166440. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúszerkezet folyékony üzemanyagokhoz

5 166440 6 mozogjanak abból a célból, hogy a szivattyúszerke­zet maximális teljesítménye alatt maximális üzem­anyagról gondoskodjunk. A szivattyúszerkezet előzőkben ismertetett ilyen formái jól ismertek és ismert, hogy a befecskendező fúvókákban olyan szelepek vannak, amelyek csak akkor nyitnak, ha a fúvókákra vitt nyomás elér egy előre meghatározott értéket. Ezek a szelepek az űzemanyag-befecskendező szivattyú által végzett üzemanyag-szállítás végén gyorsan zárnak, és ezál­tal az üzemanyag motorba való táplálásának gyors befejeződését okozzák. Azt találtuk, hogy ilyen szerkezetkialakítás esetén a szelepek zárása az űzemanyag-befecskendező fúvókákban olyan nyo­máshullámokat kelt, amelyek a fúvókát szivattyú­szerkezethez kapcsoló csővezetékben, a nyitott 110 kiömlőnyílásban, 109 kiömlőcsatornában, tengely­irányban elnyúló 108 csatornában és az üzemanyag­befecskendező szivattyú szivattyúkamrájában hátra­felé és előre haladnak. Bizonyos esetekben - ami­kor a 109 kiömlőcsatorna és 110 kiömlőnyílás közötti összeköttetés megszakad - lehetséges, hogy az el­osztó testben levő üzemanyag jelentős nyomás alatt van, ugyanakkor más esetekben ennek nyomása alat­ta lehet annak, mint amit normál körülmények kö­zött várni lehet. Ez arra vezethet, hogy a szivattyú­szerkezet kivezetőnyílásokhoz való szállításában nem kívánatos változások lépnek fel. Ennek a hátrányos tulajdonságnak kiküszöbölése céljából a 109 kiömlőcsatornában 130 kiömlőszelep van, amely egy rugó és az üzemanyag visszáramá­nak hatására zár akkor, amikor a 105 görgők a bü­työknyúlvány tetőpontja fölött gördülnek. Ezenkívül mindegyik 110 kiömlőnyílásban 131 nyomást léte­sítő szelep van, amely a 109 kiömlőcsatorna és 110 kiömlőnyílás nyomást keltő szelep és kiömlőszelep közötti részeiben levő üzemanyagra nyomást kel­tőén hat mindaddig, amíg a 109 kiömlőcsatorna ki­mozdul a megfelelő 110 kiömlőnyílással való illesz­kedésből. Ilyen módon a kiömlőszelep áramlással szembeni elfordulásában az üzemanyag a befecsken­dezési periódus végén el van szigetelve azoktól a nyomáshullámoktól, amiket az űzemanyag-befecs­kendező fúvókák szelepeinek zárása hozott létre. A nyomáskeltő szelep hatása révén minimálisra csökkentjük annak veszélyét, hogy az elosztó csa­tornáiban a 104 ide-odajáratható dugattyúk szivaty­tyúzó löketénél az üzemanyag túlmelegedése követ­keztében üregek képződjenek és a nyomást keltő szelepek és kiömlőszelep között kialakult minden üreg töltődik. A kiömlőszelep úgy van elhelyezve, hogy a lehető legkisebb térfogatot hagyjon a vissza­vert nyomáshullámok révén való nyomás alá helye­zés részére. A 7. ábrán látható módon a 131 nyomáskeltő sze­lep 132 összefogó hüvely belsejében van elhelyez­ve, amely a szivattyúszerkezet 100 testével van ösz­szeerősítve. Az összefogó hüvely 133 hengeres fu­rata a 110 kiömlőnyílás egy részét képezi. A henge­res furat végében 134 karimás henger van elhelyez­ve, és a hengerben csúsztatható 135 szeleptest van. A szeleptest feje határolja a test 136 nyomó tekercs­rugó hatására végzett mozgását. A szeleptest végei között 137 horony van, amely egy belső csatornán keresztül állandó összeköttetésben áll a 110 kiömlő­nyílással. Üzem közben az űzemanyag-befecskendező szivattyú befecskendező lökete folyamán a 135 sze­leptest mindaddig a 136 rugó hatásával szemben mozog, amíg a 137 horony a 134 karimás henger vé­gén túl ki nem jön a karimás hengerből és ekkor a belső csatornán üzemanyag áramlik keresztül. A be­fecskendező löket végén a szeleptest visszatér a 7. ábrán vázolt helyzetébe. Kezdetben a visszatérítő mozgás az űzemanyag-befecskendező szivattyú felé való üzemanyag-áramlás eredménye, amikor a gör­gők a bütyöknyúlvány fölött haladnak és mielőtt a kiömlőszelep záródik, azonban ha a kiöntőszelep le­zárt, a 135 szeleptest járulékos lökete az ismerte­tett módon nyomást kelt az üzemanyagban abból a célból, hogy minden esetleg keletkezett üreg zá­ródjon. A 8. és 9. ábra a 130 kiömlőszelepnek két kivi­teli alakját szemlélteti. A 8. ábra szelepénél a 107 elosztóban levő lépcsős furatban sugárirányban el­helyezett csúsztatható 138 szeleptest van. A furat szélesebb vége a 109 kiömlőcsatorna szélesebb vé­gével van összeköttetésben és a 108 csatorna ennek végei közötti furatba torkollik. A 138 szeleptestnek feje van, amely egy befecskendező löket folyamán a furatba a lépcsőn túlnyúlik, és ezáltal lehetővé te­szi, hogy az üzemanyag a 109 kiömlőcsatornába ára­moljon. A szeleptestet a benne levő furatban elhe­lyezett 139 tekercsrugó nyomja. Amikor a befecs­kendező löket végén a dugattyúk kifelé mozognak, a szeleptest a 139 tekercsrugó és az üzemanyagnyo­más hatására a látható helyzetbe tér vissza. A ki­ömlőszelep a nyomáskeltő szelep löketének befeje­zése előtt felül, és a kiömlőszelep mozgatásához szükséges üzemanyag-mennyiség kisebb nyomás keltő szelep elmozgatásához szükséges üzemanyag­mennyiségnél. A 9. ábrán vázolt kiömlőszelep 140 szelepteste a 107 elosztóban kiképzett, tengelyirányú lépcsős fu­ratban van elhelyezve. A szeleptest henger alakú, és a 142 nyomó tekercsrugó nyomja. A 108 csatorna a henger kisebb átmérőjű végébe nyílik, és a 109 csa­torna ennek nagyobb átmérőjű részéből nyúlik ki. A 140 szeleptest kerületében 141 nyílás van, amely egy belső csatornán keresztül a 108 csatornával áll összeköttetésben. Üzem közben a szeleptest a be­fecskendező ütem indulásánál a 142 nyomó tekercs­rugó hatásával szemben addig mozdul el, amíg a 141 nyílás a henger lépcsőjén túl nem ér. A 135 és 140 szeleptestek rugóik hatásával szem­ben korlátozott mértékben mozdulnak el, aminek meghatározására ütközők szolgálnak. A 8. ábrán látható kiömlőszelep szeleptestének mozgását a sze­leptestnek henger végével való ütközése határolja, amely hengerben ez el van helyezve. Szabadalmi igénypont Folyékony tüzelőanyag szivattyúzására alkalmas szerkezet üzemanyagnak belsőégésű motorba való továbbítására, mely a kapcsolódó géppel meghatá­rozott áttételi viszonyban hajtott befecskendező szi­vattyút (103, 104) foglal magába, a szivattyú kiömlő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom