, amelyeket a 22 bukógáttal párhuzamos al­kotók határolnak és amelyek között vékony rések van­nak. Utóbbiak egyikét 42 hivatkozási számmal jelöltük. A 42 rések szélessége legföljebb 5 mm, különben a víz­réteg elválik a felülettől. Mint említettük, az ilyen elren-40 dezés a szerelés és gyártás szempontjából előnyös. To­vábbi könnyítést jelent, hogy a 24A, 24B íves felületben az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 44 törést is megengedtünk, amivel egyrészt csökkentettük a 38 irá­nyú méretet (vagyis a készülék „mélységét"), másrészt 45 enyhítettük a technológiai és szerelési követelményeket. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a 44 törés ne legyen kisebb, mint 2TC/3 radián, különben — mint ugyancsak említettük — a centrifugális és gravitációs erők a folya­dékfilmet leszakíthatják. 50 A 4. és 5. ábrán ikerelrendezésű példakénti kiviteli alak látható, ahol az ikerelrendezésű elemeket „a", illető­leg „b" betűvel kiegészített hivatkozási számokkal kü­lönböztetjük meg egymástól. Láthatjuk, hogy a 20 fo­lyadéktároló edénynek két átellenes 22a és 22b bukó-55 gátja van, amelyeket egy-egy 24a illetőleg 24b íves felület egy-egy 10a, illetőleg 10b folyadékelosztó felülettel köt össze. Ezek a készülék függőleges 46 középsíkjára tükör­képszerűen helyezkednek el. A folyadékvezető elemek e példakénti kiviteli alak esetén nem lapok, hanem 48a, 60 illetőleg 48b rudak (pálcák). E példakénti kiviteli alak egyébként ugyanúgy műkö­dik, mint az előbbiek, de fajlagos teljesítménye nyilván­valóan az egyoldalas kivitelekének gyakorlatilag két­szerese és ebben van előnye. 65 A 6. ábra szerinti változat esetén a folyadékelosztó 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom