166447. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés nyúlásmérőbélyeges mérőérzékelő villamos jelének kompenzálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. II. 26. Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1976. V. 31. (ME—1035) 166447 Nemzetközi osztályozás: G 01 1 1/22 ' v\ y Feltaláló: Papp Kálmán oki. villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Áramköri elrendezés nyúlásmérő bélyeges mérőérzékelő villamos jelének kompenzálására i Számos műszaki—fizikai mennyiség —súly, erő, nyo­más, alakváltozás stb. — mérése egyszerű eszközökkel visszavezethető villamos mennyiség mérésére, alakvál­tozásra impedanciáját változtató rugalmas mérőelem, pl. nyúlásmérő bélyeg segítségével. Ilyen mérőérzékelők 5 az iparban széleskörű alkalmazást nyernek. A nyúlásmérő bélyeg alakváltozás okozta ellenállás­változását váltakozóáramú hídkapcsolásban mérik. A híd kimenő jelét — feszültséget, vagy áramerősséget — általában kompenzációs áramkörben dolgozzák fel. 10 A kompenzációs áramkör elvi kialakítása független attól, hogy a kompenzálót kézzel kell-e kiegyenlíteni, vagy a kiegyenlítés automatikus, pl. szervomotor segít­ségével. Az ismert feszültségkiegyenlítő kapcsolás esetében a 15 nyúlásmérő bélyegekből álló, hídkapcsolású mérőérzé­kelő és az ugyancsak hídkapcsolású kompenzáló kime­nőfeszültségei soros kapcsolásban erősítőhöz csatlakoz­nak. A két híd bemenő sarkaira a tápfeszültséget tᣭtranszformátor szolgáltatja, amelynek, két szekunder 20 tekercse van. A kompenzáló változtatható ellenállásá­nak kézi, vagy önműködő szabályozásával beszabályoz­ható, hogy a kompenzáló kimenő feszültsége a mérő­érzékelő kimenő feszültségével ellentetten egyenlő le­gyen. A mérendő mennyiség mértékére a változtatható 25 ellenállás mozgó részének helyzete jellemző. Az ugyancsak ismert áramkompenzáló kapcsolás az előbbitől abban különbözik, hogy a két ellenálláshíd ki­menő sarkai párhuzamos kapcsolásban csatlakoznak az erősítőhöz. A kompenzáló híd együttfutó változtatható 30 ellenállásainak és illesztőellenállásainak megfelelő érté­keinél a két híd kimenő feszültsége zérus, rövidzárási árama ellentetten egyenlő, a két híd látszólagos rövid­zárlatában van. Ismert végül a fenti mérési elvek továbbfejlesztése (148 755 lajstromszámú magyar szabadalom) oly mó­don, hogy a hídkapcsolású kompenzáló is nyúlásmérő bélyegekből áll, amelyek rugalmas álakváltóztató testre voltak felerősítve és ellenállásuk a rugalmas test alak­változásával együtt változik. A mérendő mennyiség a test alakváltozásának mértéke jellemző. Az ismert kompenzáló áramkörök azokban nem szol­gáltatnak eléggé pontos eredményeket. Ennek okai az áramkörökben fellépő járulékos paraméterek. Az ellen­álláshidak és az azokat hordozó földelt fémfelületek között elosztott kapacitás lép fel. A mérőérzékelő és a kapcsoló közötti hosszú kábel erei, valamint az erek és a földelt árnyékolás között, az elosztott kapacitásokból és átvezetésekből admittancia jön létre. A táptranszfor­mátor két szekunder tekercse, valamint a tekercsek és a földelt vasmag között szórt kapacitás, továbbá a sze­kunder tekercsek szórásából eredő induktivitás van. A járulékos paraméterek fellépése számos hátrányos következménnyel jár: — A szórt kapacitások következtében kompenzációs maradékfeszültség lép fel, amelyet csak külön erre a célra beépített kapacitív nullázó szervekkel lehet kiegyenlíteni. — Ha a kábel nem rögzített — pl. erőmérőcella a daruhorogban — a kapacitások a kábel helyzetétől 166447 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom