166379. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4- vagy 5-nitro-imidazolil- imidazolin-2-tionok előállítására

5 166379 6 vak, halogenidek, különösen az alumínium, ón vagy cink kloridjainak jelenlétében. A kapott vegyületeket, ahol az R3 és R 5 szubszti­tuensek legalább egyike hidrogénatom, önmagában is­mert módon egy R3 és/vagy R 5 szubsztituenssel szubsz­tituálhatjuk, például olyan vegyületek előállításakor, amelyekben az R3 és/vagy az R 5 jelölés alkilcsoportot jelent, az R3 —OH és/vagy az R 5 —OH képletű alko­holok reakcióképes észtereinek reakciójával alkilez­hetünk. Reakcióképes észtert képezhetünk erős szervetlen sav­val, vagy szerves szulfonsavval, elsősorban halogén­hidrogénnel, pld. klór-, bróm- vagyjódhidrogénnel, vagy kénsavval, vagy aril-, ill. alkánszulfonsavval, mindenek­előtt fenil- vagy toluolszulfonsawal. Ilyen esetben ön­magában ismert módon dolgozhatunk, például oly mó­don, hogy az alkilezendő vegyületet fémsó, például alká­lifémsó alakjában reagáltatjuk, vagy egy bázisos kon­denzálószer jelenlétében, különösen egy fémsót alkotó kondenzálószer, mint egy alkálifémsó amidjának, hid­ridjének, szénhidrogénvegyületének, hidroxidjának, al­koholátjának vagy karbamátjának jelenlétében. Az R3 és/vagy az R5 gyök ilyen módon való bevitelét azon­ban adott esetben egy R0 ' *- N = N képletű diazove­gyülettel való kezelés útján is elvégezhetjük, ahol a kép­letben R0 ' a nitrogénhez vezető kettős kötésig az R 3 vagy R5 alkoholgyöknek felel meg. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek R2 gyökként nitrocsoportot tartalmaznak, meglepő mó­don a megfelelő 4-nitroimidazolokká alakíthatjuk, azaz olyan (I) általános képletű vegyületekké, amelyek ^ gyökként nitrocsoportot tartalmaznak. Ezt az átalakí­tást újszerűen alkálijodid segítségével, különösen káli­umjodiddal végezzük, előnyösen moláris feleslegben al­kalmazva, valamint iners oldószer jelenlétében, első­sorban poláris funkciós csoportokat tartalmazó oldó­szer, például dimetilformamid, dimetilacetamid, dime­tilszulfoxid, acetonitril vagy hexametil-foszforsav-tria­mid jelenlétében. Az (I) általános képletű vegyületek átalakítását, ame­lyekben R2 nitrocsoportot jelent, olyan (I) általános kép­letű vegyületekké, amelyekben Rx jelenti a nitrocsopor­tot, jodid hatására végezhetjük el, amely az R3 gyök­nek, azaz R3 J-nek felel meg, például metiljodidnak egy olyan (I) általános képletű vegyületre való hatásakor, amely R3 gyökként egy metilcsoportot tartalmaz. Ennél az átalakításnál az imidazolgyűrű szubsztituálatlan nit­rogénatomját kvaternerizáljuk. Ezután a kvaterner sót pirolizáljuk. Ezt az átalakítást jelen esetben például iners oldószerek, előnyösen a fent említettek jelenlétében végezhetjük el. Az utólagos átalakításokat egyenként vagy kombiná­cióban és tetszés szerinti sorrendben végezhetjük. Az egyedi műveleteknél arra kell ügyelnünk, hogy más funk­ciós csoport ne maradjon vissza. A reakciókörülményektől és kiindulási anyagoktól függően a végterméket szabad formában, vagy a sav­addíciós só alakjában kapjuk. így kaphatunk például bázisos, semleges, vagy kevert sókat, adott esetben ezek­bek hemi-, mono-, szeszkvi- vagy polihidrátját. Az új vegyületek savaddiciós sóit önmagában ismert módon szabad vegyületté alakíthatjuk át, például bázisos szerek segítségével, mint alkáliákkal, vagy ioncserélőkkel, más­részt a kapott szabad bázisok szerves vagy szervetlen savakkal sókat képezhetnek. Savaddíciós sók előállí­tására különösen olyan savakat alkalmazhatunk, ame­lyek terápiásán alkalmazható sók képzésére alkalma­sak. Ilyen savak a következők lehetnek: hidrogénhalo­genidek, kénsav, foszforsav, salétromsav, perklórsav, 5 alifás, aliciklusos, aromás vagy heterociklusos karbon­savak, vagy szulfonsavak, mint a hangyasav, ecetsav, propionsav, borostyánkősav, glikolsav, tejsav, almasav, szőlősav, citromsav, aszkorbinsav, maleinsav, hidroxi­maleinsav, piroszőlősav, fenilecetsav, benzoesav, p-ami-10 nobenzoesav, antranilsav, p-hidroxibenzoesav, szali­cilsav vagy p-aminoszalicilsav, embonsav, metánszulfon­sav, etánszulfonsav, hidroxietánszulfonsav, etilénszul­fonsav, halogénbenzolszulfonsav, toluolszulfonsav, naf­talinszulfonsav vagy szulfanilsav, metionin, triptofán, 15 lizin vagy arginin. A kapott vegyületek ezen és egyéb sói, például a pik­rátok, a kapott szabad bázisok tisztítására is szolgálhat­nak oly módon, hogy a szabad bázisokat sókká alakít­juk át, ezeket elválasztjuk, és a bázisokat sóikból ismé-20 telten szabaddá tesszük. Az új vegyületek szabad és só formája közötti szoros összefüggés következtében az elő­zőekben és a továbbiakban is a szabad vegyületek fogal­ma alatt értelem- és célszerűen adott esetben a megfe­lelő só is értendő. 25 A találmány az eljárás azon kiviteli alakjaira is vo­natkozik, amelynek során az eljárást egy tetszőleges reakciólépésben megszakítjuk, vagy amelynél egy tetsző­leges lépésben közti termékként kapott vegyületből in­dulunk ki, és a hiányzó műveleteket elvégezzük, vagy a 30 kiindulási anyagokat sók és/vagy racemátok, ill. anti­pódok alakjában alkalmazzuk, vagy előnyösen a reak­ciókörülmények között képezzük. Az aszimmetrikus szénatomok számától, a kiindulási anyagok és a munkamódszer megválasztásától függően 35 az új vegyületeket racemát keverékként, racemátként, vagy optikai antipódként kaphatjuk. A racemát keverékeket az alkotórészek fizikai—kémia eltérése alapján, ismert módszerekkel tiszta racemá­tokká választhatjuk szét, például kromatográfiával és/ 40 vagy frakcionált kristályosítással. A kapott vegyületek szétválasztása optikai antipód­jaikra önmagában ismert módszerekkel történhet. A ka­pott racemátot például optikailag aktív sav észterévé, vagy előnyösen optikailag aktív savval sóvá alakíthat-45 juk, különösen használható optikailag aktív savak lehetnek például a D- és L-szőlősav, di-o-toluilszőlő­sav, diacetil-szőlősav, almasav, manculasav, kamfén­sav, kamfénszulfonsav, brómkamfénszulfonsav és a kinasav. 50 A diasztereomer sók kapott keverékeit, fizikai-ké­miai eltéréseik alapján, például az oldékonyság vagy kristályosodóképesség alapján az egyedi sókra választ­hatjuk szét, és az optikailag aktív antípódokat sóikból szabaddá tesszük. A továbbiakban a kapott racemátot 55 egy optikailag aktív fém-komplex sóval sóformává, vagy a kapott racemátot egy optikailag aktív fém-komplex hidroxiddal szabad formává reagáltatjuk, és a kevésbé oldható terméket elválasztjuk, az optikailag tiszta ve­gyületet pedig szabaddá tesszük. Alkalmas optikailag 60 aktív fémkomplexek lehetnek például az optikailag aktív kobalt-nitrát komplex vegyületek. A kapott racemátokat a továbbiakban frakcionált kristályosítással, adott esetben optikailag aktív oldó­szerből, vagy kromatográfiával, különösen vékonyré-65 tegkromatográfiával, optikailag aktív hordozóanyagok 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom