166376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszforsavészterek előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek

166376 17 18 gonyanövényeket pedig a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) lárváival telepítettük be. A kísérleteket 24 C°-os, 60% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. A fenti kísérlet során az 1. példában leírt vegyületek igen jó, emésztőcsatornán keresztüli inszekticid hatást mutattak a Spodoptera litoralis és a Leptinotarsa decemlineata kártevők ellen. B) Szisztemikus inszekticid hatás A szisztemikus inszekticid hatás megállapítása végett gyökeres babnövényeket (Vicia fába) 0,01%-os vizes hatóanyag-oldatba (amelyet 10%-os emuigálható koncentrátumból készítettünk) állítottunk be. 24 óra elteltével a földfeletti növényrészeket levéltetvekkel (Aphis fabae) telepítettük be. Az állatokat egy különleges berendezéssel védtük meg a kontakt- és gázhatástól. A kísérletet 24 C°-on és 70% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. Az 1. példa szerint előállított vegyületek a fenti kísérlet során jó szisztematikus-inszekticid hatást mutattak Aphis fabae ellen. 3. példa Hatás Chilo suppressalis ellen 6—6 Caloro fajta rizsnövényt 17 cm átmérőjű műanyagedényekbe ültettünk és körülbelül 60 cm magasságig megnövesztettünk. A megfertőzés Lx

lárvákkal (3-4 cm hosszú) két nappal a granulátum alkalmazása (felhasznált mennyiség 8 kg/ha) után Paddy-vízben történt. Az inszekticid hatás kiértékelését 10 nappal a granulátummal való kezelés után végeztük. Az 1. példa szerint előállított vegyületek jó hatást mutattak a fenti kísérlet folyamán Chilo suppressalis ellen. 4. példa Sterilizált komposztföldet 25%-os permetezőporral homogénen összekevertünk úgy, hogy a felhasznált mennyiség 8 kg hatóanyag/hektárnak adódott. A kezelt földdel együtt fiatal Zucchetti-növényeket (Cucumis pepo) műanyagedényekbe (7 cm átmérő)raktunk be (3 növény edényenként). Ezt követően minden edényt 5 darab Aulacophora femoralis, illetve Pachmoda- vagy Chortophilialárvával megfertőztünk. A vizsgálatokat 4, 8, 16 és 32 nap elteltével végeztük azután, hogy a lárvákkal való fertőzés megtörtént. 80—100%-os pusztulás után új fertőzést végeztünk ugyanazzal a földmintával dolgozva, újabb 3 Zucchettinövényt használva. A fertőzést 5—5 lárvával végeztük. Ha a hatás 80%-osnál kisebb, a megmaradt állatok a következő hatásvizsgálatig a kísérleti földben maradtak. Amennyiben 8 kg hatóanyag/ha még mindig 100%os pusztulást okozott, 4 kg, illetve 2 kg hatóanyag/ha esetre is végeztünk vizsgálatokat. Az 1. példa szerint előállított vegyületek jó hatást mutattak a fenti kísérlet folyamán Aulacophora femoralis-, Pachmoda- és Chortophilia-lárvák ellen. 5. példa Hatásosság kullancsok ellen 5 A) Rhipicephalus bursa Üvegcsövekbe 5—5 kifejlett kullancsot vagy 50—50 lárvát helyeztünk és az állatokat 1-2 percnyi időre 2 ml vizes hatóanyag-emulzióba merítettük; az emulziók 10 koncentrációja egy hígítási sorozatnak felelt meg: 100, 10, 1, illetve 0,1 ppm hatóanyag-tartalommal. Ezután az üvegcsöveket szabványos vattadugóval lezártuk és bedugaszolt végükkel lefelé fordítottuk, hogy a hatóanyagemulziót a vatta felvegye. 15 A kísérletek értékelése a kifejlett állatok esetében két hét múlva, a lárvák esetében pedig két nap múlva történt meg. Mindegyik kísérletet két párhuzamos sorozatban végeztük. 20 B) Boophilus microplus (lárvák) A fenti A) kísérlet-sorozatban alkalmazotthoz hasonló hígítási sorozattal dolgoztunk; kísérleti állatként 20—20 szenzibilis, illetve OP-rezisztens lárvát használtunk (a 25 rezisztencia a diazinonnal szembeni ellenállóképességre vonatkozott). Az 1. példa szerint előállított hatóanyagok mindkét kísérleti sorozatban igen jó hatást mutattak a Rhipicephalus bursa kifejlett egyedei és lárvái, valamint a Boophi-30 lus microplus lárvái ellen. 6. példa 35 Akárkid hatás Bokorbab (Phaseolus vulgaris) növényeket 12 órával a kísérlet megkezdése előtt egy tenyésztett Tetranichus 40 urticae példányokkal fertőzött levéldarab ráhelyezése útján fertőztünk meg. A növényekre átmászott mozgékony fejlődési fokozatú állatokat egy kromatográfiai porlasztó segítségével bepermeteztük a vizsgálandó hatóanyag emulziójával oly módon, hogy a permetlé le-45 csepegése ne következzék be. Hét nap múlva binokulárismikroszkóppal megszámláltuk a növényeken fellelhető eleven és elpusztult lárvákat, kifejlett állatokat és petéket. Az így értékelt hatást százalékokban fejeztük ki. A kezelt növényeket a kísérleti időtartam folya-50 mán 25 C° hőmérsékleten tartottuk üvegházi fülkében. Az 1. példában leírt hatóanyagok a Tetranichus urticae kifejlett példányai, lárvái és petéi ellen egyaránt kitűnő hatást mutattak. 55 7. példa Hatás talajnematódák ellen A talajnematódák elleni hatásosság vizsgálata végett 60 a vizsgálandó hatóanyagokat a megadott koncentrációban gyökérgumó-nematódákkal (Meloidogyne avenaria) fertőzött talajhoz adagoltuk és alaposan összekevertük vele. Az így előkészített talajba azután egy kísérleti sorozatban közvetlenül az összekeverést köve-65 tőén paradicsom-palántákat ültettünk, míg egy másik 9