166353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1- imidazolil- metánfoszfonsavészterek és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

7 166353 g * 1. bőrgombákra és penészgombákra Saboraüd-féle táptalaj, 2. sarjadzó gombákra húslé-szőlőcukor-bouillon. A tenyésztést 48—96 óra hosszat 28 °C-on végezzük és a növekedést naponta leolvassuk. 2. táblázat MGK i7ml táptalaj 1. táblázat vegyületei Sorszám Tricho­phyton ;, mentagro­phytes Candida albicans Mikro­sporon felinum Asper­gillus niger Penicillium commune 1 2 3 4 5 10 100 40 40 20 10 40 20 40 20 10 10 4 10 10 40 40 40 100 40 100 100 100 100 100 b) in vivő-vizsgálatok Antimikotikus hatás állatkísérletekkel Az új vegyületek in vivo hatásának vizsgálatára ege­reknél kísérleti modellként Candidiasis szolgál. Tetszés szerinti mennyiségű Altromin-Pellet-eledelen és vizén tartott 20—22 g súlyú, hím, CFX —SPF törzs egereit fiziológiai sóoldatban szuszpendált Candida albicans mosott sejtjeivel (2 X106), a farokvénán punk­cióval, intravénásán fertőzzük. A kezeletlen állatok a fertőzés után 3—6 nappal elpusztulnak. A fertőzött álla­tokat a fertőzés napjától kezdődően a fertőzés utáni 6 napig bezáróan naponta kétszer, 25—50 mg/kg testsúly dózisban, az 1. táblázat 1—5 vegyületeivel orálisan, garatszondával adagolva, kezeljük. A fertőzés utáni 6. napon a kezelt állatok túlélési százaléka 40—90%. A vizsgálat eredményeit a 3. táblázat mutatja. A keze­letlen kontroli-állatok túlélési aránya a fertőzés utáni 6. napon csak 10%. 2. táblázat 2. táblázat vegyületei Sorszám Fertőzés utáni 6. napon a túlélési % Napi dózis mg/kg 1 80 2X50 2 70 2X50 3 40 2X50 4 70 2X50 5 90 2X50 Kontroll 10 Naponta 2X25 mg/kg dózisnál a fertőzést követő 6» napon a kezelt állatok átlagos túlélése 30—-50%. A találmány szerinti eljárásokat a következő példák­kal szemléltetjük. 1. példa /. képletü'vegyület b) Eljárás 34 g (0,1 mól) a-klór-aja-difenil-metánfoszfonsav­dietilésztert 17,5 g (0,25 mól) imidazollal 200 ml aceto­nitrilben oldunk és az elegyet 15 óra hosszat forrás hő­mérsékletén melegítjük. Az oldószer ledesztillálása után az olajos maradékot vízzel digeráljuk és etil-acetáttal el­keverjük. Az elegyet hígított sósavoldattal háromszor extraháljuk és az egyesített sósavas oldatokat a szabad bázis kicsapódásáig nátriumkarbonáttal elegyítjük. Az eljárással 15 g (az elméleti 45%-a) a-1-imidazolil­-a,a-difenil-metánfoszfonsav-dietilésztert kapunk; olva­dáspont 73 °C. Az 1. példával analóg módon állíthatók elő a 4. táb­lázatban megadott I általános képletű, 2—7. példák vegyületei. A kiindulási anyagként alkalmazott 2. képletű a-hidroxi-a,a-difenil-metánfoszfonsav-dietilésztert a kö­vetkező eljárással állítjuk elő: 8; példa 69 g (0,5 mól) dietil-foszfit és 91 g (0,5 mól) benzofe­non elegyéhez, keverés és jéghűtés közben, lassan, 0,25 g (0,01 mól) nátrium és 4 ml etanol oldatát csepegtetjük úgy, hogy a hőmérséklet 5 °C fölé ne emelkedjen. A re­akcióelegyet 15 perc után petroléterrel hígítjuk, amikor a foszfonsav-észter mint szilárd anyag, kiválik. Az eljárással 107 g (az elméleti 67%-a) a-hidroxi­-a,a-difenil-metánfoszfonsav-dietilésztert kapunk; olva­dáspont 154 °C. Ab) eljárás-változathoz kiindulási anyagként alkal­mazott 3. képletű a-klór-a,«-difenil-metán-foszfönsav­*dietilésztert a következő eljárással állítjuk elő: 9. példa 32 (0,1 mól) a-hidroxi-«,a-difehil-metánfoszfonsav­dietilésztert 500 ml széntetrakloridban oldunk, melyhez keverés közben, 20,8 g (0,1 mól) foszfor-pentakloridot adunk és a szuszpenziót 2 óra hosszat forrás hőmérsék-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5 a) Eljárás 32 g (0,1 mól) a-hidroxi-a,a-difenil-metánfoszfónsav­dietilészter és 100 ml acetonitril oldatához keverés köz­ben 100 ml acetonitrilben oldott 23,7 g (0,13 mól) tionil­-bisz-imidazolt adunk. A reakcióelegyet 12 óra hosszat 10 szobahőmérsékleten (kb. 20 °C) állni hagyjuk, majd 3 óra hosszat forraljuk, miközben az oldószert ledesztilláljuk és ezután a maradékot vízzel elkeverjük.^ Az elegyet etil-acetátban felvesszük, 3 X50 ml hígí­tott sósavoldattal extraháljuk, majd az egyesített sósavas 15 oldatokat alkalikus kémhatásig nátrium-karbonáttal kezeljük, miközben a foszforsav-észter mint olajos ter­mék kiválik. Az olajos terméket kevés etil-acetáttal fel­vesszük, majd petroléterrel eldörzsöljük, amikor az anyag kristályosan megszilárdul. 20 Ligroin-benzol elegyből átoldva 18 g (az elméleti 50%-a) <x-1 -imidazolil-a,a-difenil-metánfoszfonsav-di­etilésztert kapunk; olvadáspont 73 °C. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom