166373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 8-oxo-5-tia-1-azabiciklo(4,2,0)- OKT-2-ÉN vegyületek előállítására
35 166373 36 újbóli lehűtés után hozzáadjuk a 7 beta-amino-cef-3--ém-4-karbonsav trietilammónium-sójának tejszerű szuszpenzióját. A reakcióelegyet 30 percen át — 15°-on, majd további 30 percen át 0°-on kevertetjük, végül 2 órán át szobahőfokon folytatjuk a keverést. A terméket szűrjük, acetonitrillel, metilénkloriddal és dietiléterrel mossuk; a szűrletet szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot felvesszük etilacetátban és vízben, és az elegyet intenzív kevertetés és jéggel való lehűtés közben 5 mólos vizes foszforsav hozzáadásával pH 2-re savanyítjuk. A szerves fázist elkülönítjük és négyszer mossuk kismennyiségű telített vizes nátriumklorid-oldattal. A vizes kivonatokat újra extraháljuk két adag etilacetáttal, az egyesített szerves kivonatokat vízmentes magnéziumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson oldószermentesítjük. A maradékot 10 g szilikagélen (oszlop; 5% víz hozzáadása mellett) kromatografáljuk. Először metilénkloriddal és növekvő mennyiségű acetont tartalmazó metilénkloriddal eluáljuk a nem-reagált terc-butiloxikarbonil-D-alfa-fenilglicint, végül a 7 beta-[N-(N-terc-butiloxikarbonil-D-alfa-fenilglicil)-amino]-cef-3-ém-4-karbonsavat (XXV. képlet) amorf alakban; Kitermelés: 0,092 g. UV abszorpciós spektrum (95%-os etanolban): lambdamax = 252 my. (s = 5100); IV abszorpciós spektrum (metilénklorídban): a jellegzetes sávok helye 5,61 y.; 5,85 [x; 5,92y. és 6,12y.; vékonyrétegkromatogram (szilikagél G; kimutatás jódgőzzel): Rf = 0,6—0,7 (n-butanol/ecetsav/víz 44 : 12 : : 44 rendszer). 10. példa 0,02 g 7 beta-[N(N-terc-butiloxikarbonil-D-alfa-fenilglicil)-amino]-cef-3-ém-4-karbonsavat 3 ml tiszta trifíuorecetsavban oldunk és az oldatot 15 percen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A kapott oldatot rotációs bepárlóban bepároljuk, a maradékot a trifluorecetsav teljes eltávolítására kétszer szárazra pároljuk 20—20 ml 1 : 1 kloroform-toluol eleggyel és 16 órán át 0,0001 Hgmm-en szárítjuk. A 7 beta-[N-(D-alfa-fenilglicil-amino]-cef-3-ém-4-karbonsavat sárgás por alakjában kapjuk, ha a trifluorecetsavval alkotott só vizes-metanolos oldatához egyenértéknyi mennyiségű trietilamint adunk, bepároljuk és a maradékot metilénkloriddal digeráljuk. Kitermelés: 0,11 g. A termék vékonyrétegkromatográfiásan és spektroszkópiásan azonos a 4. példában leírt termékkel. 11. példa 0,20 g N-(2,2,2-triklóretoxi-karbonil)-D-alfa-fenilglicint 6 ml 1 : 1 tetrahidrofurán-acetonitril elegyben szuszpendálunk és hozzáadunk 0,085 ml trietilamint. — 10°-ra való lehűtés után a nedvesség kizárása mellett hozzácsepegtetünk 0,08 ml klórhangyasav-izobutilésztert és 15 percen át — 10°-on kevertetjük. A vegyes anhidrid oldatához hozzácsepegtetjük 0,160 g 7 beta-amino-cef-3-ém-4-karbonsav és 0,081 ml trietilamin 2 ml 1 : 1 víz—tetrahidrofurán-eleggyel előállított oldatát olyan ütemben, hogy a belső hőmérséklet ne emelkedjék 0° fölé. A reakcióelegyet 30 percen át 0c -on, és 90 percen át szobahőmérsékleten tovább kevertetjük, majd a szerves oldószer főtömegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékhoz hozzáadunk 5 mL 0,5 mólos vizes dikáliumhidrogénfoszfát-oldatot és 5 ml etilacetátot. A fel nem oldódott anyagot üvegszűrőtégely és diatómaföld-készítmény segítségével leszűrjük. A szűrlet rétegeit szétválasztjuk; a szerves fázist a dikáliumhidrogénfoszfát-oldattal extraháljuk és elvetjük. A vizes fázisokat etilacetáttal mossuk, friss etilacetátot rétegzünk fölé és cc. foszforsavval pH 2-re savanyítjuk. A szerves fázist elkülönítjük és többször mossuk telített vizes nátriumklorid-oldattal. A vizes fázisokat kétszer extraháljuk 10—10 ml etilacetáttal és elvetjük. Az egyesített szerves kivonatokat nátriumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson oldószermentesítjük. A nyersterméket 10 g szilikagélen kromatografáljuk. A változatlan N-(2,2,2-triklóretoxi-karbonil)-D-alfa-fenilglicint 4 : 1 toluol/etilacetát eleggyel eluáljuk. A XXVI. képletű 7 beta-[N-(2,2,2-triklóretoxi-karbonil)-D-alfa-glicil]-amino-cef-3-ém-4-karbonsavat a toluol—etilacetát eleggyel eluáljuk, mimellett a 4 : 1 viszonyhoz képest növekvő mennyiségű etilacetátot veszünk. Kitermelés: 0,259 g. IV abszorpciós spektrum (ásványolajban): a jellegzetes sávok helye 5,61 y,; 5,86y.; 5,92y, és 6,12JJ.. UV abszorpciós spektrum (etanolban): lambdamax = 252 my.. Vékonyrétegkromatogram (szilikagél; előhívás jódgőzzel): Rf~0,8 (n-butanol/ecetsav/víz 71,5 : 7,5 : 21 rendszer). 12. példa 0,120 g 7 beta-[N-(2,2,2-triklóretoxi-karbonil)-D-alfal-fenilglicil]-amino-cef-3-ém-4-karbonsavat 6 ml dimetilformamidban oldunk, az oldathoz hozzáadunk 10 ml 90%-os vizes ecetsavat és 0,600 g cinkporral kezeljük. Az elegyet egy órán át szobahőmérsékleten kevertetjük, kiszűrjük a nem reagált cinkport, dimetilformamiddal mossuk és a szűrletet körülbelül 10 percen át 25 ml ioncserélő gyantával kevertetjük (Dowex 50—16; 20—50 mesh; szulfonsav-típus, H+ -formában). Az ioncserélőt szűrjük és vízzel mossuk. A szűrletet nagyvákuumban szárazra pároljuk 30°-nál alacsonyabb fürdőhőmérséklet mellett (rotációs bepárló). A maradékot 5 ml 8 : 2 metanol—víz elegyben oldjuk és 1%-os metanolos trietilamin-oldattal pH 4,3-re állítjuk be. Az oldatot 1 órán át jégfürdőben kevertetjük, szárazra pároljuk és a maradékot metilénkloriddal digeráljuk. Az oldatot szűrjük, a csapadékot alaposan mossuk metilénkloriddal és nagyvákuumban szárítjuk. így a 7 beta-(D-alfa-fenilglicilamino)-cef-3-ém-4-karbonsavat kapjuk, amely azonos a 4. példában leírt eljárás szerint előállítható vegyülettel. Kitermelés: 0,028 g. 13. példa Az 5. vagy 7. példában leírt 7 beta-amino-cef-3-ém-4-karbonsavat az alábbi általános eljárás szerint N-acilezhetjük és az I.B. képletű 7 beta-(N-acilamino)-cef-3--ém-4-karbonsavvá alakíthatjuk: A. változat. 0,4 mmól savat [AcOH] 4 ml absz. metilénklorídban oldunk 0,056 ml (0,4 mmól) trietilamin [törzsoldat: 28,0 ml (200 mmól) trietilamin metilénklo-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 18
