166455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazolo [4,5-B] piridinek előállítására

166455 vegyületet ezután kondenzálószer, például foszforoxiklorid jelenlétében 1—20 órán át forraljuk, vagy az amidot polifoszforsav jelenlétében 5—60 percig 100— 300 C°-on, előnyösen 130—230 C°-on tartjuk. Az utóbbi gyűrűzárási reakcióban foszforoxiklorid helyett egyéb 5 kondenzálószereket, például foszforpentoxidot, foszforoxibromidot, tionilkloridot vagy foszfortribromidot is felhasználhatunk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 10 1. példa 2-(4-Fluor-fenil)-oxazolo 4,5-b piridin 15 21 g 2-amino-3-hidroxi-piridin és 150 g 4-fiuor-benzoesavanhidrid elegyét ömledék képződéséig melegítjük, majd az ömledéket visszafolyatás közben forraljuk. 10 perc elteltével a melegítést megszüntetjük, majd 20 néhány perces hűtés után az ömledéket 2 liter benzolba öntjük. A kapott oldatot 4 X 200 ml 2,5 n vizes sósavoldattal extraháljuk. A savas oldatot vizes nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk, a csapadékot leszűrjük és 90 ml abszolút etanolból átkristályosítjuk. Ily módon 25 2-(4-fluor-fenil)-oxazolo[4,5-6]piridint kapunk; op.: 146 C°. A fenti eljárással, pirid-3-il-karbonsavanhidrid felhasználásával állíthatjuk elő a 2-(pirid-3-il)-oxazolo[4,5--6]piridint;op.: 155—156 C°. 30 2. táblázat Reakció hőm. C R1 R Op. c° 210 H ß-naftil-160—161 185 H 2,4-difiuor-fenil-140—142; 200 H 3-nitro-fenil-199—201 200 H bifenil-188—189 160 H 2,5-difluor-fenil-130—132 170 H ciklohexil-95—96 175 H 2-bróm-fenil-60—61 210 H 4-metilszulfonil-fenil-277—279 175 H pirid-2-il-197—198 210 H pirid-4-il-171—173 210 H 2,6-cifluor-fenil-113—114 160 H 2-trifhiormetil-fenil-63—64 180— 205 H 2-metilszulfonil-fenii-140—144 180— 185 H tiazol-4-il-215—216 180— 185 H 3-hidroxi-fenil-209—210 180— 185 H 2-metiltio-fenil-135,5—137,5 225 H imidazol-4-(vagy 5-)il-271—272 180— 185 H 3-metiltio-fenil-82—84 2. példa 2-(2-Fluor-ferdl) -oxazolo 4,5-b piridin 35 3,3 g (0,03 mól) 2-amino-3-hidroxi-piridin, 5,6 g (0,04 mól) 2-fluor-benzoesav és 12 g polifoszforsav elegyét 10 percig 175 C°-on tartjuk. Az elegyet kissé lehűtjük, majd jeges vízbe öntjük. Az elegyet a polifoszforsav 40 elbontása érdekében keverjük, majd ammóniumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A kivált csapadékot leszűrjük és benzol és petroléter elegyéből átkristályosítjuk. 4,0 g 2-(2-fluor-fenil)-oxazolo[4,5-6]piridint kapunk; op.: 126—127 C°. 45 A 2. példában leírt eljárást ismételjük meg azzal a kü lönbséggel, hogy 2-fluor-benzoesav helyett ekvivalens mennyiségű, a (III) általános képletnek megfelelő karbonsavból Z = —OH) indulunk ki. A 2. táblázatban 50 felsorolt (I) általános képletű vegyületeket kapjuk. 3. példa N-Metil-2-(2-fluor-fenil)-oxazolo 4,5-b piridinium-jodid 600 mg 2-(2-fluor-fenil)-oxazolo[4,5-6]piridin és 10 ml metiljodid 75 ml acetonnal készített oldatát 3 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldatot szárazra pároljuk, és a maradékot éterrel extraháljuk. Az éterben oldhatatlan anyagot metanol és etilacetát elegyéből átkristályosítjuk. 500 mg N-metil-2-(2-fluor-fenil)-oxazolo[4,5-fe]piridinium-jodidot kapunk; op.: 229 C°. 55 60 65 4. példa 2-(2-Ciano-fenil)-oxazolo 4,5-b piridin 2,8 g 2-(2-bróm-fenil)-oxazolo[4,5-6]piridin, 1,6 g réz(I)-cianid és 15 ml N-metil-pirrolidon elegyébe 5 percig nitrogéngázt vezetünk. A légmentesített elegyet 5 órán át olajfürdőn, nitrogénatmoszférában 175 C°-on tartjuk, majd szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni. A reakcióelegyhez 75 ml 10%-os ammóniumhidroxidoldatot adunk, a kivált csapadékot leszűrjük, 100 ml forrásban levő metilénkloriddal extraháljuk, és a metilénkloridos oldatot bepároljuk. A maradékot metilénkloridból átkristályosítjuk. 166—167 C°-on olvadó 2-(2-ciano-fenil)-oxazolo[4,5-i)]piridint kapunk. 5. példa 250 súlyrész 2-(2-fluor-fenil)-oxazolo[4,5-6]piridin és 25 súlyrész laktóz keverékét megfelelő mennyiségű vízzel összegyúrjuk, és a masszához 100 súlyrész kukoricakeményítőt adunk. A keveréket 16 mesh száltávolságú szitán granuláljuk. A granulátumot 60 C-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárítjuk, majd 16 mesh száltávolságú szitán újra granuláljuk. A kapott granulátumot 3,8 súlyrész magnéziumsztearáttal keverjük össze, és a keveréket tablettákká préseljük. A fenti tablettás készítmény előállításához 25, 100, 250 vagy 500 súlyrész más (I) általános képletű vegyületet is felhasználhatunk. A tablettás készítmények gyulladásgátló, lázcsillapító és/vagy fájdalomcsillapító gyógyszerekként alkalmazhatók.