166278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés erősített műanyagcsövek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. XI. 9. (MU-W4) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1978. IV.30. 166278 Nemzetközi osztályozás: B 29 d 23/00 Feltaláló: Karakas Dániel, gépésztechnikus, 35%, Kecskeméthy Géza, gépészmérnök, 30%, Tihanyi Róbert, műszerész, 35%, Budapest Tulajdonos: Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás és berendezés erősített műanyagcsövek előállítására 10 A találmány tárgya eljárás erősített műanyagcsövek előállítására, ahol elválasztó réteggel bevont belső magra műgyantával impregnált erősítő anyagot csévélünk. A találmány tárgya továbbá berendezés az eljárás foganatosítására. Ismeretes, hogy a kis átmérőjű, hengeres vagy kúpos, üvegszállal erősített műanyagcsöveket különböző célokra használják fel, pl. antennákat és sportszereket, így rúdugróbotot, nyílvesszőt, horgászbotot állítanak elő belőlük. Az alkalmazott gyártástechnológia általában a következő főbb lépésekből áll: elválasztó anyaggal bevont magra műgyantával impregnált üvegszövetet vagy üvegszálat csévélnek fel, majd ezt 15 kívülről, spirál alakban, megfelelő átfedéssel celofán vagy más fóliából vágott szalaggal becsévélik, és hőkezelő kemencében a terméket kikeményítik, utána a fóliát lefejtik, és a felületet csiszolják vagy köszörülik, majd festik. Ezen ismert eljárás hátránya, hogy a rácsévélt fólia az anyagra viszonylag kis és egyenetlen nyomást gyakorol, így nem állítható elő porozitásmentes, nagy üvegszáltartalmú termék, továbbá a kialakult felület egyenetlen, meglátszanak rajta a fólia gyűrődései, a spirál formájú átlapolás nyoma, és így mindenképpen szükség van költséges utómegmunkálásra és festésre. Az eddig ismert eljárások további hátránya, hogy a hőkezeléskor külső hőközlést alkalmaznak. Ennek x következtében először a cső külső rétege keményedik meg, ezért a keményedés megindulása után a rácsévélt fólia a belső rétegekre már nem gyakorol nyomást, mert azt a kikeményedő réteg felveszi, és így porozi- 35 166278 20 25 tások, rétegelválások keletkeznek. Hátránya még az ismert eljárásoknak az is, hogy külső hőkezeléskor nagyobb hőmérséklet éri a fóliát, mint magát az anyagot, és ez a fólia idő előtti tönkremenetelét okozza. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölésével olyan eljárás kidolgozása, amely eddig el nem ért minőségű terméket szolgáltat, megszűnteti vagy minimálisra csökkenti az utómegmunkálásokat, és nagy külső nyomással, valamint optimális hőközléssel porozitásmentes terméket szolgáltat. A találmány az alábbi felismerésekén alapszik: a) Ha fólia-szalag helyett olyan műanyagtömlőt használunk, melynek anyaga polietilén és amelyet előzőleg nagy energiájú sugárzással kezeltünk, úgy ezt a tömlőt hőkezeléssel a magon levő impregnált üvegszövet-rétegre rá lehet zsugorítani, és a zsugorítás az ismert eljárásoknál nagyobb és egyenletesebb nyomóerőt gyakorol az anyagra. b) Ha a zsugorfólia-tömlő alját lezárva, abba műgyantát helyezünk, majd a magra váló zsugorítást függőleges helyzetben alulról felfelé fokozatosan végezzük, akkor a tömlő alján elhelyezett műgyanta a szorítóerő hatására fokozatosan felfelé haladva bevonja az egész felületet, a rázsugorodott fólia alatt egyenletes filmréteget képez, mely az üvegszálas műanyagréteggel együtt kikeményedve, azon utólagos megmunkálást nem igénylő, kifogástalan külső felületet ad. c) Ha a magra száraz, impregnálatlan üveganyagot helyezünk, és a lezárt zsugorfólia-tömlő aljába