166368. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztizálószer a testfolyadékban levő vér és más peroxidáló hatású anyagok kimutatására
s 166368 6 úgy kell megválasztanunk, hogy a tesztcsíkok bemerítése után a testfolyadékban ezek 4—7 pH értékre, előnyösen 5—6 pH-ra álljanak be. Előnyös lehet az is, hogy a készítményhez csekély mennyiségű (0,05—0,5 g/100 ml) komplexképzőt, pl. 5 nátriummetafoszfátot vagy etilén-diamin-tetraecetsavat, adagolunk, miáltal a hibás pozitív reakciók, amelyeket a fémnyomok okozhatnak, csökkennek. Mivel a tesztpapírok a vízoldható anyagok viszonylagos nagy mennyisége miatt kivérzésre hajlamosak, 10 célszerű a készítményhez sűrítőanyagot pl. metilcellulózt és különösen zselatint hozzákeverni, kb. 0,5—5 g/100 ml mennyiségben. Nedvesítőszerként célszerűen hosszúláncú szerves szulfátokat vagy szulfonátokat alkalmazunk, mint ami- 15 lyen pl. a nátrium-dodecil-benzolszulfonát, dioktil-nátrium-szulfoszukcinát vagy nátrium-laurilszulfát, amelyek tudvalevően a gyökkationokat, mint az oxidált o-tolidin, stabilizálják. A nedvesítőszert 0,5—5%, előnyösen pedig 1—3% mennyiségben adjuk az impreg- 20 náló oldathoz. A találmány szerinti tesztpapírok előállítására a szívóképes hordozóanyagot, pl. szűrőpapírt, cellulózt vagy műszálgyapjút a könnyen illó oldószerekben levő reagensek oldatával impregnáljuk. Ez célszerűen két kü- 25 lönböző lépésben történhet. Először egy oldószerrel impregnálunk, amely hidroperoxidot, nedvesítőszert, puffert és adott esetben sűrítőt tartalmaz. Ezután pedig az (I) általános képletű aktivátor és az indikátor oldatával impregnálunk. 30 A találmány szerinti tesztcsíkokat szárítás után csíkokra vágjuk és előnyösen a 2 118 455 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat szerint egy műanyag fólia és egy szitaszerű háló közé helyezzük. A peroxidáló hatású anyagok kimutatása a széklet- 35 ben is lehetséges, ha a találmány szerinti aktivátorokat a reagensekkel az 1,598,153 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat szerinti vízálló filmbe építjük be. Ennek az az előnye, hogy a tesztcsíkok felülete a színreakció észlelése után egyszerű letörléssel tisztává tehető. 40 A következő példák a találmány közelebbi magyarázatára szolgálnak: 1. példa 45 Egy szűrőpapírt egymás után a következő oldatokkal impregnálunk és 40 °C-on szárítjuk. így egy fehér tesztpapírt kapunk, amely vértartalmú vizeletbe mártva 5—20 mp után zöld színű lesz. Ha nincsenek eritrociták, akkor a papír zöld pettyes lesz. Ha hemolízis lép fel, vagy az urinban már eleve szabad hemoglobin található, a papír egyenletesen zöld színű. Az érzékenység kb. 5 eritrocita/mm3 vagy a megfelelő mennyiségű hemoglobin. Az intakt eritrociták kisebb száma esetén esetleg még egyes zöld pontok előhívhatók a tesztpapíron. A mioglobinnal szembeni érzékenység megfelel a hemoglobinnak. Leukociták és baktériumok ugyanúgy kimutathatók, mégpedig az intakt részecskék foltosodás, a szétesett részecskék egyenletes színeződés útján mutathatók ki. 2. példa Az 1. példa I. számú oldatában a 2,5-dimetü-hexán-2,5-dihidroperoxid helyett diizopropil-benzol-hidroperoxidot alkalmazunk ekvimoláris mennyiségben és a II. számú oldatban a fenantridint a következő aktivátorokkal helyettesítjük úgy, hogy olyan tesztpapírokat kapjunk, amelyeknek a vérrel leukocitákkal és baktériumokkal szembeni érzékenysége kb. az 1. példáéval azonos nagyságrendű: 2-metil-, ill. 2-etil-fenantridin, benzo[f]kinolin, l,2-tetrametilén-benzo[f]kinolin, benzo[g]kinolin, 4-metil-benzo[g]kinolin, dibenzo[c,d,e]kinolin, dibenzo[c,f]kinolin, pirido[3,2-f]kinolin, 3-metil-4,7-fenantrolin, pirido[2,3-f]kinolin. Egy szűrőpapírt a következő oldatokkal impregnálhatunk és 40 °C-on szárítunk: /. oldat 5,25 pH-jú 1,2 mólos citrátpuffer etiléndiamin-tetraecetsav-dinátriumsó dioktil-nátrium-szulfoszukcinát zselatin 2,5-dimetil-hexán-2,5-dihidroperoxid (kb. 70%-os) etanol desztillált víz kiegészítve 40,0 ml 0,1 g 2,0 g 12,0 g 1,6 g 30,0 ml 100,0 ml 1. oldalt 5—25 pH-jú, 1,2 mólos citrátpuffer Etilén-diamin-tetraecetsav-dinátriumsó Dioktil-nátrium-szulfoszukcinát 2,5-dimetilhexán-2,5-dihidroperoxid (kb. 70%-os) Foszforsav-trimorfolid Etanol Desztillált víz kiegészítve 2. oldalt o-tolidin Fenantrídin Toluol;; kiegészítve 35,0 m 0,1 g 2,0 g 1,6 g 12,7 g 30,0 ml 100,0 ml 0,3 g 0,2 g 100,0 ml 50 2. oldat o-tolidin 0,3 g 3-metil-benzo[fJkinolin 0,2 g toluol kiegészítve 100,0 ml Az így kapott tesztpapír kb. tizedrész érzékenységet 55 mutat az 1. és 2. példák tesztpapírjához képest (kb. 50—100 eritrocita/mm3 30—60 mp alatt). Hasonló érzékenységű tesztpapírokat kapunk, ha a 3-metil-benzo[f]kinolin helyett a következő aktivátorokat alkalmazzuk ekvimolekuláris mennyiségben: 60 l,3-dimetil-benzo[f]kinolin, 2,4-dimetil-benzo[g]kinolin, 6-metil-fenantridin, 3,8-dimetil-4,7-fenantrolin, 2,8-dimetil-1,7-fenantrolin, 65 2,7-dimetil-l,6-fenantrolin. 3
