166444. lajstromszámú szabadalom • Nagy húzóigénybevételnek kitett kábel
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. III. 15. Közzététel napja: 1974. IX. 28. Megjelent: 1976. V. 31. (MA—2461) 166444 Nemzetközi osztályozás: H 01 b 5/10 Feltalálók: Kertész Zoltán oki. vegyészmérnök, 42,5% Frank Endre nyugdíjas, 42,5% Hupuczi István üzemvezető, 15,0% Budapest Tulajdonos: Magyar Kábel Művek, Budapest Nagy húzóigénybevételnek kitett kábel i A találmány tárgya nagy húzóigénybevételnek kitett kábel, a kábel tengelyvonalában elrendezett szigetelt érrel. Nagy húzó igénybevételnek kitett kábelek egy erűek, vagy több erűek lehetnek. Ilyen nagy húzóigénybevétel- 5 nek kitett kábel például a fúrólyukak vizsgálására alkalmazott karottázs-kábel, amelyet a technika mai állása szerint 9000 méter hosszúságig készítenek. A karottázskábeleknek körülbelül tíz tonna súlynak megfelelő húzóigénybevételt kell károsodás nélkül elviselniük. 10 Fúrólyukak szelvényezésekor a karottázs-kábel végén elhelyezett mérőszonda helyét a karottázs-kábel fúrólyukba leengedett szakasza hosszának mérésével határozzák meg, a karottázs-kábelnek tehát lehetőleg elhanyagolható, de feltétlenül jól definiált nyílással kell ren- 15 delkeznie. Karottázs-kábeleknek általában hét szigetelt ere van, amelyek közül egy a kábel tengelyvonalában egyenesvonalban van elrendezve, a többi hat ér pedig a tengely-Vonalban elrendezett ér köré van sodorva. A hat ér 20 sodrása azonos irányban történik, tehát a hat sodrott ér egymással párhuzamos elrendezésű. A nagyhosszúságú karottázs-kábelek fenti elrendezésű kábelszerkezetét a húzóerő felvételére alkalmas páncélzat veszi körül, amely a kábelszerkezet köré két rétegben sodort acél- 25 huzalokból vagy acélpárnákból áll. A kábel húzásra leginkább igénybevett ere a kábel tengelyvonalában egyenes vonalban elrendezett ér. Amíg ugyanis az e köré sodrott hat ér a kábel hosszának változását a sodrás menetemelkedésének változása révén 30 az érben levő huzal vagy huzalok lényeges nyúlása nélkül követni képes, az egyenes vonalban elrendezett érnek pontosan annyit kell nyúlnia, amennyit a kábel nyúlik. Amennyiben az eret lágyított vörösréz-huzalokból építik fel, ahol az ér tengelyvonalában elrendezett egyenesvonalú huzal köré hat további vörösréz huzal van sodorva, az ér a kábel megnyúlását képes követni. A megnyúlásból kismértékű keresztmetszet-csökkenés előáll ugyan, de szakadás nem következik be. Az egyenesvonalú rugalmatlan, lágy vörösréz ennek során azonban a teljes megnyúlásnak megfelelő maradó nyúlást szenved. A kábelen a húzóigénybevétel megszűnésével a kábel rugalmas nyúlásának megfelelő kontrakció megy végbe. Kontrakcióra a plasztikus deformációra hajlamos vörösréz nem képes, ezért a maradandó nyúlást szenvedett ereket a kábelben nagy erővel végbemenő összehúzódás hurkok, kitüremkedések képződése mellett nyomja össze. A maradandó megnyúlásból eredő fölösleges gyűrődések formájában helyezkedik el, amelyek a kábel külső páncélzatán is észrevehető dudorokat okoznak. Ezek a gyűrődések az ért alkotó huzalok törését és zárlatot okoznak. A fenti hibák kiküszöbölésére a kábel tengelyvonalában elhelyezett 1 + 6-os szerkezetű ér kialakításában két megoldás ismeretes: egyikben az ér tengelyvonalában elhelyezett és 0 0,3 vagy 0 0,4 mm átmérőjű ónozott vagy ezüstözött vörösréz huzalokkal körülsodrott huzalt rugalmas műanyaghuzalból, vagy műszálból készített sodraiból képezik ki, amely az alakváltozást rugal-166444 1
