166481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új optikailag aktív alfa-aminooxikarbonsavak és savaddiciós sóik előállítására

166481 a/2. DL-«-(N-t-butiloxikarbonil-aminooxi)-ß-metil­-vajsav rezolválása. 3,77 g (16,2 mól) DL-oe-(N-t~butiloxikarbonil-amino­oxi)-ß-metil-vajsavat (melyet az l.a/1. alatt leírt mó­don állítunk elő a DCH sóból) 40 ml száraz tetrahidro­furánban oldunk és hozzáadunk 1,09 g (8,1 mól) (+ )-amfetaminbázist. Az oldatot két óra hosszat 0 °C-on hagyjuk állni, majd a kivált kristályokat szűr­jük, így 2,9 g (98%) diasztereomer sót kapunk, melynek olvadáspontja: 155—161 °C. A só többszöri száraz tet­rahidrofuránból történő átkristályosításával 170—173 °C olvadáspontú és [aß? = +91° (c = 1; etanol) fajlagos forgatású termékhez jutunk. A sót éter és sósav oldattal megbontva D-a-(N-t­-butiloxikarbonil-aminooxi)-ß-metil-vajsavat nyerünk. Op.:86—87 °C [ag = + 87,5° (c = 0,9; etanol). A rezolválás anyalúgjából többszöri frakcionált kris­tályosítással nyerhető az L-a-(N-t-butiloxikarbonil-ami­nooxi)-ß-metil-vajsav. Op.: 84—85 °C. [a]j* = —83° (c = 1; etanol). 4. példa Védett oc-aminooxi-kapronsavak a/l. DL-a-(N-terc-butiloxikarbonil-aminooxi)-kap­ronsav. 39 g (0,2 mól) DL-a-brómkapronsavat, 22,4 g (0,4 mól) káliumhidroxidot és 26,6 g (0,2 mól) N-terc-bu­tiloxikarbonil-hidroxilamint az l.a/1. pontban leírt mó­don reagáltatunk és dolgozunk fel. így 29,82 g (35%) DL-a-(N-terc-butiloxikarbonil-aminooxi)4capronsav DCH sót nyerünk, amelyet a szokásos módon megbont­va 12,5 g (73%) cím szerinti vegyületet kapunk. Op.:75—76 °C. a/2. DL-a-(N-t-butiloxikarbonil-aminooxi)-kapron­sav rezolválása. 1,0 g (4 mól) DL-a-(N-t-butiloxikarbonil-aminooxi)­-kapronsavat 10 ml száraz éterben oldunk és hozzáadunk 0,27 g (2 mól) ( + )-amfetamin bázist. Az oldatot más­napig 0 °C-on állni hagyjuk, majd a kivált sót szűrjük. Súlya: 0,52 g (68%). Op.: 148—151 °C. [a]*? = + 40° (c = 1; etanol). A diasztereomer só száraz tetrahidrofuránból kris­tályosítható. Op.: 150—152 °C. [oc]2 D 8 = +48° (c = l; etanol). A sót éter és normál sósav között megoszlatva az éte­res oldatból DCH hozzáadásával leválasztható a D-a­-(N-t-butiloxikarbonil-aminooxi)-kapronsav DCH só. Op.: 122—123 °C. [aß8 = + 32° (c =0,7; etanol). 10 Az anyalúg feldolgozásával nyerhető az L-a-(N-t­-butiloxikarbonil-aminooxi)-kapronsav DCH só. Op.: 124—126 °C. [a]TM = —24,5° (c = 1; etanol). Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az (I) általános képletű, új, optikailag ak­tív oc-aminooxi-karbonsavak és savaddíciós sóik — e képletben R 2—6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot jelent, azzal a megszorítással, hogy 4 15 szénatomos elágazó szénláncú alkilcsoport esetében jelentése más, mint ß-metil-propilcsoport — előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (II) álta­lános képletű nitrogénen védett hidroxilamin származé­kot 20 — e képletben X jelentése benzil-, p-klórbenzil-, vagy terc-butil-cso­port — és valamely (III) általános képletű racém a-halogén-kar­bonsavat vagy ennek optikailag aktív izomerjét 25 — e képletben R jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerinti­vel, Y jelentése halogénatom — valamely bázis jelenlétében és inert oldószeres közeg-30 ben reagáltatunk, majd az így kapott (IV) általános kép­letű racém vagy optikailag aktív vegyületet — e képletben X és R jelentése azonos a fenti meghatározás szerinti­vel — adott esetben rezolváljuk, majd az optikailag ak-35 tív izomereket savval kezeljük, a kapott savaddíciós sót kívánt esetben szabad bázissá, kívánt esetben egy ka­pott bázist más savaddíciós sóvá alakítunk át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy bázisként nátriumhidroxidot 40 vagy káliumhidroxidot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy ( + )-ß-fenil-izopropilamin­nal, vagy (—)-N-metil-efedrinnel rezolválunk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód-45 ja, azzal jellemezve, hogy égy (IV) általános képletű vegyület savas kezelését szobahőmérsékleten sósavas etilacetáttal végezzük. 5. Az előzq igénypontok bármelyike szerinti eljárás továbbfejlesztése tuberkulosztatikus hatású gyógyszer-50 készítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy ható­anyagként valamely (I) általános képletű optikailag ak­tív a-aminooxi-karbonsavat vagy valamely savaddíciós sóját ebben a képletben R jelentése azonos az 1. igény­pont tárgyi körében megadottal — mint hatóanyagot 55 a gyógyszerkészítmények szokásos hígító-, hordozó-, töltő-, és/vagy egyéb segédanyagaival összekeverünk. 1 lap rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76.2770.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom