166445. lajstromszámú szabadalom • Kör-egyenes generátor
3 166445 4 A kör-egyenes generátor bemenetén a generálandó körív B végpontjának relatív AX és A Y koordinátáit, a körív Q középpontja relatív XO és YO koordinátáinak abszolút értékét, a síknegyedet, amelybe a generálandó körív beleesik és a körív körüljárási irányát kapja meg digitális adatok formájában. A síknegyedet az x — y koordinátarendszerben a B végpont AX és AY koordinátáinak előjele szabja meg. Az 1. ábrán szemléltetett körív a bekarikázott számmal jelölt első síknegyedbe esik, a második, harmadik és negyedik síknegyed egymás után az óramutató járásával ellentétesen következik. Az egy bemeneti adatcsoporttal megadott körív semmiképpen sem lehet hosszabb egy negyed-körnél, azaz a körívnek a Q középponthoz rögzített koordináta-rendszer egy síknegyedén belül kell elhelyezkednie. A körüljárási irány pozitív, ha ellentétes az óramutató járásával. Az 1. ábrán a körüljárási irány negatív. A DDA elven történő körgenerálásnál a körív mindenkori következő pontját az előző pontban levő iránytangensből kell kiszámítani. Látható az 1. ábrán, hogy az A kezdőpont r iránytangensének x és y irányú összetevői rx = r • cos x és ry =r • sin a, ahol x az iránytangens hajlásszöge. Mivel a kör generátor a körívet az A kezdőpontba helyezett x — y koordináta-rendszerben növekményesen generálja, minden következő ponthoz x és/vagy y irányú növekmény (vagy csökkentés) útján jutunk. Látható, hogy az A kezdőpont r iránytangensének rx , illetőleg r y összetevője arányos a Q középpont relatív YO, illetőleg XO koordinátáinak értékével: rx =k-Y0 (1) ry =k-X0, (2) ahol k állandó. Ily módon a körív generálás kezdetén az x irányba YO koordinátával, az y irányba pedig XO koordinátával arányos növekményt kell képezni. Mivel a generátor a körív mindenkori következő pontját az előző pont iránytangensének összetevőiből számítja ki, ezért a mindenkori körívpont kiszámítása után az iránytangenst, illetőleg annak összetevőit módosítani kell, és csak ezután kezdődhet az újabb körívpont kiszámítása. Ha a következő körívpontba x irányú lépéssel jutunk, akkor az iránytangens y irányú összetevőjének, y irányú lépés esetén pedig az x irányú összetevőjének kell módosulnia. A módosítás jelenthet növelést vagy csökkentést, hogy adott esetben miről van szó, az függ a síknegyedtől, melyben a generálás folyik és a kör köjüjjáráaülftnyától. Az 1. ábra szerinti példánál az első síkfljgyedheí|,.az óramutató járásával megegyező irányban f£rténő Uf(>erálásnál a kezdő iránytangens y irányú összctK[Yője cikken, az x irányú növekszik. Az iránytangen* nöwfc^ő x irányú összetevőjéhez y irányú lépésenként t*«t kell hozzáadni, az iránytangens csökkenő y irányú ÖBMetev^jéből x irányú lépésenként 1-et kell levonni. A móéftijaó értéket az egyes iránytangens összetevőkfcjpjp va^f^pz/á kell adni, vagy le kell vonni. Valamennyi eset« «értéket az I. táblázat mutatja. /. táblázat . & Kör körüljárási iránya az óramutatóval Iránytangens összetevőinek abszolút értéke ás Kör körüljárási iránya az óramutatóval x irányú y irányú ellentétes csökken nő 1 megegyező nő csökken ellentétes nő csökken 2 megegyező csökken nő ellentétes csökken nő 3 megegyező nő csökken ellentétes nő csökken 4 megegyező csökken nő Egyenes szakasz generálását a 2. ábra alapján magya-25 rázzuk. Látható, hogy itt az r iránytangens a generálás során nem változik, és rx , illetőleg r y összetevőjének értéke a B végpont relatív koordinátaértékeivel arányos: rx = k-AX (3) 30 ry =k-AY, (4) ahol k állandó. Az (1) és (2), valamint (3) és (4) összefüggésekből látható, hogy míg körnél az iránytangens kezdeti rx összetevője YO koordinátával, ry összetevője XO koordi-35 nátával arányos, addig egyenesnél az rx összetevő AX koordinátával, az ry összetevő pedig AY koordinátával arányos. Tehát a találmány szerinti generátornak körív szakasz generálásakor az YO, illetve az XO koordináta adatokat fogadó bemenetein egyenes szakasz generálása 40 esetén a AX, illetve a AY koordináta adatokat kell megkapnia. A 3. ábrán szemléltetett találmány szerinti köregyenes generátor x irányú léptető xlép impulzusait szolgáltató impulzussorozatot digitális 150 szorzómű képezi 45 az iránytangens 151 alaptárolóban tárolt x irányú öszszetevője és az órajel összeszorzásával. Szorzóműként bármely rendszerű, pl. akár a „metahisztémás", akár a ^parahisztémás" néven ismert digitális szorzómű alkalmazható. Minden egyes xlép impulzus egy egységnyi — 50 pl. a generátorhoz csatlakoztatható megjelenítő eszköz képernyőjén egy raszteregységnyi — x irányú elmozdulást jelent, pozitív vagy negatív irányba. A generálandó kör vagy egyenes szakasz végpontjának AX koordinátáját tároló 152 tároló tartalmából minden egyes xlép 55 impulzus 1 levonását eredményezi. Amikor a 152 tároló tartalma zérus lett, 153 vezérlőmű 171 kimenetén megszünteti az x irányú 150 szorzómű X órajelét és ezzel az x irányú generálást, mivel az ábraelem végpontját x irányban már elértük. Az y irányú ylép impulzusok kép-60 zésére hasonló felépítésű 154 szorzóművet, 155 alaptárolót és 156 tárolót tartalmazó másik generátor rész szolgál. Ezeket a 153 vezérlőmű 172 kimenetén szolgáltatott Y órajellel vezérli. Mindkét X és Y órajelet a köregyenes generátorba érkező vagy ott előállított központi 65 órajel kapuzásával lehet előállítani. Az iránytangens
