166493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinek polimerizálására

5 166493 6 feltételek mellett végezzük a hőkezelést, hogy olyan pó­rusos oxidok keletkezzenek, melyekben a halogénnek az alumíniumhoz való atom-aránya a fentiekben megadott értéknek felel meg. A nyomás és a gázatmoszféra, amely­ben a hőkezelést végezzük, nem bír különösebb jelen­tőséggel. Gyakorlati szempontok miatt általában at­moszferikus nyomáson, közömbös gázatmoszférában dolgozunk. A hőkezelés időtartama sem befolyásolja különösebben a folyamatot; a hőkezelés ideje rendsze­rint 1—24 óra. Ezután a pórusos alumínium-oxidok felületére mag­néziumvegyületet választunk le. A pórusos oxidokra felvihető magnézium-vegyületek egyik csoportját a magnéziumhoz oxigénen keresztül kapcsolódó 1—6 szénatomos szerves csoportokat tar­talmazó szerves magnéziumvegyületek képezik. Az oxi­génatomon keresztül kapcsolódó 1—6 szénatomos szer­ves csoport például telített vagy telítetlen, elágazó vagy egyenes láncú vagy gyűrűs csoport lehet, amely adott esetben szubsztituenseket és/vagy a láncban heteroato­mot (például oxigén-, kén-, nitrogén- vagy foszfor-ato­mot) tartalmazhat. Az 1—6 szénatomos szerves csoport előnyösen szénhidrogén-csoport, célszerűen alkil-, aril-, alkenil-, cikloalkil-csoport vagy acil-csoport lehet. E csoportok adott esetben helyettesítőket hordozhatnak. Ezen vegyületek közül a következőket említjük meg: magnézium-alkoxidok, mint pl. a metilát, etilát, izo­propilát és ciklohexanolát és benzilát, magnézium-fenoxidok, pl. fenolát, tetszőlegesen hidratált magnézium-karboxilátok, pl. az acetát, a magnéziumnak oxigént és nitrogént tartalmazó szerves vegyületei, azaz olyan vegyületek, amelyek mag­nézium-oxigén-nitrogén-szervesgyök-rendszert tartal­maznak. Ilyenek pl. az oximátok, elsősorban alkalma­sak a butil-oximát, dimetil-glioximát és a ciklohexil­-oximát, a hidroxilamin sói és különösen a N-nitrozo-N-fenil­-hidroxilamin származékai, valamint magnézium-kelátok, azaz olyan oxigén-tartalmú szer­ves vegyületek, amelyek legalább egy magnézium-oxi­gén-szervesgyök sorrendnek megfelelő kötést és legalább egy koordinatív magnéziumkötést is tartalmaznak és így e vegyületekben magnéziumtartalmú heterociklus alakul ki. Ilyenek pl. az enolátok (különösen az acetil-aceto­nát), valamint azok a komplexek, amelyeket olyan fe­nolszármazékokból kaphatunk, melyek a hidroxilcso­porthoz képest ortohelyzetben egy elektron-donor cso­portot tartalmaznak (elsősorban a 8-hidroxi-kinolinát). Az oxigént tartalmazó szerves magnéziumvegyületek továbbá a következők lehetnek: több különböző szerves gyököt tartalmazó vegyüle­tek, amilyen pl. a magnézium-metoxi-etilát, a magnéziumnak és valamely más fémnek alkoxidjai és fenoxidjai, mint pl. a Mg Al(OR)42 és a Mg3 Al(OR) 62 és két vagy több, az előzőkben jellemzett szerves oxigén tartalmú vegyület keveréke. Az oxigént tartalmazó szerves magnézium-vegyületek közé tartoznak végül azok a komplex vegyületek, me­lyek több 1—6 szénatomos szerves gyököt tartalmaznak oxigénen keresztül a magnéziumhoz kötve. Az oxigén-tartalmú magnézium-vegyület tartalmaz­hat pl. egyidejűleg szerves és szervetlen oxigén-tartalmú gyököket is. E vegyületek olyan szerves gyököket is tartalmazhat­nak, amelyek közvetlenül a szénen keresztül kötődnek a magnéziumhoz. Ezek közül említhetjük például a magnézium-hidroxi-metilátot és a magnézium-etil-eti-5 látót. Különösen előnyösen alkalmazhatunk olyan szerves oxigéntartalmú magnéziumvegyületeket, amelyek csak magnézium-oxigén-szervesgyök kötésrendszert tartal­maznak. Ezek között a magnézium-alkoxidok és -feno-10 xidok adják a legjobb eredményt. A porózus alumínium-oxidra felvihető vegyületek má­sik csoportját képezik azok a magnézium-vegyületek, amelyek legalább egy magnézium-halogén kötést tartal­maznak. A magnéziumhoz kötött halogén lehet fluor, 15 klór, bróm vagy jód. Legelőnyösebb a klór alkalmazása. A következő ilyen típusú vegyületek jöhetnek számí­tásba : közönséges magnézium-dihalogenidek, amelyeket a konvenció szerint „vízmentes"-nek nevezünk ugyan, de 20 valójában egy molekula dihalogenidre vonatkoztatva egy molekula vagy ennél kevesebb vizet tartalmaznak (ezek közül példaként az ún. „kereskedelmi vízmentes" magnézium-dikloridot említjük meg), magnézium-dihalogenideknek különböző elektron-25 -donorokkal képzett komplexei, ilyenek pl. az ammónia­-komplexek, (MgCl2 • 6NH3 és MgCl 2 • 2NH3 ), vala­mint az alkoholokkal alkotott komplexek, (MgCl2 • • 6CH3 OH, MgCl 2 • 6C2 H 5 OH és MgCl 2 • 6C3 H 7 OH); a hidratált magnézium-dihalogenidek, amelyek egy 30 molekula dihalogenidre számítva egy molekula víznél többet tartalmaznak, ilyenek pl. a MgCl2 • 6Ha O, a MgCl2 • 4H2 0 és a MgCl 2 • 2Ha O. Az ezen, második csoportba tartozó magnézium-ve­gyületek közül a dihalogenidek a legalkalmasabbak ka-35 talizátor-komplex előállítására; a legjobb eredményre a hidratált magnézium-dikloridok használata vezetett. A fent felsorolt vegyületeket egymással keverve is fel­használhatjuk. A porózus alumíniumoxidra felvihető magnézium-40 vegyületek harmadik és utolsó csoportját azok a vegyü­letek alkotják, amelyek molekulájukban egyidejűleg tar­talmaznak magnézium-halogén és magnézium-oxigén kötéseket. Ilyen típusú vegyületekre példaként a követ­kezőket említhetjük meg: 45 azon vegyületek, amelyek a magnézium-halogén köté­sen kívül (ez elsősorban magnézium-klór kötés) egy szervetlen gyököt is tartalmaznak oxigénen keresztül a magnéziumhoz kötve pl. hidroxilgyököt, ilyenek a Mg(OH)Cl és a Mg(OH)Br, 50 olyan vegyületek, amelyek a magnézium-halogén kö­tésen elsősorban magnézium-klór kötésen kívül mag­nézium-oxigén-szervesgyök kötést tartalmaznak. A szer­vesgyök előnyösen a már ismertetettek közül választha­tó, legjobb eredményre a magnézium-klór-alkoxidok és 55 klór-fenoxidok [pl. Mg(OCH3 )Cl, Mg(OC 2 H 5 )Cl és Mg(OC2 H 5 )Cl], alkalmazása vezetett, hidratált magnézium-halogenidek hidrolízis-termékei (elsősorban kloridok), amennyiben ezek ugyancsak tar­talmaznak magnézium-halogén kötést, és 60 olyan keverékek, amelyek halogén-tartalmú és oxigén­-tartalmú magnézium-vegyületekből állnak. Az ilyen keverékekre tipikus példa a bázisos magnézium-haloge­nidek, (elsősorban a kloridok), pl. a MgCl2 • MgO • • H2 0, MgCl 3 -3MgO-7H a O és a MgBr 2 -3MgO-65 .6H2 0, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom